Képviselőházi napló, 1884. XV. kötet • 1887. február 5–február 23.
Ülésnapok - 1884-319
3J9. »rsaág#s Hós volt tehát a kormányban a jóakarat, de oly későn valósult meg az, hogy abban nem volt köszönet. Vegyünk egy más kérdést, a szállításokat. (Bálijuk!) Igaz, íiogy mozgalom indult meg a hivatalos körökben, igaz, hogy valamennyi vasúti igazgatóság az érdeklett gyárosokhoz fordult és azokhoz intézett bizonyos kérdéseket. De egyetlen egy vasúti igazgatóság tett olyan felszólításokat, hogy azokra meg'is lehetett felelni. Ez a vasúti igazgatóság — elismeréssel és köszönettel kell kiemelnem — a kolozsvári üzletvezetőség volt, a mely nem bureaucraticus pedanteriával, nehézségekkel sánczolta magát körül, hanem mintákkal és árjegyzékkel ment az illető felekhez és ott valóban igyekezett megrendeléseket nyújtani. Történt is ezen eljárás mellett több megrendelés. Hasonlóképen el kell ismerni azt, hogy a kereskedelmi niinisterium közegei közül, például a lótenyésztési osztály is megtette a magáét. Ezen osztály részéről történtek megrendelések, különösen olyan czikkekre nézve, melyekkel a legszegényebb, az arra leginkább szoruló iparosok foglalkoztak és ezáltal nekik kenyeret nyújtott. De ez két kivétel. A többi hatóságra és testületre nézve áll az, hogy ha talán azok akartak is megrendeléseket nyújtani, tényleg annyi pedanteriával, annyi nehézségekkel jártak el, hogy lehetetlen ez iránti felszólalásuknak eleget tenni. Legyen szabad reménylenem, hogy a kolozsvári üzletvezetőség példája zsinórmértékül fog szolgálni ezentúl a többi hatóságoknak és testületeknek is. Még egy intézkedést tett a t. kereskedelmi minister ur, tudniillik segélyt nyújtott egy intézmény életbeléptetésére, a mely intézmény igen üdvösnek, czélszerünek és hasznosnak mutatkozott. Értem azt az exportirodát, árúközvetítő irodát, mely Brassóban felállíttatott. A kormány befolyása alatt és ellenőrzése mellett ezen intézmény gyakorlatinak és üdvösnek mutatkozott, sok megrendelést, mely árúforgalmat követített, sőt tovább fejlesztette a kormánynak jóakaratú szándékát a maga erejével például ugy, hogy magán hitelszövetkezetet kapcsolt össze ezzel a közvetítő irodával oly módon, hogy az egyesek által teljesen önzetlenül, minden nyerészkedési vágy nélkül rendelkezésre bocsátott tőkékkel az arra szoruló kisiparosoknak kedvező körülmények mellett igen olcsó hitelt nyújtott és ez által őket versenyképesekké tette. De ez igen kevés, t. ház, holott ezelőtt azon kereset, mely Romániával folyt, megütötte évenkint a 10 milliót, mig azon kereset, mely az általam jelzett úton folyt, alig tett 17*, legföljebb két milliót. Azt a hiányt, a mely ebből maradt, a 8 milliót, nagyon nehezen viselte el az illető érdekelt közönség és hogy nem sokáig fogja elviselhetni, az könnyen kiszámítható. január 11. 188?. J33 Az is tudva van viszont, hogy Románián kivül vannak még hasonló termelési és culturalis viszonyban levő országok, a melyekbe szintén exportálni lehet. Történt is kísérlet, még a vámháború kiütése előtt találkoztak iparosok és kereskedők, kik például Bulgária piaczára vitték exportcikkeiket. De meg kell fontolnunk azt, hogy Bulgáriában a nép műveltsége még sokkal kezdetlegesebb fokon áll, mint Romániában, az igények csekélyebbek, de csekélyebb a vevők ereje is. Mindennek daczára mig Sándor fejedelem uralkodott Bulgáriában s mig képes volt a rendet, közgazdaságot és a hitelt fentartani, meglehetős kivitel volt, azóta, hogy a rend és csend felforgattatott, a hitel is megingott, a gazdaság és a kereskedelmi forgalom megakadt ugy, hogy ez újonnan szerzett piacz elzárása óta még jobban rászorulnak az illető iparosok a romániai piaczra. Legyen szabad reménylenem, hogy a t. minister ur azon alkudozások folyama alatt, melyek nemsokára megindulnak, kitartó lesz azon elvi állásponton, melyet az alkuldozások megkezdésénél elfoglalt s melyet itt e házban legalább nagy vonásokban kifejtett s legyen szabad reménylenem, hogy komolyan szivén fogja viselni a magyar export-ipar érdekeit. Remélem, hogy eredményekben is megmutatja azt, hogy a mit mondót, nemcsak szép szó, hanem komoly elhatározása is a minister urnak. És legyen szabad reményi énem, hogy azon áramlat, mely tegnap itt mutatkozott és melynek tegnap a minister ur határozottan ellene mondott, nem fogja azt a hatást gyakorolni rá, hogy tágítson azon elvi álláspontról, melyen tegnap állott. Legyen szabad reménylenem végre, hogy az az eszmecsere, mely tegnap itt a házban folyt, nem fogja veszélyeztetni azon eredményt, melyet, meg vagyok győződve, mindnyájan óhajtunk , hogy tudniillik létrejöjjön Romániával olyan közgazdasági egyezség, a mely Magyarország összes, helyesen felfogott érdekeit kellőleg elégíti ki, Elnök: Gr. Károlyi Sándor képviselő ur kivan szólani, szavai félremagyarázása miatt. Gr. Károlyi Sándor: Legyen szabad helyreigazítás czéljából egy pár szót szólanom. (Halljuk!) Az előttem szólott képviselő ur beszéde folyamán többször hivatkozott reám. A nélkül, hogy a t. képviselő ur állításainak czáfolatába óhajtanék bocsátkozni, a mire a házszabályok szerint jogom sincs, csak azt kívánom megjegyezni, hogy én, habár magam helyeslem azt az álláspontot, a melyre a t. képviselő ur állott, midőn a székely és szász ipar érdekében, a melynek felvirágzását magam is óhajtom, lándzsát tört: mégis, midőn Magyarország összes közgazdasági kérdését tárgyaltam, nem lehetett egyoldalúlag a kisebbik végét megfognom a dolognak, hanem
