Képviselőházi napló, 1884. XV. kötet • 1887. február 5–február 23.

Ülésnapok - 1884-323

323. orszAgos fijés február 16. 1887. 227 vannak és ezeknek terheiben a zsidók igenis részt vesznek. Azt mondja továbbá Veres képviselő ur,hogy a középiskoláknál a zsidók évenkint 800,000 forintot takarítanak meg. Én igen kétlem, hogy a középiskolákat a zsidók kedveért állították volna fel a felekezetek, de minthogy már megvannak, a zsidók is hasznukat veszik azoknak. Hiába mondja a képviselő ur, hogy a tanpénz nem olyan nagy; hiszen gyakorlatból tadjuk, hogy legalább Budapesten a zsidók a tanpénznek kétszeresét fizetik. Nem tagadom, hogy izraelita gymnasium felállításáról bizonyos körökben már szó volt, sőt tovább megyek, a terv annak kivitelére már kész is volt. Ha még sem valósittatott meg, ennek oka nem abban rejlik, hogy a zsidóság az áldozattól riadt vissza, hanem abban, hogy a zsidóság jobbjai annak a nézetnek adtak kifejezést, hogy nem czélszerű, ha a zsidóság elzárja magát a többi felekezetektől. (Helyeslés jóbbfelől.) Az említettek abban a nézetben vannak, hogy a zsidóság sokkal jobban felel meg hazafias kötelességének, ha a nemzettel assimilalódik, (Helyeslés) mint azok, a kik azt vallják, hogy a zsidót már legfiatalabb éveiben, gyermekkorában a társadalom többi osztályaitól el kell zárni és távol kell tartani, (ügy van! jóbbfelől.) Veres József: Tessék alapítványokat tenni. (Mozgás.) Ullmann Sándor: Méltóztatik az alapítványokat felemlíteni. Én azt hiszem, hogy olyan nagy alapítványokat, mint azok a bizonyos katholikus állami alapítványok, melyek régibb időben áldozatkész egyházi férfiak által tétettek, mai napság, a mai kereseti viszonyokhoz közt a XIX. században — bizonyság rá a cultur-egyesület — összehozni lehetetlen. (Igaz ! jóbbfelől.) Egyébiránt ha szemére vetik a zsidóságnak, hogy alapítványaik nincsenek, akkor aztán nem értem, mi jogon vetik szemükre, hogy azt az egy alapítványukat, a mely van, tudniillik az izraelita iskola-alapot, igénybe veszik és felhasználják. Én a kettő között ellenmondást látok. És ennek az alapítványnak egy bizonyos jellege van, melyet a t. képviselő ur soha el nem fog tagadni s ez az, hogy 1849-beu Haynuu dictálta azt rá a pesti zsidóságra büntetésképen, bizonyosan nem azért, hogy hazafiatlan volt, hanem azért, hogy hazafias kötelességét teljesítette, (ügy van! jóbbfelől Ellenmondásoka bal-és szélsőbaloldal némely padjain.) T. ház! Veres képviselő ur tavaly — azt hiszem jól emlékezem — a zsidóknak szemükre hányta, hogy ők germanizálnak ; hogy az Andrássyutou nem lehet végig menni a nélkül, hogy a germanizálással ne találkoznánk. Ugy látszik, hogy a zsidók óriási haladást tettek egy esztendő alatt, mert az idén azt veti szemükre, hogy a magyar tudományos akadémiában zsidóktól akarják megtanulni a magyar nyelvet. (Derültség.) Az hozatott továbbá fel, hogy a zsidóság nem áldoz culturalis czélokra. Tessék megnézni az irodalmi termékek, a lapok előfizetőit. (Egy hangoalfelől: A magyar lapokét?) Vadnay Károly: A magyar lapokét is! Veres József: Maguk a könyvkereskedők panaszkodnak, hogy a zsidók nem vesznek magyar könyvet. Hegedüs Sándor: Ne tessék conversalni! Olay Szilárd: Ne tessék ott elnökösködni! (Derültség.) Ullmann Sándor: Tessék megnézni a magyar lapok előfizetőit is, ott elég nagy számmal fogják találni a zsidókat. De ha a zsidó színházba megy, ha bérli a helyeket, ha elmegy a hangversenyekbe, ha megvásárolja a képzőművészet termékeit, a képeket, ha építtet, akkor szemére vetik, hogy tolakodó. (Ellenmondás abal- és szélső baloldal némely padjain.) Veres t. képviselő ur attól fél, hogy ha ez így megy tovább, a hivatalokból a keresztények ki lesznek szorítva. Azt hiszem, hogy ez oly félelem, mely legalább ebben a században reális alakot ölteni nem fog, legalább az eddigiekből ítélve, mert ha a számarányt tekintjük, a zsidóság 5°/

0-át teszi Magyarország lakosságának és én azt hiszem, hogy sem az egyetemnél, sem a ministeriumoknál, sem a bíróságoknál, sem az ügyészségeknél a kinevezésekkel az 5°/°-nak elég téve nincs. T. ház ! Rövid felszólalásomat bezárom azzal, hogy azon véleménynek adok kifejezést, hogy a zsüóság hazafias culturalis és humanisticus feladatainak sokkal jobban tudna megfelelni — bár iparkodott eddig is megfelelni — akkor, ha szervezve volna. (Helyeslét.) A többi vallásfelekezetek szervezve vannak, azoknál egy bizonyos központon, egy kézben van az egyes községek igazgatása és a legtávolabb helyekről bevonatnak az illetők bizonyos áldozatok meghozására, bizonyos czélok elérésére. így szervezve,azsidók hazafiasfeladatuknak jobban meg fognak felelni, daczáia annak, hogy Veres képviselő ur a magyar zsidókból vagy zsidó m igyarokbólnemkér. Ott, a hol vagyonosabb zsidók nagyobb számban laknak együtt, mint a fővárosban, meg fogj t a képviselő ur engedni, hogy különösen humanitárius, de culturalis feladatuknak megfelelnek. Méltóztassék megnézni elemi iskoláinkat, méltóztassék megnézni a siketnémák intézetét, méltóztassék megnézni a zsidó kórházat, méltóztassék megnézni a fin- és leány árvaházat éä végre a népkonyhát, a melyben pedig nem mondják, hogy ez vagy az nem kell, mert ott vallásfelekezet nélkül részesülnek az illetők a jótétemények29*