Képviselőházi napló, 1884. XIV. kötet • 1886. deczernber 23–1887. február 4.
Ülésnapok - 1884-312
362 S1 * 2 '« •"zigoi ilés febnár3. 1SS7. napidíjt. Ezt ugyan látszólag a bérlő fizeti, de felrántja aztán a községen. Ugyanily alkalommal, vagy külön kiszállással intézkednek az adóhátralékok, egészségügyről stb. Az ilyen commissiózás költségei az állam számlájára iratnak. Sőt ilyenkor végeznek magántermészettíeknek keresztelt hivatalos teendőket s a fuvar- és napidíjt felrántják a szegény magánoson is. Ily módon van nap, hogy commissiózásból kikerül 50—60 forintocska mellékjövedelem is s van olyan szolgabíró, a ki a sorozásnál való mellékjövedelmek hozzáadásával 5—6,000 forint jövedelmet teremt magának. Hát ez egész cynismussal űzetik, azt mindenki tudja a vidéken, nemcsak tudja, de keservesen sínyli is, csak a kormány ignorálja. Ezen országossá vált visszaéléseknek korlátokat kell vetni, ki kell mondani rendeletileg, vagy ha szükség, törvényhozási utón, hogy árvaszék és szolgabiróság intézze el az ügyeket a központon s ha mulhatlanní szükséges a kiszállás, azért külön fuvar- és napidíjt ne számíttassanak, hisz azért van utazási átalányuk, lótartási költségük, de különben is a szolgabírói hivatal ambuláns, annak, ha törvény szabta hivatását betölteni akarja, mozogni kell a községekbe. Régen elvégezte azt egy szolgabíró, most van segédszolgabiró, irnok, gyakornok, szóval egész irodaszemélyzete s így a kiszállások sokkal könnyebben eszközölhetők. Mondassák ki, hogy a kisebb hagyatékok és árvaügyeket lássa el a közgyám, ki arra van szervezve, a községi bérbeadásokat eszközölje az elöljáróság s a szolgabíró csak vizsgálja felül külön díj felszámítása nélkül, ugy végezze külön díjazás nélkül az állami teendőket, miután az állam ugy is hozzájárul a törvényhatóságok költségeihez, valamint felmentendők a magánosok is a külön díj- és fuvarfizetéstől, hisz a szegén)- adózó polgárok ugy is eléggé túl vannak terhelve mindenféle állami, községi és törvényhatósági adókkal, hogy az ily önkényes kizsarolások ellen fedezzük, hisz a hivatalnok fizetése is az ő zsebükből kerül ki, illő, hogy ezért szolgálják is. Szóval nagyon is eljött az ideje, hogy az ily eoinmissiózási túlkapásoknak ugy a közigazgatás, mint az igazságszolgáltatás terén gát vettessék s a szegény községek, magánosok és az állam is, az ily hivatalos pumpolások kinövései ellen megvédessenek. Ezeket kívántam a t. minister ur figyelmébe ajánlani, mint oly dolgokat, a melyeknek orvoslása halasztást nem tür. A minister urat pártfelei erélyes belügyérnek tartják; itt e téren mutassa ki eréíyét, mert én eddig erélyének nyilvánulását csak ;i korteskedés terén és a párturalom szervezésénél tapasztaltam, az pedig közigazgatásunknak nem javítására, hanem felforgatására és megrendítésére vezetett s mert az előirányzott százezreket nem óhajtom e czélra kidobni, azt meg nem szavazom. És most a t. ház kegyes engedelmével még pár szóban visszatérek a Báes megyében szervezett éjjeli őrségek kegyetlenkedéseire, a kik daczára annak, hogy a botbüntetés törvényeink által el van törölve, a 25 és 50 botot ép oly hűségesen rámérik a kezeik közé kerülő szerencsétlenekre, mint akár az osztrák káplárok a régi vadkorban rászabták a kötéllel fogott szegény katonákra. Az ily kegyetlenkedéseket — a mint múltkor tett interpellatiómban felhoztam — zárt helyiségben végzik s ép ez az oka, hogy a bíróságok — miután a törvény értelmében két tanú bizonyítása szükségeltetik a tényállás kiderítésére — nem tudják kisütni az ily bűntényeket, mert hát azok a botozó és botoztató éjjeli őrök sokkal inkább tudnak magukra ügyelni, hogy sem tanukat hívnának ily cselekvényeik szemmel tartására^, Ámde azért ama vidéken mindenki tudja, hogy ott a botozás napirenden van, mert igen nagy azok száma, kiken az ily embertelenség elkövettetik s vájjon azért, mert formailag tanukkal nem bizonyítható s vájjon azért, mert ;t törvény betűi szerint az óvatos gonosztevők utol nem érhetők, lehet e ily állapotokat — a miről ott mindenkinek tudomása van — eltűrni és leplezni. A múltkor tett interpellatióm alkalmával a belügyminister ur nem fogadta el bizonyítványul a szegény megkinzottaknak sajátkeztíleg aláirt nyilatkozatát, most azok támogatására itt bemutatom az ottani, körorvosnak két eredeti látleletét, a melyekben a botozás kétségbevonhatlanul constatálva van. A látleletek igy hangzanak (olvassa) : „Látlelet. Kocsis Antal kishegyesi szül., de jelenleg szt.-tainási tanyai lakos, ma este sértése végett jött hozzám, állítja, hogy ma minden ok nélkül Ivanits biztos legényei őt a szt.-tamási községház börtönében bikacsökkel és nádpálczával verték." Kérem az igazságügyminister urat, méltóztassék ezt meghallgatni. A minister ur, ugy látszik, nem ide hallgat, mert conversál. Elnök: Kérem a képviselő urat, ne tessék a minister urat apostrophálni, hanem méltóztassék folytatni. Orbán Balázs: „A megsértetten — igy szól továbbá a látlelet — a következőket találtam: 1. A jobb seggpofa közepén egy dió nagyságú kékes-vöröses folt mutatkozik, a hol a fel hám egészen lefoszlott. 2. A hal seggpofán nagyobb terjedelmű kékes-vöröses foltot látunk, a folt akkora, mint egy régi tallér, ezen is a felhám teljesen levált. 3. A háton jobb és baloldalt
