Képviselőházi napló, 1884. XIV. kötet • 1886. deczernber 23–1887. február 4.

Ülésnapok - 1884-310

310. orsaágos Uéi nyugtatni arról, hogy valóban az a ezél legyen elérve, a melyet elérni óhajtottunk, hogy a képviselőház ellenőrizhesse azt, miként történik a mi kibocsátott államadóssági kötvényeink értékesítése és hogy vájjon ezen kibocsájtás alkalmával az állam és a kincstár érdekei teljes mértékben érvényesültek-e és a végrehajtás körül nem történtek-e esetleg mulasztások, vagy nem merültek-e fel oly hiányok, melyek a t. háznak bírálatát provocálhatnák. (Helyeslés a ssélsobalon.) Gr. Szapáry Gyula pénzügyminister: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Azt hiszem, eldönteni azon kérdést, vájjon a pénzügyminister helyesen járt-e el az értékpapírok értékesítésénél, csakis a zárszámadások megbirálása alkalmával lehet és a felmentés a ministernek véleményem szerint csakis azon alkalommal adható meg. (Helyeslés jobhfélől) De teljes készséggel hozzájárultam most is a pénzügyi bizottságban ahhoz, hogy a kérdés ne maradjon oly soká függőben, hanem időről-időre tájékozva legyen a ház az időközben történt müveletekről. Eziránt tehát jelentés adandó be a t. háznak. Vájjon az kielégítő lesz-e abban a formában, a mint a pénzügyminister beadja, ennek eldöntését méltóztassék azon időre halasztani, mikor a kérdés a ház előtt leend. Ha az nem nyeri meg a t. ház helyeslését, módjában lesz a t. háznak nyilatkozni, (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Azt hiszem, a t. ház méltóztatik a pénzügyminister urnak kijelentését tudomásul venni. (Tudomásul vesszük!) Az előirányzott í.200,000 forint megszavaztatik. Beöthy Algernon jegyző (olvassa): Az állami kölcsönök tőketörlesztési évi aranyjárulékai fedezésére az 1880. évi VIII. IX. és 1881. évi törvényczikk alapján kibocsátandó járadék kötvények eladásából. Bevétel í. czím 4.228,434 frt. Elnök: Megszavaztatik. Beöthy Algernon jegyző (olvassa): A vágvölgyi vasút vételárának hátralékos része után járó kamatra az 1879. évi XXVII. törvényczikk alapján. Kiadás 14. czím. A vágvölgyi vasút vételárának hátralékos része után járó kamatra 41,470 frt. Elnök: Megszavaztatik. Beöthy Algernon jegyző (olvassa).- Az 1880. évi XX. törvényczikk alapján felvett tiszai és szegedi kölcsön. Kiadás 15. czím. Évi járulék f.411,612 frt. Elnök: Megszavaztatik. Beöthy Algernon jegyző (olvassa).- Kezelési költségek 5,286 frt. Összesen 2.416,898 frt. Elnök! Megszavaztatik. Beöthy Algernon jegyző (olvassa): Bevétel 7- czím. A tiszai és szegedi kölcsök pénzeiből adott kölcsönök évi járulékai 2.411,612 frt. Elnök: Megszavaztatik. KÉPVH. NAPLÓ. 1884—87. XIV. KÖTET. J&Bmár 31. 1S87. q^j Beöthy Algernon jegyző (olvassa): Az 1880. évi XLIV törvényczikk alapján a zágráb károlyvárosi vasútvonal megvétele folytán a csáBzár királyi szabadalmazott déli vasúttársaságnak fizetendő évi járulék. Kiadás 16. czím. Évi járulék 14. és 15-ik részlete: 300,000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Beöthy Algernon jegyző (olvassa) .• Függő adósság kezelési költségeiből Magyarországot terhelő 30 % 212,400 frt. Elnök: Megszavaztatik. Beöthy Algernon jegyző (olvassa).- Pénztári jegyek, biróiés árvaletétek kamataira, továbbá a pénztári jegyek előállítási, kezelési költség és bankjutalék 1.508,000 frt. Orbán Balázs: T. ház! Nekünk nemcsak nagyon sok, hanem soknemű adósságaink vannak a nagy államadósság mellett, melynek kamatai hazánk összes bevételeinek több mint harmadrészét emésztik fel, vannak még más lebegő vagy függő adósságaink.Ilyenek t\ többek közt az álkmjegyek, melyek egymagukban 180 millió frt névértékű" minden alapot nélkülöző pénzjegyként vannak forgalomba hozva. Nem akarok én itt elméleti fejtegetésébe bocsátkozni annak, ha vájjon van e joga bármely államnak, mely komoly számba vétetik, ily képzeleti s reális alappal, vagy legalább bankszerű fedezettel nem bíró kényszer forgalmú jegyeket kibocsátani ? Lehet, hogy tették ezt más államok is rendkívüli esetekben nagy ritkán; de azután a vész és baj elvonultával első gondjuk volt azokat beváltani és a forgalomból kivonni; de békés időben, rendes viszonyok közt még soha kormány ily merényletet nem állandósított. Ez is a mi közösügyes kormányunk sajátlagos találmánya, a mit még nagyon megkeserülhet ez országnak már szomorú devalvatiókat megért népe. Ezzel most nem kívánok tüzetesebben foglalkozni, hanem néhány rövid észrevételre szorítkozom ez államjegyek előállítási és kezelési költségeire vonatkozólag. Én az í, 5 és 50 frtos államjegyek előállítási költségeire jelen 1887-ik évre 680,000 frtot, látok előirányozva és a forgalomnál, kamat, kezelési költség és bankjutalékra 945,000 frtot, tehát együttesen 1.625,000 frt, daczára, hogy múlt évben e czélra szintén igen nagy összegek szavaztattak meg. Én, t. háZj megvallom, hogy ezen rövid pár sorban odavetett számlát nem tudom az én laieus eszemmel értelmezni, nem főleg akkor, a midőn ott császári királyi államnyomdára is találok vonat kozást, a mit én sehogy se tudok megmagyarázni akkor, a midőn nekünk van egy nagyon sokba kerülő államnyomdánk, a melynek létokát épen az államjegyek nyomtatásával indokolják. Azért igen | szívesen venném, ha pénzügyminister ur okát adná 41