Képviselőházi napló, 1884. XV. kötet • 1887. február 5–február 23.

Ülésnapok - 1884-321

178 321. országos ülés február 14. 1887. nappal, 24 órával, sőt sok helyt 36 órával később jutnak el az időjárás bekövetkezte után. Pedig, t. ház, ez nem kicsinylendo dolog, sőt oly jelentékeny kérdés, mely okszerűen foganatosíttatván, máshol a legnagyobb jótékonyságot gyakorolja a gazdaközönségre Csak arra akarom figyelmeztetni a t. házat ez állításom bizonyításául, hogy a mikor ezt Amerikában legelőször behozták, akkor a behozatal után három év múlva kiszámították, hogy a gyapottermelők, tisztán ők magok azon évben hét millió dollárnyi hasznot húztak belőle az által, hogy a gyapotot akkor szüretelték és szárították, a mikor esőtől nem kellett félni. Ott, t. ház, maguk a jóslatok sem olyanok, mint itt s azok kiosztása sem olyan, mint nálunk, mert ott precise történik minden. Ott minden egyes gazda előre megkaphatja az időjóslást a házához, a mikor szüksége van rá. Francziaországban például a gazdák előfizetnek arra, mint valami újságra. Itt az időjóslatok távirati úton a házhoz küldetnek úgy, hogy 24 órával előbb lehet tudni, hogy milyen idő lesz, hogy szántani, vetni vagy nyomtatni kell-e, vagy pedig a széna bedolgozásához kell kezdeni. Amerikában erre nem is kell előfizetni, hanem minden egyes község megkapja azt a községházához, a hol éjjel lámpásokkal, nappal pedig zászlókkal jelzik a várható időt. A zöld zászló jó időt, más szintí pedig más időt jelent. Madarász József: A fekete-sárga jeget jelent. (Élénk derültség a szélső halon.) Hoitsy Pál: Norvégia partjain ellenben minden egyes halászfaluba elküldik a központi meteorológiai intézet jóslatát s minden halász, mielőtt kiindul a tengerre, megnézi, hogy nem kell-e vihartól tartania. Ezen utón már sok szerencsétlenségnek vették elejét, mert a halászok rossz időben tartózkodók és a kikötőben maradnak. Példát akarok, t. ház, felhozni arra, hogy micsoda precisióval szólnak másutt az időjóslatok, szemben a nálunk használt általános kifejezésekkel, amelyek általánosak magukban véve s a melyek az egész országra egyenlően szólnak. (Halljuk! Halljuk!) A londoni intézetnek egy úgynevezett forecastja ekképen hangzik: „0. Skóczia északi és 1. keleti részén: nyugati, délnyugati szél; gyenge, egész közepes erővel, általán derült. 2. Anglia északkeleti részén: a szél északkelet s északi tájról fúj, fuvalom egész közepes szél erejével. Kevés eső. 3. Anglia keleti részén: közepes szél nyugat s északnyugat felől. 4. A közép megyék részén: változó szép idő. 5. Anglia déli (beleértve Londont s a csatornát) részén: közepes, sőt erős szél nyugat s északnyugat felől; az idő esős, derülttel vegyest. 6. Skóczia nyugati részén : olyan mint aO. és 1. szám. 7. Anglia és északnyugatig Wales északi) részén: nyugati csendes szelek, általában derült. 8. Anglia délnyugati (s Wales déli) részén: csendes, itt-ott friss szél északnyugat s nyugat körül; az idő bizonytalan. 9. Irland északi részén: ugyanaz, a mi 0. és 1. 10. Irland déli részén: csendes nyugati s délnyugati szelek; általában derült," Ezekből láthatja a t. ház, hogy itt a legnagyobb határozottsággal van megmondva, hogy minő idő lesz és hogy a kicsiny Anglia 10 részre van osztva, a melyek mindegyikének meg van modva, hogy minő időt várhat. Hasonló pontossággal vannak az amerikai időjóslatok szétküldve. Egy ilyen jóslat a következőkép szól: „Valószínű idő északnyugaton, a Felső-Tavak vidékén, aztán innen lefelé Missouri-ig a szél északkelet egész délkelet felől fog fújni; a barométer esik, az idő fenyegető és esős, azonban fokonként kiderül délutánra a Missouri-völgyben. Tenneseeben, a délatlanti államokban déli és délkeleti szél, felhős és esős idő. A közép államokban, az Alsó-Tavak vidékén a barométer esik, a hőmérsék magas, a szél délkeleti és északkeleti, felbősebbé váló idős eső. New-Englandban és Kanadában nagyrészt felhős^idő, délnyugati szél s helyenként eső. Óvó vészjelek Duluth, Chicago, Milwankee, Grand-Haven, Detroit, Toledo és Clevelandban adatnak." E közlés tehát megmondja, hogy melyik vidéken várható valamely vész. T. ház! Semmi sem áll útjában annak, hogy Magyarországon is ily pontossággal kapjuk előre az időjóslást és hogy az oly módon közöltessék a publikummal, hogy abból ennek haszna legyen, Én, t, ház, magam dolgoztam ki erre nézve egy tervet (Halljuk! Halljuk!) és azt az országos gazdasági egyesületnek benyújtottam már régen — gondolom 1879-ben, vagy 1880-ban. Akkor az országos gazdasági egyesület azt általtette a ministeriumba és azóta talán most is ott lesz. Az én tervem, t. ház, az volt és én azt tartanám czélszertínek, hogy oly intézkedések történjenek a jövendőben, hogy Magyarország bizonyos góczpontokra legyen felosztva: például Czegléd,Kolozsvár, Kassa, Arad. Ezen góczpontok a budapesti központi intézetből telegraficus jeleket kapnak, azokat sokszorosítják és a legközelebbi postával adják fel úgy, hogy néhány mérföldre vitessék a posta által és az egyes községek megkapják az illető jelt reggel 4 vagy 5 óra tájban és mikor a gazda reggel szántani akar menni, tájékozva legyen arról, hogy micsoda időt várhat az nap. (Helyeslés halfelöl.) Ezenkívül azt is czéloztam behozni, hogy legyen egyszersmind oly összeköttetés, mint Francziaországban, hogy az egyes gazdák egyszersmind előfizethessenek rá és telegraficus utón kapják az időjóslataikat, mert vannak olyanok, kik a postától messze lakván, máskülönben ezeknek értéke rájuk nézve egészen elvész ; hanem, ha az illető a nyári hónapokban előfizet az ily jóslatokra, telegraficus úton minden