Képviselőházi napló, 1884. XV. kötet • 1887. február 5–február 23.
Ülésnapok - 1884-321
321. országos ülés febraár 14. 1887. Í69 ajánlja nekünk és pedig olcsó áron; vigyázzunk urahmnehogy később sokkal kevesebbet drágábban legyünk kénytelenek megvásárolni. (Tetszés a szüsö lalfelől.) Azért ismételve bátor vagyok kérni a t. minister urat, hogy azon törvényjavaslatokat, melyekhez ő is hozzájárult, a t. képviselőház pedig egyhangúlag elfogadott, minél előbb előterjeszteni méltóztassék. (Helyeslés lalfelől.) Gr. Széchenyi Pál, földmivelés-, iparés kereskedelmi minister: T. képviselőház! (Halljuk!) Méltóztassék megengedni kinyilatkoztatnom, hogy azon tavalyi javaslathoz való hozzájárulásomról sem meg nem feledkeztem, sem azon akkor tett ígéretemnek némi részben legalább — mennyiben az előkészítési munkálat haladhatott — eleget tenni el nem mulasztottam. Én magam is teljesen osztozom az előttem szólott Irányi Dániel t. képviselő ur nézetében, hogy a kormánynak határozottan feladata előre látónak lenni és azon veszélyeknek, melyek esetleg a munkások felszaporodásával fenyegethetnek, ma már mennyire lehet humanisticus és igazságot szolgáltató törvényekkel elejét venni. A ministeriumban az ezen kérdésre vonatkozó egész eddig beszerezhető anyag nemcsak már össze van gyűjtve, hanem az előtanulmányok is megtétettek ugy, hogy a törvényhozási intézkedésre már legközelebb okvetlen meg lesz adva a lehetőség. De méltóztassék a szokott igazságszeretettel megítélni a helyzetet. Hisz a három éves országgyűlési cyclusnak a valóságos érdemleges munkának szentelhető nagyon rövidre megszorított ideje alig volt elégséges arra, hogy mind ama törvényjavaslatok, melyeknek szükségét a ház egyhangúlag ismerte el és melyeknek előkészítésére vállalkozott is a kormány, letárgyalhatok lettek volna. Méltóztatik tudni, hogy készen van több épen az én ressortomba tartozó törvényjavaslat, de felesleges munkát végeznék, ha a ház asztalára letenném, mert azok az országgyűlés mostani ülésszakában már letárgyalhatok ugy sem volnának. Készen van az állategészségügyi, a halászati, a mezőrendőri törvényjavaslat; megtétettek a tanulmányok mind azon ipari törvényekre nézve, melyekre határozott szükségünk van és a melyeknek ideje már megjött; de — a mint mondom — hiába való volna mindezeket a t. ház asztalára letenni, mert azok közül egyet sem tudnánk letárgyalni. Azért méltóztassék türelemmel lenni és biztosra venni azt, hogy a mint az országgyűlés érdemlegesebb munkálkodásának ideje ismét be fog állani, mindezen törvényjavaslatok rögtön a ház asztalára fognak letétetni. (Helyeslés.) A mi most már a ministeriumnak a gyárak megvizsgálására vonatkozó intézkedéseit illeti, nagyon jól méltóztatik tudni Irányi Dániel t. képviselő ur azt, hogy maga a törvénynek egyik szaKÉPVH. NAPLÓ 1884—87. XV. KÖTET. kasza mondja ki azt a kötelezettséget, hogy a gyárak a ministerium utján bizonyos hatóságok által megvizsgáltassanak. A legelső rendelet, a melyet a ministerium az ipartörvények életbeléptetése előtt a törvény 21. §-a értelmében kibocsátott, egy rovatos kimutatási ívet adott át a hatóságoknak, melynek rovataiba negyedévenkint az iparhatóságok által megbízott felügyelők a gyárak megvizsgálásának adatait a ministeriumhoz beküldendők lesznek. Ez történt 1884-ben, mert akkor lépett életbe az iparhatóság, nem pedig 1885-ben, mint a t. képviselő ur tévesen említette. 1885-ben tehát már ezen jelentéseket várta a ministerium; de ugy, mint minden új intézkedés, természetes ezen nagy organicus törvény életbeléptetése is eleinte tetemes nehézségekkel küzdött; e szerint 1885-ben még nagyon csekély számban folytak be ezen jelentések, ugy, hogy azok publikálása csakugyan nem volt érdemes, mert rossz képét adta volna a gyáriparnak, vagy csak hézagos képet nyújtott volna. 1886. január 17-én újabb rendelet ment a törvényhatóságokhoz, melyben ezen intézkedés foganatba vételét megsürgetve, a többi között igy szóltam: „Hajlandó vagyok ezen szabálytalanságot" — tehát meg is lettek róva a hatóságok — „a kezdet nehézségeinek tulajdonítani s ennélfogva megkívánom, hogy jövőre nagyobb szigorral lássák el a dolgot." Az 1886. év folyamán már tetemesen nagyobb számban érkeztek be a jelentések, de még mindig nem oly alakban, a mint azt a rend és a törvény szigora megkívánja s még mindig nem oly nagy számban, hogy érdemes lett volna azokat közölni. Ennélfogva 1887. február 6-án új sürgetés ment a hatóságokhoz, a melyben őket újra megintve „rendeletemnek sürgős teljesítését annyival is inkább elvárom, mert az ipartörvény 121. §-a utolsó bekezdésének értelmében a gyárak megvizsgálásáról a megbízott hatóságok tartoznak jelentést tenirk melyek nyilvánosságra hozandók és én minél előbb szándékozom e törvényes intézkedésnek eleget tenni." Ezekből méltóztatik a t. képviselő ur látni, hogy részünkről mulasztás nem történt és remélem is, hogy 1887-re oly nagy számmal fognak beérkezni ezen jelentések, hogy én azon kötelezettségemnek is meg fogok felelhetni, hogy azokat közzétehessem. (Helyeslés.) Gr. Apponyi Albert: T. képviselőház! (Halljuk!) Nem akarom ismételmi azokat, a miket Irányi Dániel t. képviselő ur a fenforgó kérdésre nézve elmondott. Elég annak kifejezést adnom, hogy az ő fejtegetéseihez, óhajtásaihoz, appretiatióihoz egész kiterjedésükben csatlakozom. Csak egy momentumot vagyok bátor hozzáadni azokhoz, a miket ő elmondott a munkások jólétének fokozására irányzott törvényhozási és kormányzati 22
