Képviselőházi napló, 1884. XV. kötet • 1887. február 5–február 23.

Ülésnapok - 1884-325

270 325. ©magos Még február IS. ItW. túlterheltetés ellen, ugyan kérem, mi lesz, ha még a franczia nyelvet és szláv nyelvet is, a mi nagyon hasznos volna, szintén oda veszszük ? Ebben nincs consequentia t. képviselő ur, mert akkor a túlterheltetés még nagyobb lesz, mint most, (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Ezen kis conversatiót — mert csak annak mondhatom — a reáliskoláknál felállítandó latin nyelvi cathedrákkal akarom végezni. (Halljuk!) Méltóztatik a törvényt ismerni; ha nem csalódom, ott volt a képviselő ur azon bizottságban is, mely a törvényt előlegesen tárgyalta. (Ugy van!) A törvény egyenesen megengedi, hogy a reáliskolát végzett fiatal emberek átmehessenek az egyetemre; tehát azok számára, én azt hiszem, rendkívül ezélszeríí módot nyújtani, hogy a latin nyelvet megtanulhassák — hogy micsoda methodus szerint, e kérdéssel épen most foglalkozik a közoktatási tanács. Azt hiszem, t. ház, hogy ezzel befejezhetem ezt a conversatiót, mely nagyobb igényre egyik részről sem tarthat számot. (Helyeslés jóbbfelöl.) Helfy Ignácz: T. ház! (Halljuk!) Engedelmet kérek, hogy szavaim megmagyarázása végett egy pár szót szólhassak. (Halljuk!) Természetes, t. ház, én nem mondhattam azt, hogy azon tantárgyakhoz, a melyeket a középiskolákban ez idő szerint tanítanak, még hozzátegyék azokat is, a miket én említettem. Hanem én azt mondtam, hogy a tanulók túl vannak terhelve s ennek okául azt hoztam fel, hogy mindegyik tanár a maga tárgyát tartván elsőnek, túlságos nagy terjedelmet ad neki. Tehát tartsuk meg a létező tantárgyakat, de kevesbítsük a terjedelmet, a elassicns nyelvek tanítását pedig a minimumra szorítsuk, tudniillik 8—9 óra helyett heti 2 órára ÓB csak később taníttassanak azok nagyobb terjedelemben. Ez volt, a mit én mondtam. (Helyeslés a szäsö balon.) Ugron Gábor.* T. ház! A minister urnak imént elmondott beszédét reflexió nélkül nem hagyhatom. A minister ur előiször is kifogásolta, hogy azon leveleit, a melyeket irogat és a házon kívül forgalomba hoz, innen az ellenzék padjairól felemlítik. (Trefort ellentmond.) Hát ez minden esetre figyelem a minister ur iránt, de másfelől ok arra is, hogy a minister ur a maga tanügyi szakát illetőleg irt leveleiben legyen kellő óvatossággal, hogy a törvényhozás intézkedései, meg a minister urnak igy propagált elvei és nézetei összhangban álljanak és a közönségben zavart és tévedést elő ne idézzenek. Mert alig hogy a középoktatási törvény elfogadtatott, a minister ur csakhamar előszót irt egy franczia szerzőnek munkájához, mely a classi cus nyelvek tanítását megtámadja, holott a közép oktatásról szóló törvény tárgyalásánál a minister ur a classicus nyelvek tanítása mellett nagyon kihúzta a kardot. Ez a publicumban zavart idéz elő és olyan feltevésekre ad alkalmat, hogy a minister ur talán megváltoztatta nézetét és ezt csakhamar követni fogja egy változás középoktatásunk rendszerében is. (Trefort ellentmond.) Azt mondta a t. minister ur, hogy a középoktatási rendszert internationalis kérdésnek tekinti. Ez oly felfogás, melyben részemről nem osztozhatom. És épen ez jellemzi a minister ur közoktatási politikáját, hogy a középoktatást internationalis kérdésnek tartja, mert egész középoktatásunk nincs a nemzet jelleméhez, természetéhez, szükségleteihez és jövendő feladataihoz mérve. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) A magyar nemzet jellemének vannak igen előnyös, de vannak hátrányos oldalai is, ha valami, épen a középoktatás, a mely a nemzetnek intelligens zömét van hivatva kiképezni és nevelni,ennek rendszere által kell megkísérteni az új nemzedékben gyengeségeinek leesiszolásátés előnyeinekkidomborításátésha akarjuk ezt, akkor más középoktatási rendszert, irányt is kell akarnunk. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Tévedés az, hogy a középiskolák által előállított nagy középosztály internationalis szellemi nevelésben és internationalis elveken nyugvó középoktatási rendszerben kell, hogy kiképeztessék ; tévedés már azért is, mert ezen középosztály nagy tömege nem fog az élet küzdelmeibe oly nagy mértékben bevonatni, hogy saját nemzeti és különleges jellegének feláldozására szükség volna. Es mi itt, kik kis fajnak vagyunk gyermekei, gondoskodni vagyunk kötelesek, hogy megkeressük azon vonásokat, melyek minket más nemzetektől megkülönböztetnek és azon vonást cultiválni kell, ha saját nemzeti egyéniségünket kifejleszteni és fentartani akarjuk, (ügy van! a szélső baloldalon.) Ha a közös pénzügyminister ur Boszniában tudja a szerb és bosnyák nyelv közti eltéréseket feltalálni és annak különlegességeit ápolni, hogy bosnyák nyelvet és nemzetet tudjon alakítani, akkor a magyar cultusminister urnak kétszei'esen kötelessége a magyar faj egyéni sajátságait oktatási institutióinak keretében nemcsak fentartani, de fejleszteni. (Ugy van! a szélső baloldalai,.) Azt mondja a minister ur, hogy Európában utazik és ismeri azokat az európai institutiókat. Hisz ép az a baj, hogy a miniszter ur nem egy állandó irányban, nem nemzeti czélok felé való törekvés által vezetteti magát, hanem, a mint külföldi útjaiból visszatér, a legellentétesebb és legkülönbözőbb nézeteket vall. A mibe beleszeret külföldi útjában, azt pár évig próbálgatja akár tartozik a saját, akár pedig más tárcza keretébe. (Ugy van!a szélső baldlgalon.) A helyett, hogy leülnének és gondolkoznának a felett, hogy melyek a magyar nem-