Képviselőházi napló, 1884. XIV. kötet • 1886. deczernber 23–1887. február 4.

Ülésnapok - 1884-311

3S0 311. országos 11 és február 1. ÍW. (Igaz! a szélső halon.) Én azt hiszem, t. ház, hogy ilyen esetekkel szemben, mint a milyenre vonatkozólag leszek bátor igen röviden előterjeszteni a tényállást, az ország képviselőháza egy perczig sem engedheti, hogy ez szó nélkül maradjon, hogy az ellen a tiltakozás szava ott, a hol leghivatottabb ellenőrei ülnek a jognak és törvénynek, azonnal fel ne hangozzék és alkalom ne adassék ezen felszólalás által esetleg a t. kormánynak is a maga álláspontját ily dolgokkal, ily cselekedetekkel szemben körvonalozni és megjelölni, (Ugy van! a szélső balon.) A lapokban futóhírként elterjedt, mindenki olvasta, több különböző variatíóban az esetnek történetét, én ennélfogva azt hiszem, tartozom a t. háznak azzal, hogy részletekre ki ne terjedjek, hanem csak lényeges és főbb vonásokban emeljem ki az esetet. Kitüzetett az operaházi fegyelmi bíróság által fegyelmi tárgyalás. Ezen fegyelmi tárgyalásra megjelent a vádlott védőjével, megjelent, mint méltóztattak olvasni számos képviselőtársunk és igen számos, méltán a müveit osztályhoz sorozható egyén. Ennek daczára nem tudom, miből láthatta előre a t. elnöke annak a bíróságnak, az operaházi intendáns ur, hogy kikből fog állani ez a hallgatóság a fegyelmi bíróság előtt, de annyi tény, (Halljuk!) hogy ami ismét csak ugy hiszem, rendőrileg szervezett államban fordulhat elő, egy fegyelmi bíróság tárgyalásához szükségesnek látta, előre rendőri fedezetet kérni. (Igaz! Nagy mozgás és nyugtalanság a szélső baloldalo n.) Ugron Gábor; Nem elég a botrány I Győry Elek: És pedig t. ház, miért, az okait megmondja a t. bírósági elnök ur maga, tudniillik ő rendőri fedezetet kért, mert gondolta, hogy ilyen vagy olyan publikum fog jönni és azt mondja (olvassa) : „azért, hogy a vádlott tisztviselőnek előre elhatározott szándéka volt zajos affairet és botrányt provocálni, Komjáthy Béla: Mert védte magát. (Mozgás a szélső halon.) Győry Elek: „Ezt bizonyítja nemcsak azon körülmény, hogy a fegyelmi biróság előtt a szabályzat rendelkezései ellenére ügyvéddel akarta képviseltetni magát, hanem az is, hogy szétküldött felhívások által oly elemeket hozott a tárgyalási terembe, melyek megfeledkeztek az illem legkezdetlegesebb szabályairól." Nem akarom illustrální, t. ház, ezt, csak azt jegyzem meg rá, hogy ha már egy bíróságnak elnöke azt tartja, hogy ha valaki védeni akarja magát és szakértői képviselettel jelenik meg ott, az már annyit jelent, mint botrányt csinálni, ha valaki azt mondja - utólag pláne a nyilatkozatban jelent meg — hogy képviselőtársai és azok, a kik ott jelentek meg és a művelt osztályhoz tartozó egyének, oly elemek (Mozgás a szélső halóidalon) hogy csak a rendőri fedezetnek yan helye; azt hiszem, sérteném a ház tekintélyét, ha ezt a felfogást itt még bővebben részletezni és jellemezni akarnám. (Felkiáltásolc a szélső haloldalon: Scandalum!) A tárgyalás a főbb adatok szerint, a melyek megjelentek és azok tanúsága szerint, kik jelen voltak, megkezdetvén, a bírósági elnök ur előterjesztette (Ugron Gábor közbeszól: Ki egyszersmind vádló is. Nagy zaj) a tényállást. A tényállás előterjesztése után — ha tévedném, mindenesetre igen szívesen fogom fogadni a helyreigazítást, mert csak megálló tények alapján akarok szólani — a vádlott védője kötelességénél fogva szót kért. Erre az elnök ur, a magyar királyi operaház intendánsa, félbeszakította a jogvédőt, a hivatalosan, a kötelességszerűleg megjelent Komjáthy Béla ügyvéd urat és azt mondta: itt a hallgatóságnak nincsen beleszólása. Erre az ügyvéd kötelességéhez képest, természetesen kiemelte egész tisztelettel, mert sehol egyetlen nyoma sincsen a tárgyalás folyamán annak, hogy egy tiszteletlen szó mondatott volna az ügyvéd részéről, sőt még a t. intendáns ur nyilatkozatában sincs annak nyomay-de azt kényszerült kiemelni, hogy ő itt, mint jogvédő, mint az igazságszolgáltatás egyik tényezője van jelen. Az intendáns ur ismételvén, hogy a hallgatóságnak semmi beleszólása nincsen és a szabályok nem engedik meg a képviseltetést, kötelességéhez képest kijelentette erre az ügyvéd, hogy méltóztassék azt a bíróságnak kimondani, hogy ő ellene felebbezzen és ő el fog távozni. Ennek daczára, t. ház, mi történt ? Nem tudom, csengetés előzte-e meg, vagy nem, annyi bizonyos, hogy rendőrt hivatott be és azt felszólította az elnök, hogy azt az urat szólítsa fel, hogy távozzék és ne zavarja itt a tárgyalást. Erre — nagyon természetesen, legszentebb kötelessége lévén az ügyvédnek a, védelem és arról semmi hatalmi szempontból nem mondhatván le — (Élénk helyeslés balfelől) odaállt és kijelentette, hogy az erőszaknak enged, de másnak nem; ha így eltávolítják, akkor menni fog. És midőn ennek daczára ismételtetett a felszólítás, akkor a rendőr a rendőri beavatkozás és eltávolítás kényszerítésének jelzéséül reá tette kezét Komjáthy Béla képviselő ur vállára, mire ő eltávozott. Ez a száraz tényállás, t. ház, a miből azt hiszem, először világosan kitűnik az, hogy itt nem egyszerű szómegvonásról volt szó, a mi eddig köztudomás szerint csakis akként szokott történni, hogy kijelentetvén: „a szót megvonom", az jegyzőkönyvbe vétetik. (Ugy van! balfelől) Nem kétlem és azt hiszem, hogy nincs e házban senki, a ki kételkednék, hogy azonnal eltávozni kötelességének tartotta volna az ügyvéd, de ily elbánás után csakugyan kénytelen volt arra