Képviselőházi napló, 1884. XIV. kötet • 1886. deczernber 23–1887. február 4.

Ülésnapok - 1884-311

311. omágoi ülés február I. 1887. 345 sebbé válik alkalmazása által, miután az ily új nemesek és monogrammos új főnemesek nem igen válogattatnak meg. (Ugy van! a ssélső baloldalon.) Hanem a czímek és rendjelek osztogattatnak borura-derüre mindenféle léha embereknek, jőve vényeknek, sőt néha kétes existentiáknak is; hisz Ugron Gábor barátom itt a házban hozott fel oly esetet, hogy a nemeslevelet csak a börtönben lehetett volna az illetőnek kézbesíteni. (Derültség.) Magam is tudok több esetet, hogy egészen közönséges kortesek lettek érdemkereszttel feldíszítve s a magyar heraldicában és közjogban ismeretlen lovagi czímmel felruházva olyanok, kik lovat csak utczán vagy más legelőjén láttak. (Élénk derültség.) Ha, t. ház, a középkort azért akarnák felújítani, hogy a czímeket és rendjeleket annál hamarább lejártassák, avagy ha a hiúság e nevetséges vásárát legalább az iskolai alap előnyére nagyon, de nagyon megadóztatnák, hogy igy a terjedő felvilágosodás kiirtsa a feudalismus e maradványát, akkor talán magam is meg tudnám tűrni; de igy azt oly gyermekes csecse becsének tartom, a miben gyönyörűségüket lelhetik a kiskorúak; de hogy mi azért egy külön ministeriumot tartsunk fel 20 hivatalnokkal és 47 ezer forint évi kiadással, azt én a mi viszonyaink közt megengedhetőnek nem tartom (Helyeslés a ssélső bálon) s azt mint feleslegest s korszellemmel ellentétest szintén a múzeum régiségtárába utalom. A ministerelnök -- mint monda — a költségvetésben nem talál megtakarítható oly tételeket, a melyeknek törlése fejlődésünk megakasztása nélkül eszközölhető lenne. íme itt rámutatok e tételre, a mely fejlődésünk gátjaként szégyenkedik ott. Igaz, hogy nem nagy az itt megtakarítható összeg; de a mi viszonyaink közt az is számba veendő, mert az annak megfelelő tőkéből be lehet rendezni pár száz községi iskolát s azt én többre becsülöm a világ minden nemeslevelénél, rendjelénél, koronás monogrammjánál és exeelíentiás czíménél. Nem szavazzuk meg e ministerium költségelőirányzatát. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Olay Szilárd: T. képviselőház! Az ő Felsége személye körüli miníster költségvetésének első tétele alatt a helyettes államtitkár fizetése 6,000 írttal van előirányozva és ekként ezen állás mintegy rendszeres! ttetni ezéloztatik. Midőn ezen ministerium államtitkára a 60-as évek végén a királyné ő Felsége mellé főudvarmesternek neveztetett ki, az akkori minister itt a képviselőházban kijelentette, hogy a ministeriumban többé államtitkárra szükség nincs és annak teendőit a tanácsos könnyen elvégezheti. Ezen kijelentés folytán a képviselőház még 1870. január 21-én 1,123. szám alatt következő határozatot hozott: „Napirend folytán felvétetett az ő Felsége személye KÉPVH. NAPLÓ. 1884—87. XIV. KÖTET. körüli minister költségvetésének tárgyalása.melyre nézve elfogadtatott a pénzügyi bizottság javaslata, hogy az államtitkári hivatal beszüntettetik," Ennek daczára ezen ministeriumnál az államtitkári hiva; tal beszüntetve nem lett. Ez indította 1873-ban boldogult Zsedényi Ede volt képviselőtársunkat arra, hogy itt a képviselőházban felszólaljon és indítványt nyújtson be, melynélfogva ezen állás mindaddig, mig a képviselőház fenthivatolt határozata fennáll, töröltessék és az előirányzott összeg meg ne szavaztassák. Ugyanez alkalommal a jelenlegi ministerelnök ur, mint ellenzéki pártvezér a következő nyilatkozatot tette: „Ha van a háznak határozata, hogy az államtitkári hivatal beszüntettetik, mindaddig, mig megváltoztatva nem lesz, azt egyszerűen megváltoztatni nem szabad, nem lehet. Én ennek lelkiismeretes figyelembe vételét ugy a kormány, mint a törvényhozás részéről szükségesnek tartom." Kijelentette továbbá: „Hogy az 1848. évi törvényhozók igen jól és bölcsen tudták, hogy az ő Felsége személye körüli ministeriumra feltétlenül szükség van, de, hogy nem kell hozzá nagy személyzet, arról ő maga is meg van győződve és épen azért, ha arról van szó, hogy ismét államtitkári állás szerveztessék, maga kinyilatkoztatja, hogy akár ma, akár holnap történnék ez, ellene szólana, mert haszontalan nagy személyzetre szükség nincs; de a ministerre magára és annyi személyzetre, a mennyit a dolog elvégzése okvetlenül megkíván, szükség van." T. ház! Azon idő óta 14 év telt el; annak is már 12 éve, hogy a ministerelnök ur a kormányban a ministerelnöki széket elfoglalja, ennek daczára az ő Felsége személye körüli minister ur azon törvénytelenséget követi el, hogy a képviselőház határozatának ellenére egy államtitkári helyettes állást szervez és annak évenként 6 ezer frt fizetést előirányoz. Az én nézetem szériát, mindaddig, mig a képviselőháznak fenn idézett határozata fennáll, nekünk az államtitkári helyettes fizetését sem megszavazni, sem pedig az állást magát creálni nem lehet, nem szabad. (Helyeslés a ssélső baloldalon.) És itt volna végre valahára ideje,hogy az igen t. ház, a minister urakat arra szoktassa, hogy a képviselőház határozatának engedelmeskedjenek. (Elénk helyeslés a ssélső baloldalon.) T. ház! Általában véve egész alapossággal akként vagyok informálva, hogy ezen ministeriumnak épen ugy, mint Tisza Kálmán ur ellenzéki pártvezér korában mondotta, épen semmi, vagy igen csekély teendője van, ugy, hogy azon teendőket egy magam képes volnék elvégezni. (Derültség.) Ha azonban a minister irrnak kedve telik az állam vagyonát nagyúri passióval elfecsérelni, akkor legalább tegyen különbséget a helyes és nem helyes út között; mert, t. ház, mindenki tudja, 44