Képviselőházi napló, 1884. XIV. kötet • 1886. deczernber 23–1887. február 4.
Ülésnapok - 1884-298
30 29 S országos ülés Janufir 15. 1887. nem állott más, mint a mi költségvetési természetű hitelművelet. Akkor azután a t, kormány műbeleteket volt kénytelen kötni forgó tőke czímén, azután jött a póthitel és ma pénztári készlet kiegészítése czímén stb., a mi pedig a valóságban nem egyéb, mintáz államháztartás további tengődtetése, (TJgy vanlJJgy van! a bal- és szélső baloldalon.) így jutottunk el azután, hogy constatáljam a momentán pénzügyi helyzetet, oda, hogy van egy permanens deficitünk, mely ha a kormány minden erejét megfeszíti, minden lehető beruházást beállít, évenkint legalább 30 millió forintban kell, hogy jelentkezzék. Ugy a rendes költségvetésben, mint a rendkívüliben, a beruházásokban és a rendkívüli közösügyi kiadásokban, ha csak a tisztán engagirozott és obligált tételeket és azok végösszegeit veszszükis, melyek egy részének régen a rendes költségvetésben kellene szerepelniök, újra állítom, hogy az államnak évenként legalább is 30 milliónyi permanens chronicus deficittel lesz dolga. Ezen deficitek következtében azután évenként szaporodik az állam kamatterhe is. (Igaz! TJgy van! a balon.) Mindezen felül még figyelembe veendők az igénybe vett rendkívüli adóemelések szerencsétlen elkallódäsa és a bizonytalan pillanatnak azon veszélyei, melyeknek — ha erre az országra a sors valami váratlant hoz — következményeit kiszámítani nem lehet, (Igaz! Ugy van/a baloldalon) mert az állam pénzügye ma az általa kibocsátott czímletek által egész a legutolsó kunyhóig összeköttetésben van. Ha tehát valami zavar történnék, ennek következményét valóban nem lehet belátni. Ezen pillanatnyi veszélyek az államháztartás képét még lehangolóbbá és szomorúbbá teszik. És én csodálkozásomat fejezem ki a felett, hogy a kormány ezen helyzettel szemben azon aprólékos rendszabályokra utal, a melyeknek összes végeredménye alig lehet nagyobb, mint mennyi i—2 évi űjabbi hitelművelet kamataira szükségeltetni fog. íme ez a pénzügyi helyzet concret képe! — De én nem elégszem meg azzal, hogy tisztán és kizárólag az állam pénzügyeinek concret helyzetét igyekezzem csak felderíteni, hanem törekedni fogok rámutatni azon általános pénzügyi helyzetre is, melyben ezen ország van. (Halljuk! Halljuk!) E szempont engem arra utalt, hogy a 18 esztendei zárszámadásokat átnézve, ezek alapján mutassam be pénzügyi helyzetünk képét. (Halljuk! Halljuk!) Néhány kimutatást mutatok be, melyek a zárszámadások tételein nyugszanak és nem hiszem, hogy azok adataihoz kétség férjen, kivévén talán némely aprólékos tévedéseket, melyeket az ellenzéki képviselők alig kerülhetnek ki, mert nekik más adatok nem állanak rendelkezésükre, mint melyeket igy kikutathatnak és összeállíthatnak. Kimutatásaim az állam pénzügyi viszonyainak következő képét tüntetik elő, (Halljuk! Halljuk!) Mindenekelőtt számot kívánok vetni az állam tőkeadósságainak összegével. (Halljuk! Halljuk!) Elismerem, hogy ezt a zárszámadások is kimutatják, de én mégis szükségesnek tartom e tekintetben az ország helyzetét itt is és nyilvánosan felderíteni, nehogy az mondathassék, a mit a t. képviselőháznak egyik kiváló tagja közelebb egy ünnepélyes alkalommal mondott, hogy a pénzügyi helyzet rosszabbodása váratlanul következett be, (Derültség a bal- és szélső balon) daczára annak, hogy mint mondám, újat nem mondok, mert ezen adatok a zárszámadásokból is ismeretesek, ezenfelül hogy hű képet nyerjek, más kimutatásokat is készítettem, melyeknek tömkelegébe én a házat belevezetni nem akarom. Csakis bizonyos statiókat kívánok marquirozni, hogy a képviselőház és az ország ezekből a következtetéseket levonhassa. (Halljuk! Ha Ujuk!) Államadósságaink tőketartozására nézve mindenekelőtt megjegyzem, hogy azok kétféle természetűek. Az egyik csoport tőkében, a másik csoport pedig állandó évi j'árulékokban jelentkezik ; ehhez képest tehát előterjesztéseimet ezekhez idomítom. 1868-ban az új alkotmányos aerát 235 millió tőke adóssággal és avval a 30 millió forint állandó évi járulékkal kezdtük meg, melyet a kiegyezés folytán átvettünk. Hozzá teszem még, hogy ez évben a nagyvasúti kölcsönnek egy része realizálva lett. Tehát ezt is hozzáadva, az új alkotmányos aerát megkezdtük 275 millió forint adóssággal és a kiegyezési évi járulékkal. Ezen tőketartozás az évi járulékokban jelentkezők nélkül 1875-ben elérte a 619 milliót, 1885-ben pedig 1,435 milliót. (Élénk mozgás a bal-és szélső balon.) Ezen tőketartozáshoz megjegyzem még, hogy ebből az évi törlesztések le vannak vonva és csak az évek eredményei vannak kitüntetve. Továbbá megjegyezni kívánom azt is, hogy a tisza-szegedi kölcsön nem képezi az állam közvetlen, hanem csak közvetett tartozását. Ha már most képét akarom jelezni annak, hogy mennyi tehát az államnak 1885.évvégén a tőketartozásaikkor ez összeghez hozzá kell adnom a következőket. (Halljuk! Halljuk!) A függő államadósságokból a pénztári jegyek összegét 21 milliót, továbbá a birói és árvaletétek összegét 13 milliót — megjegyzem, hogy a zárszámadás 17 milliót mutat, valószínűleg, mert ebben azon letétek is benne vannak, melyek nem cassaszerűleg kezeltetnek, hanem természetben őriztetnek mint papírok, értékneműek stb. — én tehát felvettem azon 13 milliót, mely a költségvetés függő adósságra vonatkozó indokolásában mint 1885-ik évi végeredmény van kitüntetve, továbbá hozzá számítom a rövid lejáratú kölcsönök összegét, mely
