Képviselőházi napló, 1884. XIV. kötet • 1886. deczernber 23–1887. február 4.

Ülésnapok - 1884-310

gJ5 310. országosaiéi január 31. !88?« azután az idő, e nagy mestere mindennek, meg­érleli a dolgot, folytassák az építkezést, vagy ha czélszertínek bizonyul a tervnek megváltoztatása, ez megtörténhessék. Ezzel meg lesz mentve az alkotmányos eljárás is. Ezen értelemben elfogadom Gulner Gyula t. képviselőtársam indítványát, hogy a további építkezés felfüggesztessék. (Helyes­lés a szélső baloldalon.) Herman Ottó: T. képviselőház! Nem tehe­tem, hogy e tételre nézve megjegyzést ne tegyek ; nem tehetem már azért sem, mert rendkívül jel­lemző az Magyarország ministerelnökétől, hogy ő egy úgyszólván szomszéd tételekre vonatkozólag teljesen elütő érvelést szíveskedik használni. A jelenlegi tételnél azt mondja, hogy egy fényes országházra azért van szükség, hogy az egyszerű ember is lássa a magyar alkotmány fényét, díszét és dicsőségét. Midőn arról volt szó, hogy a királyi udvartartás hozassék Magyarországra, egy intéz­mény, mely még sokkal inkább hat fényével, a mely sokkal meggyőzőbb díszével, akkor a t. mi­nisterelnök ur egészen más nézetben van, (ügy van! ügy van! a szélső baloldalon.) T. képviselőház! A ki az új országház ügyé­nek előzményeit ismeri, az tudhatja jól, hogy mi döntött a helyre és mi annak díszére nézve. Egy immár háttérbe szorult, egykoron hires diplomatá­nak és egykoron ministerelnöknek szava: Oly épület álljon a Duna-parton, hogy midőn az alsó nép hajójával felfelé evez, abban bámulja meg a magyar alkotmány szilárdságát, fényét. Gróf Andrássy Gyula mondta ezt és a többség elfogadta ezt a dicsőséget. T. ház! Abban a perczben, melyben a túl­oldalról is kezdik a takarékosságot hangoztatni, azt hiszem, jó volna, ha magukba szállanának és mondanának le arról a fényről, a mely az önök fénye, a mely fény üres, mert annak semmi alapos fundamentuma nincs. Én nem hiszem azt, ez ellen protestál az egy­szerű józan ész, hogy népek alkotmányának fényét és dicsőségét czifra épületek alkotják meg. Meg­alkotják annak a népnek vagy nemzetnek dicső­ségét jó institutiói, bárhol hozassanak meg azok, akár a Rákos szabad ege alatt, akár e házban. Ha ez lebegett volna azon többségek előtt, a melyek Magyarország sorsát intézték, akkor e szerény hajlékból is kimehettek volna jó törvé­nyek és nem lett volna szükséges az, hogy a mi­nisterelnök ur necsak a nemzetnek, hanem annak az egyszerű embernek is a szemébe port hinteni próbáljon, (ügy van! a szélső baloldalon.) Ez meg­jegyzésemnek egyik része. A másik az, hogy én magam is megnéztem az országház terveit, nemcsak az épületet magát, hanem a környékét is és a terv azt jelenti, hogy a hol most virágzó iparvállalatok, malmok vannak, azokat lebontják, hogy az országház körül semmi más, csak fényes paloták épüljenek. Az volt a magyar nemzet és sorsa vezetőinek az átka, hogy üres fénynyel, minden megfogható alap nélkül a csillogás után törnek, mikor az országnak nincs tehetsége ahhoz való mérvben, (ügy van! a bah oldalon.) Hát min alapul most ez a törvény, mit akár? E törvényen alapszik az országház épületének, a nyers falaknak felépítése. T. ház! Én iparkodtam magamnak némi belátást szerezni arra nézve, hogy a mi azon túl van, micsoda, milyenek a dolgok és miképen kezeltetnek és terveztetnek. Mert elvégre is egy épületnél, mely a törvényhozás két házának van hivatva helyet adni, meg kell felelni a modern kívánalmaknak és a ki e házat igy akarja fűteni és szellőztetni, az tudhatja, hogy erre nézve már akkor kell intézkedni, midőn az alapkő letétetik. (ügy van ! a szélső baloldalon.) Mert méltóztassanak megtekinteni a politechnicum egy szárnyát kivéve, ekét factorra gondolni valamennyi államépülétnél megfelekeztek. (Egy hang jóbbfélől: Ez nem Ml) Hivatkozom arra, hogy a postahivatalnál a hiva­talnokok egész nap sötétbea dolgoznak; (ügy vén! a szélső haloldalon) hivatkozom arra, hogy midőn feltűnt az, hogy a távírda-tisztviselők közül sokan őrülési rohamokba esnek, megvizsgálták az okát s kitűnt, hogy egy teremben, a hol körülbelől 80—90 táviró-tiszt dolgozik 120 gázláng mellett, tiszta levegő nem jut be, csak a kulcslyukon és az ablakok repedésein át, mert szellőztetés nincs. És a ki tudj a, hogy mittesz modern épületeket felszerelni és nemcsak a czifraságokkal imponálni akarni, hanem számolni a modern cultura követel­ményeivel, annak el kell készülve lenni arra, hogy ez az országház nem 9 millióba fog kerülni, (Fel­kiáltások a szélső baloldalon: Húsz millióba!) hanem felszereléssel, fűtéssel, szellőztetéssel együtt, szá­mításom szerint, 18 — 20 millióval alig lesz kiépít­hető, (ügy van! a szélső baloldalon.) Hát én, t. ház, azt mondom, hogy Thaly Kál­mán képviselőtársam megjegyzése correct és a dolog mai stádiumában forma tekintetében azt kifogásolni nem lehet. Van ugyan törvény reá, gondolom, a ministerelnök ur azt mondotta, hogy törvényes intézkedés van és ha a törvény végre nem haj tátik, ebből hátrány származik a nemzet tekintélyére. De én azt állítom, hogy ha a minister­elnök ur takarékossági szándéka komoly, akkor el kell készülve lennie arra, hogy sokat meg kell rendszabályozni és szűkebbre fogni, a mi ma tör­vényen alapul, a nélkül, hogy a tekintély meg­csorbíttatnék. Ezen dolognak egyszerű eljárása az: Magyarország pénzügyi helyzete komoly ~ nem én mondom, onnan mondták — s ha ez a ki­jelentés komoly volt, tessék ehhez szabni eljárá­sukat. Ez egyszerű parlamenti actus. Függeöz­tessék fel a törvény végrehajtása egy novellával s halasztassék az ügy jobb időkre. (Helyeslés ä

Next

/
Thumbnails
Contents