Képviselőházi napló, 1884. XV. kötet • 1887. február 5–február 23.

Ülésnapok - 1884-319

31. országos ttíés de ä magyar föld különböző minőségében, hegyre, síkra, agyagos, homokos talajra, traehytra, mészre ültettetik, megtartja-e ellenálló képességét? Hát erre "nézve a tudomány világosan megmondja az eljárást. Azt nem lehet sem theoriával, sem bypothesissel, sem semmi mással, csupán a tapasztalással eldönteni. A tapasztalás nem terjedhet egy-két évre, annak hosszú időre van szüksége és én nem habozok kimondani, hogy mindazon úgynevezett szakemberek, a kik már ma hirdetik, hogy ismernek szőlőfajt, a mely Magyarországon biztosan és örökre ellenáll a philloxerának, mindazon szakembereket vagy tudatlanoknak, vagy szédelgőknek tartom. A szakemberek ma kimondhatják azt, hogy egy kísérleti telepen átültetett amerikai veszsző három év óta ellenáll a philloxerának, ezt kimondhatják, de hogy mi fog történni azon vesszővel 4—5—6 év múlva, még most nem mondhatja meg senki, mert azt mindenki tudja, hogy a climaticus és talajviszonyok embert, állatot és növényt át szoktak változtatni, annak végeredményére időt kell engedni. T. ház ! A t. minister ur el fogja ismerni — remélem — hogy midőn ő tárczáját átvette, engemet tisztelt meg annyi bizalommal, hogy megkérdezte véleményemet a phylloxera ügyében. Én akkor tüzetesen előadtam nézetemet s be is bizonyítottam azt, hogy az irtás valóságos pénzfecsérlés s azt többé fentartani nem lehet. Kimutattam azt is, hogy a Versecznél foganatba vett artézi kútforrás czéljának nem felel meg s az arra fordított összeg kidobott pénz. Hangsúlyoztam különösen azt, a mi mellett ma is állok, hogy amerikai szőlőfajokkal kell igenis kísérletet tenni különböző talajon, de csak mérsékelt mennyiségben, mert nem tudjuk, hogy ezen fajok idővel hogyan fognak a magyar viszonyokhoz alkalmazkodni, különösen, hogy fentartják-e ellenállási képességüket Magyarországon is. Ez volt annak oka, hogy az irtás elejtetett s a fcntartási mód foganatosíttatott. De már most, t. ház, következik a dolog másik oldala, a mely rendkívüli fontos és jellemző, tudniillik az, hogy Francziaországban a bortermelők sokkalta életrevalóbbak, mint nálunk és sokkalta élelmesebbek, mint nálunk. Ezek nagyban vetették magukat az amerikai szőlő tenyésztésére. A tenyésztés természetesen nagy befektetést is követel, a franczia a befektetést nem akarta elveszteni, akár ellenálló volt a faj, akár nem. így történt, hogy a francziák urbi et orbi hirdették, hogy náluk ennyi és ennyi ellenálló faj kapható, tessék vásárolni. A franczia nagyon jól tudta, hogy ott nem bizonyult az amerikai vessző ellenállónak, de vissza akarta pénzét és többé nem dolgozott sem borra, sem egyébre, hanem megkapta az ő feWnér 11. Í88Í. fáj | befektetésének egész összegét vesszh'keres'kédésben. No ín ár most, t. képviselőház, hirdettetnek a közönség számára elleiltälló fajok, hirdettetriek bizonyos äüctoritások ál*al. Épen az a faj, amelyet Szalay Imre t. képviselő ur tegnap felhozott, egyike a legjellemzőbbeknek. Grondolom,a budai vinczellériskdla igazgatóját méltóztatott kiküldeni Erancziaországba; kíséretében volt az úgynevezett kereskedelmi fogalmazó, a kik ott mindazokat a vidékéket járták be, á hol az a szölőfaj díszlett, de azt apohtótnem keresték fel, a hol 20 hektáron termesztetik ez a faj már hosszú idő ötá és bebizonyított dolog, hogy ez a faj nem tartható el, hogy ez a faj is elpusztul. No már most, t. képviselőház, erre a riiinisteri szakemberre nézve a jellemző az, hogy a midőn ő Francziaországból visszajött, sietett egy jelentést írni és abban constátálni nyomtatásban, hogy ez ä faj valósággal ellentáll. A gazdák néki rohantak és ezt a fajt vásárolták és ültették. És mikor aztán bebizonyodott, hogy Francziaországban ez a faj már desavouálva van, akkor pótlólag beadott ez a szakember egy jelentést, hogy tévedés volt a dologban, ez a faj nem áll ellent. (Derültség.) Hát, t. képviselőház, ez mindig a szakember kérdése, igaz; de hát nálunk Magyarországon kiket neveznek szakembereknek? Hiszen itt az igazi szakemberek azon panaszkodtak, hogy őket számba senki nem veszi és ki csodálkozzék azon, hogy ha őket számba nem veszi senki sem, hogy ha intéző helyen ott, a hol a dolgok eldőlnek, pseudo és quasi szakembereket alkalmaznak és rájuk ruházzák a döntést! T. ház! Ismétlem még azt, a mit már többször e házban kijelentettem. Akadtak minálunk szakemberek olyanok is, a kik kimondták azt, hogy Magyarországnakhomókterületeit fel kell használni a borászat alapjának. Én ma is tudom igen jól, hogy előbb-utóbb a magyar borászat a homoktertiletre fog átköltözködni. Én tagadom azt a tételt, hogy azt mondják, hogy a homokon jó bort termelni nem lehet. Az nem áll, mert a baj abban van, t. képviselőház, hogy a homokon termelő szőlősgazdának sem alkalmatos pinczéje, sem alkalmatos hordója, sem alkalmatos termelési eljárása nincsen; azért nem tartja magát a bor, azért rossz a bor; de helyes kezelés mellett a homokon teljes, tökéletesen ható, kitűnő bort lehet termelni. De ez ellen is volt Magyarországon bizonyos szakembereknek kifogásuk. Már most, t. képviselőház, én nagyon jól tudom, hogy ezt a tételt és ezt a mondást, például a tokaji, a badacsonyi, a villányi szőlőbirtokosok, szóval a nemeshegyi fajok birtokosai soha megkedvelni nem fogják. Az ő érdekük, hogy ők ma-