Képviselőházi napló, 1884. XIV. kötet • 1886. deczernber 23–1887. február 4.

Ülésnapok - 1884-310

310. országos Ués Janmár 31. 188?. g | g szásö baloldalon.) A ki időt nyer, életet is nyer. Ha komoly a szándék, méltóztassék most bebizo­nyítani és ne tessék oly eljárást követni, a mint a ministerelnök ur követni méltóztatott, hogy az udvartartásnál az ellenkezőjével érvel annak, mint a mit az országháznál hozott fel. Ezek után kije­lentem, hogy a tételt nem fogadom el, hanem csatlakozom Gulner Gyula határozati javaslatához. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Gr. Tisza Lajos: Nem akarok annak fejte­getésébe és megítélésébe bocsátkozni, hogy a nemzet többsége mikor tesz helyesebben: akkor-e, ha gróf Andrássy Gyulára hallgat, vagy pedig akkor, ha Hermán Ottó képviselő úrra hallgatna. (Mozgás a szélső baloldalon.) Ez végre is, nem tartozik a tárgyhoz. (Halljuk! Halljuk!) Azonban mondattak itt dolgok, melyek rectiflcatióra szo­rulnak, így például Hermán Ottó képviselő ur felhozta, hogy az országház építése miatt meg­zavartatik a fővárosban a kereskedelem és az ipar, mert a malmoknak el kell onnan távolittatniok. Minthogy én azon időben, midőn a főváros általános rendezési terve készíttetett, ha nem csalódom, ezelőtt 15—16 évvel, a közmunka­tanács alelnöke voltam s mind ezen dolgokat részle­tesen ismerem, felvilágosíthatom a t. képviselő urat az iránt, hogy azon általános rendezési tervben oly időben, midőn még országház építésről szó sem volt, már kimondatott, hogy ott több malom keletkezése meg nem engedhető, mert az okszerű városrendezés követeli, hogy minden ily nagyobb gyártelep a folyó mentén a város alatt s ne a város felett legyen elhelyezve. Ez tehát eldöntetett még mielőtt az országház építéséről szó volt, az általánosan elismert városrendezési okszerű prin­cípiumok alapján. (Helyeslés a jobboldalon.) Ez az egyik, a mit megjegyezni kívántam. Thaly Kálmán t, képviselő pedig felhozta, hogy a goth stylus nem a mi climánkhoz való, mit bizonyít az, hogy az Eskütéren állott goth stylusban emelt emlék-oszlop már tiz év múlva összeomlás­sal fenyegetett s azért azt körül kellett keríteni, nehogy agyon üssön valakit. En,t. ház, nem vagyok feltétlen hive a gothicának, sőt ha figyelemre méltatták akkori nyilatkozatomat, midőn a tervek­ről szó volt, kimondottam, hogy ez tulaj donképen nem az én tervem, mert én máskép contempláltam az építendő országház alakját. De mégis meg kell jegyeznem, hogy arra nézve, vájjon valamely épület omladozik-e vagy nem, az anyagnak, a melyből építtetik, igen nagy befolyása van. Álta­lánosan ismert dolog, hogy azon emlék, mely az Eskütéren állott, rossz s nem az idők viszontag ságainak kitehető puha kőből készült. Ilyenből bizonyosan nem fog az országház építtetni, mert az a legnagyobb hiba volna. Másfelől meg kell jegyeznem azt, hogy a gothicában is vannak fokozatok és ezen fokozatok KÉPVH. NAPLÓ. 1884 — 87. XIV. KÖTET. szerint lehet a gothicát is ugy fejteni ki, hogy annyira töredékeny ne legyen azonkívül, hogy jobb anyagokat vesz az ember. Továbbá épen a haladással jár együtt az, hogy azon részei a gothicus stylnek, a melyek talán a czélszertíség szempontjából útját állanak az újabb, előrehala­dottabb berendezésnek, mellőztessenek. Mindez természetesen feladata lesz az építésnek; akkor bizonyosan lesz is alkalom és ok is rá, azt meg­bírálni és hibát is lehet esetleg benne találni; de mindenesetre furcsa egy eszményileg odaállított épületet ma már bírálni és annak hiányait meg­róni akarni. (Helyeslés a r jobboldalon. Ellenmondás és zaj a szélső balfelöl.) És épen ezt vagyok bátor megjegyezni arra is, a mire részemről is igen nagy súlyt fektetek, hogy például a szellőztetés, a fűtés a lehető legcorrectebben keresztül vitessék az xíj épületnél és épen ez irányban történnek is a legalaposabb tanulmányok és arról biztosíthatom a képviselőházat, hogy a mennyiben bármi irány­bar a stylnek egy vagy más részletében való szigorú íentartása útját állana annak, hogy a fűtés, szellőztetés és világítás helyeseu alkalmaz­ható legyen, bizonyosan meg fog kerestetni és remélem meg is találtatni az út, hogy az építés ugy vezettessék, hogy ezen akadályok eihárittas­sanak. (Helyeslés a jobboldalon.) Mindezek után, ha már felszólaltam, bátor vagyok véleményemet arra nézve is megmondani, hogy minő hatással lenne az, ha akkor, a mikor 2 évvel ezelőtt hosszas vita és alapos megvitatás után a ház és törvényhozás nagy többsége elren­delte, hogy az országház építtessék, egy törvény­nyel most azt akarnók ismét elhatározni, hogy ne építtessék az országház. Ez oly kapkodásra mutatna a nemzet részéről és oly lemondási: bizo­nyítana, a melynek kifejezésébe csak azok egyez­hetnének bele, a kik csakugyan hinnék is azt, a mit általánosságban mondanak, hogy mi a tönk szélén vagyunk. (Felkiáltás bal/elől: Ott is vagyunk!) Majd a széléről megint eltávozunk, mégpedig a jó irányba és ezen semmitsem változtat az, hogy méltóztatik-e 600,000frtot az építésnek folytatására megszavazni vagy nem. Kérem a tételt elfogadni. (Helyeslés jobb ? él6l.) Herman Ottói Előttem szólott képviselő ur megtalálta az alkalmat, hogy felemlítse, hogy a nemzet meg fogja tudni fontolni, hogy vájjon Andrássy Gyula grófot vagy engem kövessen-e ? T. ház! Jól tudom, hogy az országház építé­sében mennyi része van előttem szólottnak s még sem érintettem személyét, ez elég neki, hogy gúnyt űzzön. Azt is hiszem, hogy Andrássyt a nemzet elég sokáig követte, hogy róla ítélete legyen. Én magam sohasem követeltem, sem nem vártam, hogy a nemzet utánam menjen. Sokkal szerényebbek az én igényeim, sokkal szerényebb 40

Next

/
Thumbnails
Contents