Képviselőházi napló, 1884. XIV. kötet • 1886. deczernber 23–1887. február 4.

Ülésnapok - 1884-311

311. orwaágoe ölés február 1. 1887. 339 culturalis kiadásokkal, melyeket az ellenzék követelt és követelhetett is joggal, mert igenis első kötelességünk volt mindent megragadni a nemzet erkölcsi, szellemi és anyagi erejének előmozdítására. Hiszen az igen t. ministerelnök ur, a mikor megszavaztatta az országház építését, brilliánsnak tüntette fel az állam pénzügyeit! Hát hogy vonakodtunk volna a legszükségesebbek megszavazásától ! Pedig mennyire hátramaradtunk sok téren! Hiszen a legegyszerűbb humanitárius intézetekre, a vakok, a hülyék intézetére nem mertünk nagy összegeket kérni, mert féltettük az állam pénzügyeit ! T. ház! Szükséges a közvélemény előtt tisztázni a helyzetet; mi teljesítettük kötelességünket s nekünk a mostani állapot előidézésében semmi bűnrészességünk nincs. (Élénk helyeslés balfelől.) Ha önök élvezik a kormányzás minden kellemét, viseljék el másik oldalát is: azon herostratosi dicsőséget, mely iránt egykor a jövő fog önök fölött ítélni. (Zajos helyeslés balfelől.) T. ház! nem mellőzhetem, hogy ezúttal ne reflectáljak Láng Lajos t. képviselő urnak egy gunyoros megjegyzésére, melylyel legutóbbi beszédében az ellenzéket illette. Apponyi t. barátom ugyanis felhozta, hogy természetesnek és jogosultnak találja, hogy mig a ministerelnök másfél évi tapasztalások után a legsúlyosabb vádakkal támadta kkori kormányférfiakat: ő — már mint t. barátom Apponyi Albert — jogosultnak erezi magát ily támadásra IS évi tapasztalat utáu. Láng t. képviselő ur erre felelve, többek közt szíves fr volt az ellenzéket a nőkkel összehasonlítani. O ezeket mondta: „Nem a ministerek hasonlítanak, az oppositio hasonlít az asszonyokhoz. Ha valaki nagyon sokat hánytorgatja azt, hogy ő már igen régóta van az oppositión, az nagy tévedést követ el, ha azt hiszi, hogy ezzel dicsekednie kell." T. ház! Nem hallotta senki eházban sem t. barátaimtól, sem mástól, hogy ellenzéki működésével dicsekedett volna. Mindegyik teljesítette kötelességét; még pedig súlyos, nehéz és a jelen viszonyok között nem valami fölbátorító kötelességét. (Étinkhelyeslés a baloldalon) teljesítette, mert öntudatában találta jutalmát. (Zajos helyeslés balfelöl.) Ép azért, mert az oppositio tisztában van azzal, mit akar, ne higyje a t. képviselő ur, hogy be fog állni azon idő, mikor ez oppositio meg fogja bánni működése hosszúságát. Nem fog bekövetkezni az, mit itt, mindjárt az idézett passus után mondott, hogy valamit el fognánk tagadni ellenzékeskedésünk éveiből. Erről ismerek rá az igen t. képviselő úrban azon utilitarius politika követőjére, melynek inaugurál ója és főmestere az igen t. ministerelnök ur. (Élénk tetszés balfelől.) Igenis a t. ministerelnök urat illetőleg, a ki oly hosszú oppositionalis működés után az általa itt hirdetett tanoknak ép ellenkezőjét gyakorolja ama padokon, jó és ezélszerfí lett volna, ha egész múltját egy spongyával eltörülhette volna (Hosszas zajos helyeslés balfelől) de a jelen ellenzéket nem féltem attól hogy múltja eltörlésére valaha szükség volna. Harmadszor jónak tartja figyelmünkbe ajánlani s bennünket gúnyosan leczkéztetni, hogy a kormány 12 év alatt megtudott maradni a helyén de egy ellenzékre soha sem lehet előnyös, hogy 12 évig opponált és nem tudott az ország többségében maga iránt bizalmat kelteni. (Felkiáltások a jobboldalon: Igaz !) Igaz! . . . Meg fogok rá felelni, mikor mondjon a képviselő ur velem együtt igazat. Én figyelemmel hallgattam azon három felszólalást, melyet a házban a ministerelnök ur tett s vártam, hogy az a ministerelnök, a ki igazán a legélesebb és legszemélyesebb támadásokkal illette az akkori ministerelnököt, hogyan fogia magát hasonló viszonyok közt védelmezni ? Nem találtam védelmében semmi fontos okot, csak egyet, mely az volt: mig engem a korona bizalma és a többség szavazata itt tart, addig nem hagyom el helyemet. (Derültség a bal- és szélső baloldalon.) T. ház! Sokkal nagyobb tisztelettel és hódolattal viseltetem a korona iránt, minthogy a korona bizalma tekintetében akár hogyan is nyilatkozni bátorkodnám, de másrészről én is kijelentem, hogy egy parlamentben egy kormány létének és áldásos működésének első föltétele és hatalmas forrása az, hogy a nép bizalma folytán legyen itt többségben ; de ezen forrásnak tisztának és hamisítatlannak kell lenni. (Igaz! ügy van! Zajos helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Mert valamint azon forrásból eredő folyó hogy ha a természet által neki kijelölt mederben halad, áldásos lesz és kell, hogy áldásos legyen, épen ellenkezőleg, ha azon folyó természeti folyásában mindenféle vízszabályozási rendszer által gátoltatik, ha a vizi biztosok egész serege, ha mindenféle mesterséges gátak által természetes útjától eltereltetik, hogy csak a kormány malmára hajtsa a vizet, nem lehet az áldásos az országra nézve. (Igaz! ügy van! a bal- és szélső baloldalon.) Ha a t. ministerelnök ur itt e házban azon számos, bár tagadott, elpalástolt, elnyomott, de általunk látott és hallott támadásokkal és pimaszokkal szemben, hogy a választások erőszakoltatnak, nemcsak kijelenti, de meg is teszi, hogy intézkedni fog, hogy a választások akadálytalanul folyjanak, akkor elfogadom a hivatkozást a többségre épen ugy az ő, mint bármely kormány részéről, (Helyeslés a bal és széhő baloldalon) de másként nem tekinthetem egyébnek, mint a távollevők félrevezetésére irányuló ügyes manouvernek. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) T. ház! Az ellenzéknek kötelessége az ország iránt az, hogy ellenőrizze a kormányt és lehetőleg gátolja, vagy figyelmeztesse, hogy az ország érdeke 43*