Képviselőházi napló, 1884. XV. kötet • 1887. február 5–február 23.
Ülésnapok - 1884-324
242 J24. orsíágoi ülés február 17. I8S7. szédében foglaltatik, reám nézve — ismételve mon dom — azt a hatást teszi, mint a múlt években. (Helyeslés a &zél?ö halon.) Trefort Ágoston, vallás- és közoktatásügyi minister: T. képviselőház! (Halljuk!) Ha van a hasban valaki, a ki a józan és elfogulatlan eriticát szereti, az én vagyok. (Derültség balfélől Halljuk! jobhfelől.) Igaz, hogy némelykor comicus benyomást tesz reám az, ha oly dolgok mondatnak rólam, a melyekre én soha sem gondoltam, vagy pedig oly dolgokra nézve adnak nekem tanácsokat, a melyeket 20 év előtt tudtam, vagy a miket 10 év előtt mondottam és azok szerint cselekedtem is. Nekem tehát absolute nincs kifogásom az ellen, ha a t. képviselő ur az egyetem és közoktatás felett eriticát gyakorol, hanem talán practicnsabb eriticát is gyakorolhatott volna, Ezen rovat: „A budapesti egyetem és egyetemek" annyi tételből áll, hogy bizonyára practicusabb eriticát mondhatott volna az egyes tételeknél, mintha általánosságban a magyar cultura és mindazok felett, kik azt előre vinni törekesznek, pálezát tör, még pedig oly dogmaticus módon, hogy mindenki azt hihetné., hogy infallibilisnak tartja magát. Ha igazi eriticát méltóztatnék gyakorolni a t. képviselő ur, annak sokkaF nagyobb hatása volna. (Helyeslés jóbbfelöl.) Követve t. barátom példáját, (Szilágyi Dezső képviselőre mutat) én is óvást teszek az ellen, hogy az^ egyetemi tanárok mind gschäftelnek. Nem! Itt igen kitűnő tanárok vannak, kik nagyon komolyan fogják fel hivatásukat s kiknek működése, ha már nem lesznek is az élők között, nem fog nyom nélkül elenyészni, mert az növendékeikben megtestesítve marad, (Helyeslés jobhfelől.) Ezt minden facultásról és különösen az orvosiról mondhatom. (Helyeslés jóbbfelöl.) Hogy a budapesti egyetem oly rendkívül alantas fokon állna a közvéleményben, a mit abból méltóztatik következtetni, hogy Heidelbergbe nem hivták meg egy ünnepélyre, azt absolute tagadom, Külföldiek, a kik ide jöttek és kik birnak annyi érzékkel a tudományok s a cultura iránt, mint a t. képviselő ur, nagyon méltányolják az itteni állapotokat. (Egy hang balfelöl: Mert nem ismerik !) Hogy az egész nagy közönségben talán még nincs oly érzék a tudomány iránt, mint a minő kívánatos volna, azt én magam is gyakran mondom és annak valóban nem a kormány és nem a közoktatásügyi minister az oka. Azt mondhatom, hogy nekem van érzékem a tudomány iránt. (IJelyeslés jóbbfelöl.) A t, képviselő ur méltóztatott mindenféle dolgokat s azok közt oly vádakat felhozni, melyeket valóban nem értek. A kolozsvári egyetemre vonatkozólag felemlítette, hogy ezen egyetem felállításából a kormány magának capitalist csinált, a mennyiben annak megnyitását elhalasztotta. Hát én erről nem tudok semmit, de tudom azt, hogy mióta azon egyetem létezik, annak érdekében "minden, a mi lehetséges volt és a mit a ministeriumnak a törvényhozás által rendelkezésére bocsátott eszközök engedtek, megtörtént. A t. képviselő, a kinek — nem kétkedem — nemcsak tudományos szelleme, de alapos ismeretei is vannak, sokkal jobban tett volna, hogy ha a helyett, hogy általános eriticát gyakorol az egyetemek felett, maga is beilleszkedett volna a normális keretbe és működött volna, mint tanár. (Élénk derültség.) Méltóztatott a t. képviselő ur szőnyegre hozni a harmadik egyetem kérdését is és engem ugy állított oda, mintha én személyes indoktól vezéreltetvén, capitalist akarnék abból csinálni. Hát én megfordítom a tételt és azt mondom, hogy a képviselő ur felszólalása által a maga számára akar capitalist csinálni. Én nem mondom, hogy én voltam az első, a kinek fejében a harmadik egyetem s különösen egy új orvosi facultás felállításának szüksége megfogamzott. Ha a viszonyaink engednék — de mint már tegnap mondottam, mi nem élünk abstract világban, nem élünk a holdban, hanem a reális világban, a mit nem lehet ignorálni — akkor én már felléptem volna egy formaszertí javaslattal. De a képviselő ur nem azt hangoztatta, hogy egyáltalán szükséges egy harmadik egyetem, hanem azt, hogy az Szegeden szükséges. Nekem Szeged ellen semmi kifogásom sincs s komolyan akarom, hogy a magyar államban a cultura magyar legyen és egyetértek vele abban, hogy e processusban a magyarság eszméjének nagy szerepet kell játszani. De az már más kérdés, hogy a mikor egy harmanik egyetemet felállítunk, annak Szegeden vagy Pozsonyban legyen helye. Zimándy Ignácz: Kassának is Ígérték! Trefort Ágoston, vallás- és közoktatásügyi minister: Önnek nem válaszolok! (Zajos derültség.) A harmadik egyetemet oly helyen kell felállítani, a melyen, tudjuk, igénybe is fog vétetni.: Mert mit i fogna használni egy harmadik egyetem felállítása, ha nem látogatnák kellőleg? Azon czélok egyike, melyet egy harmadik egyetem felállításával elérnünk kell, az, hogy bizonyos elemek tömegesen ki ne menjenek az országból és oly nézetekkel és érzelmekkel saturálva ne jöjjenek vissza, melyek a magyar culturát nem mozdítják elő. Ez egyik motívum a harmadik egyetem felállítása mellett; de a főok az, hogy legyen az országban a tudományoknak egy harmadik focusa, azonban az;.említett practicus tekintetet szintén nem lehet figyelenr%élkül mellőzni. A maga idejében — akkor persze már a képviselő ur lesz a közoktatásügyi minister — (Derültség) ha a kérdés
