Képviselőházi napló, 1884. XIV. kötet • 1886. deczernber 23–1887. február 4.
Ülésnapok - 1884-312
375 S12. ©rsBágos ülés fefcraár 3. 1S87. világítsam meg a helyzetet, felemlítem, hogy az általam benyújtott költségvetés szerint a nemzeti színháznak jövő évi bevételei tetemesen emelkedni fognak, legalább tetemesen magasabb összegben vannak előirányozva, minthogy az átalakítási munkálatok következtében a helyárak némi változása és ennek folytán bevételi szaporodás van kilátásban és igy a 178,000 frtról 270,000 frtra emelt bevételi előirányzat következtében a hiány mintegy 120,000 frtra előirányoztatott; tehát kisebb, mint 1881—1882-ben volt. Ezek azon számok, melyek a nemzeti színház hiányait és a nemzet által hozott és hozandó áldozatokat jelzik. Fájdalom, máskép áll a dolog az operaháznál. Igaz, a mint az előttem szólott t. képviselő társam mondotta, ez is közművelődési czél ; de nem lehet mondani, hogy oly mérvben, mint a nemzeti színház. Nem szenved kétséget, hogy az operaház, habár közmívelődési czélnak is szolgál, de azért első sorban luxus intézet, épen úgy, a mint nem szenved kétséget, hogy a nemzeti színház országos érdek, mig az operaház fővárosi érdek is. És azért legyen szabad csak mellékesen megjegyeznem, hogy nem is tartanám méltánytalannak azt, ha a főváros érdeke szempontjából maga a főváros is hozzájárulna azon segélyhez, melyet az ország ad. (Helyeslés jobbfelöl.) Polonyi Géza : A főváros elég kórházat és iskolát:tart fenn. (Halljuk! Halljuk/) Gróf Keglevich István: Azt hallom, hogy a főváros elég kórházat és iskolát tart fenn. Kétséget sem szenved ez, t. ház, de én nem sürgetem azt, hogy a főváros segélyezze az operaházat, csak felemlítettem, hogy talán nem volna méltánytalan, hogy ha a főváros is hozzájárulna a segélyezéshez. (Helyeslés jobbfelöl.) Nem mondtam, t. ház, hogy ez mikor és minő mérvben történjék. (Halljuk! Halljuk!) En, t. ház, eddig még csak egy szóval sem mondtam, hogy azon roppant költségösszeg, melyet az opera absorbeál, szükséges. Sőt ellenkezőleg azt mondtam, hogy már évek előtt is túlzottnak tartottam azt s ma is ebben a nézetben vagyok. De midőn ezen összeggel és egy törvényhozással, a mely ezt túlzottnak tartja, állok szemben, azt hiszem, nem helytelen, ha azt mondom, hogy nem tartanám méltánytalannak, ha az, a kinek egy bizonyos mérvben szintén érdekében történik ez, bizonyos mértékben hozzá járulna a segélyhez. (Helyeslés a jobboldalon.) Legyen szabad, t. ház, most az operának kiadási és bevételi tételeit, valamint hiányait is a lehető rövidséggel számokban illustrálnom, a mint ezt a nemzeti színháznál is tettem. (Halljuk! Halljuk,) Megjegyzem, hogy ezen számok conclusiójánál fogok reflectálni előttem szólt t. képviselőtársam beszédének polemicus részére. Egy szóval sem fogom támadni a multat s védeni a jelent; egy szóval sem fogom említeni azt, hogy helyesen jártam-e és helyesen járok-e el, hanem a számok utalása mellett constrectificálni fogom a múltnak s a jelennek eredményét, (Halljuk! Halljuk!) Az operaház kiadásai, visszatérve 6 évre — a melyekről megbízható számokat találtam — 1881ben 353,000 frtot; 1882-ben 345,000 frtofc; 1883ban 368,000 frtot; 1884-ben, vagy a mint akkor a könyvelés elnevezte, 1884/5-ben 596,000 frt; az 1885-ik év 9 havában, mert ekkor történt, hogy az első negyed különválasztása mellett vezettetett a könyvelés januártól deczemberig — 587,000 frtot s* 1886-ban 773,000 frtot tettek. Ezen kiadási tételekkel szemben, a melyekből látható, hogy a rohamos felszökkenés a szétválasztás évében kezdődik, a bevételek, habár ezek nem emelkednek is oly nagy mértékben, 1881ben 122,000; 1882-ben 125,000; 1883-ban 146,000; 1884-ben — a szétválás idejében — felemelkedtek 282,000; 1885-ben — tehát a csonka évben - 327,000 és 1886-ban 264,000 frtra rúgtak. A bevételi és kiadási tételek egybevetéséből eredő hiány 1881 ben231,000 frtot tett. Akövetkező években csekély egy-két ezer frtoyi különbözet volt; 1884—85-ben a hiány felemelkedett 314.000 frtra, 1885-ben a kiállítási év 9 hónapjában a hiány 260,000 frtot tett, 1886-ban 509,000 frt volt. (Felkiáltások a szélső baloldalon. Bravó!) Ezen tétel az, a melyre nézve a brávót előre láttam, hiszen hallom már hónapok óta és azért ezen tételre nézve áll az, a mit már előbb mondottam, hogy ez egy pontban kénytelen vagyok a rectificatiót megtenni s a számokra nézve összehasonlítani ezen 1886. évet az 1885. és 1884dkivel, a nélkül, hogy valakit legkevésbbé is okolni vagy dicsérni akarnék; egyszerűen a tényekre és számokra szorítkozom. A hónapok óta hangoztatott bravónak oka az, hos:v ezen évben több volt a kiadás és nagyobb a hiány, mint az előző években. Eltekintve attól, hogy — mint méltóztatnak emlékezni, az opera 1884-ben lett megnyitva és 1885-ben volt a kiállítás, a mikor nyári szünet nélkül — januártól deczemberig volt nyitva az opera, a tényleges zárszámadási számokat fogom előadni, melyekből kitetszik, hogy 1884. és 85-ben a hiányok kitettek 314 ezer és 260,000 frtot. Ámde itt az egyik évnek csak 9 hónapja vehető tekintetbe, ha tehát összehasonlítást akarunk tenni, akkor ugyanazon 9 hónapos év hiányához a hiány összegének egyharmadát, vagyis 86,000 frtot hozzá kell adnunk. Továbbá hozzá kell adni még ehhez egy bizonyos összeget, a mely nem az országgyűlés által megszavazott segélyből, nem is abból, a melyet az uralkodó e czélra rendelkezésre bocsát, hanem egészen más,külön alapból meríttetett és melyből az operaház megnyitásakor a felszerelési költségek fedez-