Képviselőházi napló, 1884. XV. kötet • 1887. február 5–február 23.

Ülésnapok - 1884-320

158 32 °- országos ülés fetirnár 12. 1887. malomipart értettem — azon csekélyebb értékű román terményeket dolgozván fel, a behozott román termény leginkább csereárát képez, mely a mi termelőinknek kárára nem fog lenni, mert a mi jobb terményeink, mint nyersanyag fognak ki­menni külföldre, a rosszabb román gabona pedig liszt alakjában fogja a külföldet felkeresni. Ez volt az én érvelésem és nem az, hogy a termelő vegye meg a rosszat és adja el a jót. A mit a t. képviselő ur a háznak azon hatá­rozatára vonatkozólag felhozott, a mely kimon­dotta, hogy a borgyártás megtiltására törvény­javaslatot nyújtsak be, az méltán azt a benyomást tehette én rám, a mely benyomást Beksits kép­viselő ur beszéde őreá tett, hogy tudni illik annak idején befagyott és most engedett föl. Mert én azt hiszem, tegnapi és tegnapelőtti beszédeimben eléggé bizonyítottam, hogy nem akarok kitérni a t. ház határozatai elől, sem magamat azok alól kivonni nem akarom, hanem egyenesen beismer­tem és megmondtam minden alkalommal, hogy törekszem a ház határozatának megfelelni, de hogy eddig nem voltam képes, mert az illető ha­tározat nem a helyes mód a bajok orvoslására. Ki is mutattam egyenesen, hogy melyiket tartom én a helyes módnak és ugy hiszem, a t. képviselő ur pártja részéről is helyeslőleg fogadtatott az a ki­jelentésem, hogy mindenesetre fogok a t. háznak orvoslási módot mutatni. Még Gröndöcst. képviselőtársamnak a selyem­tenyésztésről felhozott adataira vonatkozólag tar­tozom a t. háznak némi megjegyzést tenni. (Hall­juk!) Azon összegek, melyeket a t. képviselő ur felhozott, az 1883-ikévi kimutatásból vannak véve és e szerint a gubók beváltására fordított összeg a különböző megyékben összesen 78 ezer frtot tett ki. Azóta tetemesen növekedett a beváltott gubók értéke s az 1886. évi kimutatás szerint a bevál­tási összeg már 271,877 frt volt; ami fényes tanúsága annak, hogy a selyemtenyésztés propa­gálására fordított összegek csakugyan nagyon ki­fizetik magukat és hogy számtalan család ezekből a bevételekből teljesíti adókötelezettségét. Ennél­fogva közgazdaságunk ezen ágának támogatására szánt valami levonást tenni, a legkárosabb intéz­kedésnek tartanám. Gróf Andrássy Manó t. kép­viselőtársam felszólalására csak egy megjegy­zésem van (Halljuk!) és ez vonatkozik azon állítására, mely szerint a kiállítás csakis azt bizonyította, hogy az országnak ipara nincs. Hát, t. képviselőház, én nem állítom szembe gr. Andrássy Manónak állítását, nem csak itt e házban, hanem Európában is hangoztatott ítélet tel; egyszerűen annak hiszem ezen állítását tulaj­doníthatni, hogy ő szükségleteinek fedezésére, úgy látszik, a magyar ipart igénybe nem veszi, mert különben meggyőződhetett volna, hogy van már | az országban elég ipar. Többi megjegyzéseire i reflexiót nem teszek. ( j A mi most már Lázár Ádám képviselő ur : által Beksits képviselő ur gondolom, választói ! előtt tartott beszédének felolvasott részére tett | észrevételét illeti és kiváltkép azok közül az, ami az erdélyi és székely ipar felsegélésére szánt pénz­intézet felállítására vonatkozik, bátor vagyok mindamellett, hogy nem érzem magamat hivatva más képviselőtársaimat védelmezni, csak arra az egyre figyelmeztetni a t. képviselő urat, hogyha Beksits képviselő fur választói előtt ugy nyilat­kozott, hogy egy pénzintézet akar felállíttatni 300,000 frttal arra, hogy az erdélyi ipart köz­vetítőleg segélyezze, ezen nyilatkozatot telje­sen jogosan tette; mert csakugyan volt arról szó és tárgyalás folytattatott egy pénzintézettel, a mint a román vámháboru megkezdődött, hogy egy közvetítő intézet állíttassék fel Brassóban, a mely nem ugyan a felemlített összeg segélyével, de más módon fel is állíttatott. Ha tehát ő ezen stádiumá­ban az alkudozásoknak volt választóinál, teljes joggal hivatkozott a felállítani szándékolt intézetre. Hogy a terv csakugyan létesült is, bár más úton, az nem azt bizonyítja, hogy a képviselő ur hite­gette a választókat, hanem azt bizonyítja, hogy az alkudozások folyamán jobb módot találtunk az intézet létesítésére. Ezen közvetítő intézet Brassó­ban fel is állíttatott és működik már több hónap óta. Ezeket akartam megjegyezni, ismételve kérem, hogy a költségvetést elfogadni méltóztassék. (He­lyeslés a jobboldalon.) Lázár Ádám: Bocsánatot kérek, a t. mi­nister ur ugy látszik, nem méltatta figyelemre, a melyeket felolvastam a mondott Beksits-féle be­szédből. Nem választói előtt nyilatkozott ő, hanem ellenkezőleg egészen más választókerületben az Ugron Ákos képviselőtársam kerületében tette e nyilatkozatot. Tehát a mit a minister ur mondott, nem ott történt és igy Beksits képviselő ur azon beszéde nem volt más, mint kortesfogás. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Wahrmann Mór előadó: T. ház! Nem tartom előadói kötelességemnek azon felszólalások hosszú sorára kiterjeszkedni, a melyek részint a borgyártás, részint a romániai szerződés kérdését tüzetesen tárgyalták. E két kérdés a pénzügyi bizottság tárgyalásainak substratumat nem képezte, ennélfogva arra megbízatást nem is nyertem, hogy a bizottság álláspontját e kérdésekben itt a ház­ban képviseljem, vagy védjem. De miután ezek felhozattak, kötelességemnek tartom ezen helyről is röviden egyéni nézetemet ezen két kérdésre nézve is előadni. (Halljuk!) A mi a borgyártásról esetleg hozandó tör­vény kérdését illeti, én tökéletesen azon állás­pontot foglalom el, melynek Hermán képviselő ur

Next

/
Thumbnails
Contents