Képviselőházi napló, 1884. XIV. kötet • 1886. deczernber 23–1887. február 4.

Ülésnapok - 1884-311

311. országos ülés február 1. 1887. 337 nem botrány hajhászó demagógok hirdetik, de lassankint megbarátkoznak velük a legtekintélyesebb polgárok, Fiume előkelő patriciusai, Fiume politikai tényezői, a kiket még gyűlölettel sem szabad vádolni, mert hiszen ők azok, a kik a Magyarország iránti barátságért még a börtön szenvedéseit is megpróbálták. Ezen urak törekvéseinek nem tulajdonítok absolute igazságot, azonban a jogosultság látszatát nem merném tőlük elvitatni; pedig nagyon kevés kell ahhoz, hogy ezen törekvések még nagyobb hullámokat vessenek és ez által Fiume közjogi jellege — legalább népjogilag — kétessé váljék. A magyar kormányon áll, hogy ez be ne^következzék, mert a magyar kormánynak módjában vaif a dolgokat a régi mederbe visszaterelni. Tavalyi beszédemben rámutattam azon személyi okokra, melyek Fiúméban ezen változást előidézték, iparkodtam bebizonyítani, hogy csak Fiume közjogi jellegének rendezésével és bizonyos személyi differentiák kiegyenlítésével várható az, hogy ott újra ugy folyjanak a dolgok, a mint nekünk hasznunkra és kedvünkre van. Ezen személyi okoknak bővebb fejtegetése nem volna kedvező, de feleslegesnek is tartom azt, mert nagyon tudja a t. kormány, hogy miről van szó. Azt azonban kénytelen vagyok constatáíni, hogy sem az egyik, sem a másik irányban a kormány részéről egyetlenegy lépés sem tétetett s nincs most sem kilátásba helyezve, hogy a jövőben tétessék. Ez indít engem arra, hogy ezúttal e tételt meg ne szavazzam. Csernatony Lajos; T. ház! Lehetetlen, hogy egy pár szót ne válaszoljak előttem szólott képviselőtársam szavaira. (Halljuk í) Én nem régen jöttem vissza Fiuméből és merem állítani, hogy előttem szólott .képviselőtársam egész nyilatkozata rossz és helytelen értesülésen alapul. Mert Fiúméban jelenleg épen a tapintatos eljárások nyomán a legjobb hangulat uralkodik Magyarország iránt minden részről, semmi súrlódás nincs ; az illetők megtették kötelességüket arra nézve, hogy ha voltak súrlódások — a mint hogy csakugyan voltak — azok megszűnjenek. Erről biztosíthatom a t. képviselő urat és főleg a t. házat. (Helyeslés.) Madarász József: T. ház! Fiume — elfogja nekem hinni az előttem szólott t. képviselő ur — reám nézve is Magyarország tekintetében oly becses mindenesetre, mint a ház bármely tagja előtt. Epén azért kötelességemnek tartom magam is felszólalni. Óhajtom, hogy bár úgy volna, mint az előttem szólott képviselő ur mondotta, hanem én figyelmeztetem a t. képviselő urat és a kormányt is, hogy Lukáts Gyula t. képviselőtársam beszédében és az általa előadott tényekben van valami, a mire nézve okvetlenül változásnak kell történnie. Majdnem évtizedeken át foly már ott a vita, nem KÉPVH. NAPLÓ. 1884—87. XIV. KÖTET. annyira azon, vájjon Fiume Magyarország iránt kellő rokonszenvvel van-e vagy nem, de foly ott minden esetre kárhozatos benső aláaknázás drága testvéreink részéről, mely előtt ne hunyjunk szemet, mely ha a kormány hathatós intézkedése által idejekorán meg nem gátoltatik, tartok tőle, hogy bekövetkezhetik Lukáts Gyula t. képviselőtársam azon jóslatának általam nem kivánt megvalósulása, hogy ott Fiúméban napról-napra aláásatik azon rokonszenv, melyet eddig Magyarország irányában ápoltak. Engedje meg a képviselő ur ésat. ház, hogy ha oly nagy a magyar állameszme iránti szeretete drága testvéreinknek, (Derültség a ssélsö baloldalon) ott és benn az országban, hát mi lehet az oka annak, hogy daczára annak, hogy Magyarország és Fiume évtizedek óta óhajtják, hogy egyszer s mindenkorra tisztáztassék azon kapocs, mely Fiumét Magyarországhoz csatolja, daczára ennek, még sincsenek bevégezve, elintézve oly kérdések, melyek tisztán kormányi intézkedés utján is megoldhatók. Én tehát csak azért szólaltam fel, hogy adja a végzet, hogy ugy történjék, a mint Csernatony t. képviselő ur monda, de kötelességemnek tartom magam is felhivni a kormány figyelmét, hogy egyszer végre valahára rendeztessék Fiume Magyarországhoz való teljes és alááshatatlan viszonyának kérdése (Helyeslés a szélső báloldalon) a szerint, hogy a fiumeiak méltán és joggal mondhassák, hogy nem hiába vonzódnak Magyarországhoz, mint anyaországhoz, mert annak vissza vannak adva.(Helyeslés a szélső baloldalon.) Tisza Kálmán ministerelnöfe: Én főleg csak egy czélból szólalok fel és ez az, hogy határozottan nyilvánítsam, a mint ezt már máskor is tettem, üogy vannak Fiúméval szemben függő kérdések, melyeknek megoldását a törvény egy igen nehéz feltételhez köti. De midőn ezt beismerem, tiltakozom egyszersmind az ellen, mintha ezen czímen Fiúménak hovátartozandósága kétségbe vonathatnék, mert én ezt nem ismertem el soha s nem ismerem el ma sem. (Helyeslés jobbfelől.) Egyébiránt igen kérem a t. képviselőházat (Halljuk! Halljuk!) hogy a Fiume iránti rokonszenvnek tanusítására és a fiumeiekben a rokonszenvnek megerősítésére azon módot, melyet Lukáts Gyula t. képviselő ur proponált, hogy tudniillik ne szavazzuk meg az összeget Fiume számára, elfogadni ne méltóztassék. (Helyeslés jobbfelől.) ElnÖki Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a fiumei és a magyar-horvát tengerparti kormányzó és személyzete költségeire személyi járandóságok czímén előirányzott 24,880 forintot elfogadni? (Elfogadjuk!) Ennélfogva azt elfogadottnak jelentem ki. Beöthy Algernon jegyző (olvassa).- Dologi kiadások 5,250 írt. Elnök: Megszavaztatik. •fe