Képviselőházi napló, 1884. XV. kötet • 1887. február 5–február 23.

Ülésnapok - 1884-321

321. országos ülés febraár 14. 1887. Í69 ajánlja nekünk és pedig olcsó áron; vigyázzunk urahmnehogy később sokkal kevesebbet drágábban legyünk kénytelenek megvásárolni. (Tetszés a szüsö lalfelől.) Azért ismételve bátor vagyok kérni a t. mi­nister urat, hogy azon törvényjavaslatokat, me­lyekhez ő is hozzájárult, a t. képviselőház pedig egyhangúlag elfogadott, minél előbb előterjesz­teni méltóztassék. (Helyeslés lalfelől.) Gr. Széchenyi Pál, földmivelés-, ipar­és kereskedelmi minister: T. képviselőház! (Halljuk!) Méltóztassék megengedni kinyilatkoz­tatnom, hogy azon tavalyi javaslathoz való hozzá­járulásomról sem meg nem feledkeztem, sem azon akkor tett ígéretemnek némi részben legalább — mennyiben az előkészítési munkálat haladhatott — eleget tenni el nem mulasztottam. Én magam is teljesen osztozom az előttem szólott Irányi Dániel t. képviselő ur nézetében, hogy a kormánynak határozottan feladata előre látónak lenni és azon veszélyeknek, melyek esetleg a munkások felsza­porodásával fenyegethetnek, ma már mennyire lehet humanisticus és igazságot szolgáltató tör­vényekkel elejét venni. A ministeriumban az ezen kérdésre vonatkozó egész eddig beszerezhető anyag nemcsak már össze van gyűjtve, hanem az előtanulmányok is megtétettek ugy, hogy a tör­vényhozási intézkedésre már legközelebb okvetlen meg lesz adva a lehetőség. De méltóztassék a szokott igazságszeretettel megítélni a helyzetet. Hisz a három éves országgyűlési cyclusnak a valóságos érdemleges munkának szentelhető nagyon rövidre megszorított ideje alig volt elég­séges arra, hogy mind ama törvényjavaslatok, melyeknek szükségét a ház egyhangúlag ismerte el és melyeknek előkészítésére vállalkozott is a kormány, letárgyalhatok lettek volna. Méltóztatik tudni, hogy készen van több épen az én ressor­tomba tartozó törvényjavaslat, de felesleges mun­kát végeznék, ha a ház asztalára letenném, mert azok az országgyűlés mostani ülésszakában már letárgyalhatok ugy sem volnának. Készen van az állategészségügyi, a halászati, a mezőrendőri tör­vényjavaslat; megtétettek a tanulmányok mind azon ipari törvényekre nézve, melyekre határozott szükségünk van és a melyeknek ideje már meg­jött; de — a mint mondom — hiába való volna mindezeket a t. ház asztalára letenni, mert azok közül egyet sem tudnánk letárgyalni. Azért mél­tóztassék türelemmel lenni és biztosra venni azt, hogy a mint az országgyűlés érdemlegesebb munkálkodásának ideje ismét be fog állani, mind­ezen törvényjavaslatok rögtön a ház asztalára fog­nak letétetni. (Helyeslés.) A mi most már a ministeriumnak a gyárak megvizsgálására vonatkozó intézkedéseit illeti, nagyon jól méltóztatik tudni Irányi Dániel t. kép­viselő ur azt, hogy maga a törvénynek egyik sza­KÉPVH. NAPLÓ 1884—87. XV. KÖTET. kasza mondja ki azt a kötelezettséget, hogy a gyárak a ministerium utján bizonyos hatóságok által megvizsgáltassanak. A legelső rendelet, a melyet a ministerium az ipartörvények életbeléptetése előtt a törvény 21. §-a értelmében kibocsátott, egy rovatos kimu­tatási ívet adott át a hatóságoknak, melynek rova­taiba negyedévenkint az iparhatóságok által meg­bízott felügyelők a gyárak megvizsgálásának adatait a ministeriumhoz beküldendők lesznek. Ez történt 1884-ben, mert akkor lépett életbe az ipar­hatóság, nem pedig 1885-ben, mint a t. képviselő ur tévesen említette. 1885-ben tehát már ezen jelentéseket várta a ministerium; de ugy, mint minden új intézkedés, természetes ezen nagy organicus törvény életbe­léptetése is eleinte tetemes nehézségekkel küzdött; e szerint 1885-ben még nagyon csekély számban folytak be ezen jelentések, ugy, hogy azok publi­kálása csakugyan nem volt érdemes, mert rossz képét adta volna a gyáriparnak, vagy csak hézagos képet nyújtott volna. 1886. január 17-én újabb rendelet ment a törvényhatóságokhoz, melyben ezen intézkedés foganatba vételét megsürgetve, a többi között igy szóltam: „Hajlandó vagyok ezen szabálytalan­ságot" — tehát meg is lettek róva a hatóságok — „a kezdet nehézségeinek tulajdonítani s ennélfogva megkívánom, hogy jövőre nagyobb szigorral lás­sák el a dolgot." Az 1886. év folyamán már tete­mesen nagyobb számban érkeztek be a jelentések, de még mindig nem oly alakban, a mint azt a rend és a törvény szigora megkívánja s még min­dig nem oly nagy számban, hogy érdemes lett volna azokat közölni. Ennélfogva 1887. február 6-án új sürgetés ment a hatóságokhoz, a melyben őket újra megintve „rendeletemnek sürgős teljesí­tését annyival is inkább elvárom, mert az ipar­törvény 121. §-a utolsó bekezdésének értelmé­ben a gyárak megvizsgálásáról a megbízott ható­ságok tartoznak jelentést tenirk melyek nyilvános­ságra hozandók és én minél előbb szándékozom e törvényes intézkedésnek eleget tenni." Ezekből méltóztatik a t. képviselő ur látni, hogy részünkről mulasztás nem történt és remélem is, hogy 1887-re oly nagy számmal fognak be­érkezni ezen jelentések, hogy én azon kötelezett­ségemnek is meg fogok felelhetni, hogy azokat közzétehessem. (Helyeslés.) Gr. Apponyi Albert: T. képviselőház! (Halljuk!) Nem akarom ismételmi azokat, a miket Irányi Dániel t. képviselő ur a fenforgó kérdésre nézve elmondott. Elég annak kifejezést adnom, hogy az ő fejtegetéseihez, óhajtásaihoz, appretia­tióihoz egész kiterjedésükben csatlakozom. Csak egy momentumot vagyok bátor hozzáadni azokhoz, a miket ő elmondott a munkások jólétének foko­zására irányzott törvényhozási és kormányzati 22

Next

/
Thumbnails
Contents