Képviselőházi napló, 1884. XV. kötet • 1887. február 5–február 23.

Ülésnapok - 1884-321

121. országos Illés február 14. 1887. j[ 7 7 érthettem ez alatt azon kis novellaris törvényjavaslatot, mely az ipartörvény 50. §-ának módosításáról szól. Ezen törvényjavaslatot az előbb említettekkel egyenlő mérték alá venni, senkinek sem fog eszébe jutni. Egyébiránt tett nyilatkozatomnak mindig ura szoktam lenni és erről a t. képviselő ur ez esetben is meg fog győződni, a mennyiben az utóbb említett törvényjavaslatot, mely ő Felségéhez egy-két nap alatt fel fog terjesztetni, rövid egy-két hét alatt le fogom tenni a ház asztalára. Ennek a törvényjavaslatnak tárgyalása sok időt alig fog igénybe venni, mert oly megoldási módot tartalmaz, mely nézetem szerint, minden oldalról elfogadható lesz. A mi a Helfy Ignácz képviselő ur által felhozottakat illeti, azokra bátor vagyok a következőket válaszolni. A szabadalmi ügy már régebben tárgyalás alatt van. De méltóztassanak megengedni, ez is oly ügy, melyet gyorsan, minden meggondolás nélkül, a háznak csak egy parancsszavára elintézni nem lehet; hanem a melyet nagyon meg kell fontolni, már azért is, mert azt nem kizárólag magunk intézhetjük eb a mennyiben bár nem a szorosan vett közös ügyek közé tartozik, de olyan, melyet közös elvek alapján kell rendezni. Ennek elintézése tehát nem csupán tőlem függ, hanem az osztrák kormány hozzájárulásától is. Az e feletti tárgyalások azonban régebben folynak s mikor elérjük a czélt, bátor leszek az előterjesztést megtenni. A mi a képviselő urnak a találmányok közzétételére vonatkozó megjegyzését illeti, erre azt vagyok bátor válaszolni, hogy a találmányok közlése folytonosan történik és nem szakittatott félbe. Két ezer példányban adatik ki e közlés ingyen, azonkívül pedig > Közgazdasági Értesítő"ben is rendesen megjelenik, a mi ezután is megtörténik és nem fog megszüntettetni. A mi végre a mesterségek könyvét illeti, e könyvnek eladásából bizony valami nagy összegek nem várhatók ; mindamellett a jelenlegi pénzügyi viszonyok közt is arra fogok törekedni, hogy e könyvnek kiadása ne szüntettessék meg, hanem ha kisebb mérvben és lassabban is, az minden esetre a közönségnek rendelkezésére bocsáttassék. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnöke T. ház! Maga a tétel nem támadtatván meg, azt hiszem, kijelenthetem, hogy ipari czélokra 105,500 forint megszavaztatik. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa) : Gépészeti ipariskola Kassán 19,750 forint. Elnök: Megszavaztatik. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa) . Kereskedelmi czélok 5,770 forint. Elnök! Megszavaztatik. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa): Külkereskedelmi czélok 10,000 forint. Elnök: Megszavaztatik. KÉPVH. NAPLÓ. 1884 — 87. XV. KÖTET. Zsilinszky Mihály jegyzi) (olvassa): Szabadalmak és védjegyek kezelése összesen 151,380 forint. Elnök: Megszavaztatik. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa): Bevételek összesen 50,800 forint. Elnök: Megszavaztatik. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa): A gazdaság különböző ágainak emelése. Rendes kiadások : XVIII. fejezet, 4. czím. Rendes bevételek: VII. fejezet, 2. czím. Összesen 408,336 forint. Hoitsy Pál: T. ház! Nem akarok az egész tételhez, hanem annak csak igen kis részéhez szólani. Ez tulajdonképen az időjelző állomásra vonatkozik ; az összeg nagyon csekély, de azt hiszem, oly időket élünk, a hol minden egyes kicsi tételnél szükségünk van, hogy ha lehet, megtakarítsuk. És másodszor indokoltnak tartom azt, hogy ne tegyünk haszontalan kiadásokat ott, a hol ugyanolyan kiadásokkal hasznos czélokat lehetne előmozdítani. Méltóztatik tudni a t. ház, hogy az időjelző állomásnak miből áll az egész működése. Abból, hogy naponként egy-egy prognosticont, égy jóslatot tesz közzé a bekövetkező időjárásra és azt a lapoknak szétosztja s ezek kinyomatják. De a ki csak egy kis figyelemmel kisérte ez állomás jóslásait, az tudni fogja, hogy ezek megbízhatatlanok s hogy azok nem is egyebek, mint az időjóslásnak valóságos nevetségessé tétele. Méltóztassék akármelyik napon ezeket a jóslásokat elolvasni, ezek mind ilyformán fognak szólani: „Kilátás a jövő időre hazánkban. Többnyire felhős, borússal váltakozó, idő csapadék s égiháboruval váltakozva." (Derültség.) Vagy: „északon borús, derűvel váltakozó, délen felhős borús, helyenként esővel váltakozó időt várhatni." (Derültség.) Tehát mindig benn van, hogy borús, derűs, felhős, esős. Akárhányat megnézünk, ezek benne a kifejezések. lm itt felolvasok egy másikat: „derült felhős,borússal váltakozó, közben napos enyhe időt várhatni, helyenként éjjeli helyi esőkkel, északnyugati széllel." (Derültség.) Hát, t. ház, ez, a mint mondám, nem egyéb, mint valósággal nevetségessé tétele az egész időjelzési tudománynak. Ugy, hogy ha bizonyos idő múlva akadna valaki, a ki ezeket a jelentéseket kezébe véve, gyakorlati dolgokat akarna csinálni belőlük, ez már előre nevetségessé volna téve, mert a közönség bizalmatlansággal fogadná annak következtében,a mik történtek. De, t. ház, mégha jók volnának is ezek a jelentések, oly módon tétetnek közzé, hogy ez esetben azokból semmi gyakorlati hasznot vonni nem lehet, mert ezek reggelenként 7 órakor állíttatván össze, szétküldetnek és csak másnap reggel jelennek meg a napilapokban, tehát akkor, mikor a jelzett időjárás már bekövetkezett. Vidékre azonban egy 23