Képviselőházi napló, 1884. XV. kötet • 1887. február 5–február 23.
Ülésnapok - 1884-321
Í80 SSL országos ülés fefcrnár 14. 1887. Én fontosnak tartom a tejgazdaság kifejlesztését gazdasági és közegészségügyi ellenőrzési szempontból és óhajtom, hogy a kormány e szakra eddig fordított figyelmét, melynek jelentős sikerei már is mutatkoznak, még ezentúl is fokozza és akkor a közegészségügyi kimutatás azon városokban, hol a megfelelő intézmény meg van honosítva, mindenesetre jótékony eredményt fog feltüntetni. Második ügyem, t. ház, a mintapincze. Én a mintapinczére vonatkozólag kijelentem mindenekelőtt azt, hogy én annak mikéntjével és mivoltával a múlt budget tárgyalása alkalmával tüzetesen foglalkoztam és hogy ma a mintapinczére vonatkozólag semmi visszavonni valóm nincs. De én eltekintek attól, hogy most is a ház előtt újból tüzetesen tárgyaljam az ügyet és talán megpótoljam azokat a miket tavaly mondtam. Én határozati javaslatomat ezúttal csak a következőkkel indokolom. Állítom és állításomat számadatok is bizonyítják, hogy a mintapincze forgalma Magyarország borkereskedési forgalmával szemben elenyésző csekélység. A második, a mit constatálni kívánok, hogy az állam részéről nem fogadom el semmi szin és semmi czím alatt, hogy oly kereseti ágat, mint a borkereskedés, azzal discreditáljon a külföld előtt, hogy azt mondja, hogy csak az ő gondozása alatt álló mintapinczéből lehet kapni igazi, valódi, tiszta magyar bort. Mert azt constatálni fogja a t. minister ur, hogy Magyarország borkereskedelme a mintapinczéhez képest oly jelentékeny factor, melynek discreditáläsa bekövetkezhetik ugyan saját rossz eljárása folytán, de a discreditálás az állam feladata semmiképen sem lehet. Harmadik érvem az, hogy akkor, mikor a kormány bevallja, hogy az ország pénzügye aggasztó, mikor maga a kormány kitűzi a takarékosságot, mint követendőt, akkor semmiképen sem lehet indokolva egy oly intézmény, a melynek egyedüli vagy legalább főjelentősége — eltekintve az ő óhajtásaitól vagy czélzataitól — mégis csak az, hogy aránylag kevés borkereskedőnek vagy borbirtokosnak az állam fizeti meg kereskedelmi regi éjét. És én azt hiszem, hogy azok, a kik a mintapincze intézményével élnek, ha magukba szállnak, kénytelenek lesznek bevallani, hogy egy kis élelmességgel, egy kis mozgással épen ugy megtalálják és megtarthatják a maguk piaczát, talán még jobban, mint a mintapincze segítségével. T. képviselőház! Én egy szót sem akarok tovább e tárgyról szólani. Ez az én érvelésem és erre alapítva bátorkodom a következő határozati javaslatot benyújtani: (olvassa) „A képviselőház utasítja a kormányt, hogy az országos mintapincze ügyeit lebonyolítva, az intézmény megszüntetése iránt tegye meg a kellő intézkedéseket". (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Ajánlom határozati javaslatomat a t. háznak elfogadásra. Elnök: T. ház! Szólásra senki sincs feljegyezve; ha tehát szólani senki sem kivan, avitát bezárom. Gr. Széchényi Pál, földmivelés-, iparés kereskedelemügyi minister: T. ház! Hermán Ottó t. képviselő ur határozati javaslata, szerintem körülbelül ugyanazt fejezi ki, a mi nekem is szándékom. (Halljuk!) Én magam is elismerem azt, hogy mindazon vállalatok, melyeket a kormány és a kincstár az előbbi években abból a czélból támogatott, hogy egyes termelőknek és vállalatoknak segítségére legyen, a viszonyoknak megfelelően, a nélkül, hogy az eddigi eredmények csorbát vagy kárt szenvedjenek, bizonyos egymásutánban az illetők vállaira lesznek átruházandók. Én tehát egyenesen azon elvet vallom és mondom ki, hogy minden közbenjárásnak, a mit a kormány eddig éveken át magára vállalt, idővel okvetetlenül meg kell szűnni. De miután ezen elvet vallom és keresztül vinni is óhajtom, épen ugy, azt hiszem, hogy nagyon káros volna bizonyos intézkedéseket kelleténél gyorsabban beszüntetni, mert akkor nagyon könnyen ki tehetjük magunkat annak, hogy az eddig tett áldozatok tisztán kárba fognak veszni és nem fogják előidézni azt, a mit mi előidézni óhajtottunk, tudniillik bizonyos intézmények megerősbítését és anyagi hasznát. A határozati javaslat nem mondja ki ugyan a megszüntetés időpontját; minthogy azonban csak azt az intentiót foglalja magában, melynek én mind most, mind már tavaly kifejezést adtam, azért én a határozati javaslatot szükségesnek nem tartom és kérem a t. házat, hogy azt el ne fogadja. Meg fogom tenni az intézkedést arra, hogy bizonyos mértéket tartó lépések következtében ez az intézmény is a maga vállára vegye át azon terheket, melyeket eddig helyette az államkincstár viselt, meg tettem ez irányban a lépéseket már két év előtt, mert akkor 35—40,000frtba került az államkincstárnak a mintapincze, most már két év óta csak 15,000 frtba kerül és lesz alkalom arra legközelebb, hogy ezen összeget is kisebbítsük és lassan-lassan az erre fordított költség megszüntettessék. (Helyeslés.) Talán ezen nyilatkozatom tudomásul vétele mellett a képviselő ur kész lesz határozati javaslatát visszavonni, ellenkező esetben kérem a t. házat, hogy azt elfogadni ne méltóztassanak. (Helyeslés.) Herman Ottó: T. ház! Kijelentem, hogy a minister ur nyilatkozata folytán határozati javaslatomat visszavonom. Elnök: A tétel nem támadtatván meg, kijelentem, hogy a 408,336 frt megszavaztatott. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa).- Bevétel 157,500 frt. Elnök: Megszavaztatik. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa):