Képviselőházi napló, 1884. XIV. kötet • 1886. deczernber 23–1887. február 4.
Ülésnapok - 1884-311
Sf! •««*£** filé* február I. 1*87. g^g mi ellene szavaztunk mindannak, a mi a túlköltekezést okozta. Említette Boszniát a képviselő ur. Ebben igaza van; a pénzügyi rendezés müvét az occupatio zavarta meg. Ez tökéletesen igaz. De ha ebben az egyben igaza van, abban azután nincs igaza, midőn e tényt ma is helyteleníti. Mert a ki a keleti viszonyokat ismeri és a ki az ott már 2—3 év óta történteket figyelemmel kiséri, ha igazságos akar lenni, nem fogja azt mondhatni, hogy rossz politika volt. (Nyugtalanság a szélsőbalon. Helyeslés jobbfelöl.) Hogy nem volt rossz ;i politika s nem kidobott pénz, az azóta mutatkozott eredmények is bebizonyították. Pénzügyileg igaz, hogy zavart okozott, ismétlem, ebben igazsága van. De azon idő óta tapasztaltak szerint eredményeiben épen nem mutatkozott károsnak a monarchiára nézve. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Felhozta a képviselő ur a főispánok és ministerek nyugdíjait, az országházat, u kereskedelmi palotát. Ez a palota kerül vagy 1.800,000 forintba. Hogy ez az összeg' miképen gyakorolhatott oly rossz hatást pénzügyeinkre, mikor még ki sines adva, hogy 40 m^lió deficitet idézzen elő, azt valóban nem tudom. (Helyeslés jobbfelöl.) Második az országház. Erre költöttünk eddig 400,000 forintot. Harmadik a főispánok és ministerek nyugdíjai. Ez mehet a mai napig 12—14,000 forintra. Madarász József.* Majd megnő! Tisza Kálmán ministerelnök: Hogy ezek okozták volna a 40 milliónyi deficitet, azt csak nem kívánja a képviselő ur, hogy neki elhigyjük ? De engedje meg, hogy mi is vizsgáljuk állításának alaposságát és azoknak, a kik nem foglalkoznak ezen állítások vizsgálásával, hanem csak hallják, hogy mily ártatlan az ellenzék (Derültség jobbfelöl) — elismerem, nagyon ártatlan — (Derültség a jobboldalon. Mozgás balfelol) mi nem tehetünk róla, mi ellene szavaztunk, de a kormánypárt megcsinálta és onnan van ez a 40 millió deficit — kimutassuk, hogy ezeknek a kiadásoknak egész összege együtt nem tesz 3 milliót. Általában mindazon kiadásokra nézve, melyek az ország fejlődése érdekében történtek és melyekben a részességet bizonyos fokig a képviselő ur sem utasította vissza, én mindig azt mondom és most is mondom, hogy ha túlmentünk azon a határon, melyen tűlmenni nem lett volna szabad, a felelősség első sorban a kormányt illeti. Nem akarom azt visszautasítani, csak azzal a tisztálkodással szemben, hogy ebben semmi bűnük nincs, akartam a tényeket a maguk valóságára utalni. (Helyeslés a jobboldalon.) A képviselő ur félreértette beszédem &gy nyilatkozatát. Ugy értelmezte, mintha azt mondtam volna, hogy mig a korona és a nemzet többségének bizalmát birom, ezen a helyen megállok. Hozzá tettem: nem beszélek most parlamenti és jogi szempontból, de épen határozottan azt mondottam, hogy mig szemben velem olyanokat látok, kiknek tervei, irányzata hazámra nézve — nézetem szerint — veszélyesek, ha a korona és a többség bizalma kötelességemmé teszi, itt maradok, (Élénk helyeslés jobbfelöl) tehát ezt nem feltétlenül mondottam, hanem az ellenzékkel szemben kötelességszerűleg követendő eljárásról beszéltem. (Élénk helyeslés jobb felöl) T. képviselőház! A t. képviselő ur azt mondja, hogy igen ám, de a bizadom forrásának tisztának kell lenni. Hát t. képviselő ur, ha saját meggyőződése szerint elviselheti a lelke, hogy azt mondja: nem hogy egyik vagy másik ember, nem hogy az ország választóinak nagy zöme tisztátalan befolyások után indui, én nem perlekedem vele; de higyje el, hogy Magyarország választói azért, hogy jobban hisznek másoknak sok helyütt, mint a t. képviselő urnak és elvtársainak, (Nagy zaj a szélső bálfelöl s felkiáltások: A borravalóknak!) ezt a vádat nem érdemlik meg. (Helyeslés jőbbfelöl.) Azt hallom, hogy a „borravalók"-nak. (Halljuk/ Halljuk!) Ugyan kérdem, miféle borravalót lehet annyi százezer embernek adni ? (Zaj a szélső baloldalon.) Mert hogy a választásoknál Magyarországon bort isznak, az tagadhatatlan s ha ez túl a mértéken nem megy s nem megvesztegetési szándékból történik, nem is bűn; de azt meg senki sem bizonyíthatja be, hogy csak a szabadelvű párti választók isznak bort, az ártatlan ellenzéki választók pedig csupán vízzel élnek. (Élénk tetszés jőbbfelöl.) Midőn ezen összegnek megszavazását kérem, egyúttal engedje meg a t. képviselő ur, hogy egyik állításának nem őszinteségében, de helyességében kétkedjem. (Halljuk! Halljuk!) A t. képviselő ur ugyanis azt mondja, hogy az ellenzék súlyos és nehéz kötelességet teljesített és teljesít. Én is próbáltam; (Derültség) próbáltam mind a kettőt. Sokkal könnyebb az ellenzéki működés, mint az, mikor a szót rögtön tettel kell követni. Higyje el a t. képviselő ur, hogy ha könnyű életet kívánhatnék magamnak, én semmi egyebet sem kívánnék, mint azt, hogy a t. képviselő urakkal szemben ellenzék legyek, mert bizony isten könynyebb dolgom lenne. (Élénk tetszés és helyeslés jobbfelöl. Zaj s mozgás balfelöl.) Elnök: A vita be lévén zárva, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 3. czímen rendelkezési alapra előirányzott 200,000 frtot megszavazni? (Igen! Nem!)
