Képviselőházi napló, 1884. XIV. kötet • 1886. deczernber 23–1887. február 4.

Ülésnapok - 1884-310

SÍO. orssAgM liléi január 31. 1SS? g(Jj vetési előirányzatával együttesen tárgyalható legyen. Elnök: A jelentés ki fog nyomatni, szétosztatni s akként tűzetik napirendre, hogy az a közmunka- és közlekedési ministeriumnak 1887. évi költségvetésével együttesen tárgyalgassák. (Általános helyeslés.) Több jelentés nincs. Következik a napirend: a honvédelmi ministerium elhelyezéséről szóló államéptilettel szomszédos teleknek s azon levő épületnek megvételéről szóló törvényjavaslatnak harmadszori felolvasása. Beöthy Algernon jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a most felolvasott törvényjavaslatot harmadszori felolvasásában is megszavazni: igen vagy nem? (Felkiáltások.- Igen! Nem !) Kérem azokat, a kik megszavazzák, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége megszavazza s az alkotmányos tárgyalás és szíves hozzájárulás végett szokott módon a főrendiházzal közöltetni határoztatik. Következik az 1878. évi V. t.-cz. 27. §-ának módosításáról szóló törvényjavaslat harmadszori felolvasása. Beöthy Algernon, jegyző (olvassa a törvényjavaslatot) . Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e az imént felolvasott törvényjavaslatot végszövegezésében megszavazni. Igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kéiem azon képviselő urakat, a kik megszavazzák, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége megszavazta és igy az alkotmányos tárgyalás és szíves hozzá járulás végett szokott módon a főrendiházhoz fog átküldetni. Következik az 1887. évi államköltségvetés részletes tárgyalása és pedig az I. füzet. Beöthy Algernon jegyző: (Olvassa.) Királyi udvartartás. Rendes kiadások: I. fejezet: A királyi udvartartás költségei 4.650,000 forint. Gulácsy Gyula: T. képviselőház ! (Halljuk! Hátijuk!) Nincs szándékomban jelen felszólalásom kapcsán a szóban forgó tételnek csak részbeli leszállítását is indítványba hozni, jóllehet el kell ismernem, de el kel! ismernünk mindnyájunknak azt, hogy az országnak pénzügyi helyzetéhez képest nagyon is tűlloyalisan és az akkori lelkesedésnek nagymérvű befolyása alatt lön az ily nagy összegben megállapítva és megszavazva. De épen azért, mivel Magyarország fele részben járul az udvartartás költségeinek fedezéséhez, önkénytelenül is azon kérdés merül föl előttem: részesül-e ezután az ország az udvar részéről mindazon jogok és kedvezményekben, melyeket áldozatkészség és loyalitáshoz mérve már csak a méltányolási szemponcból is megkövetelhetne, (ügy van! a sselső baloldalon.) EgyszerS erre a felelet és mindnyájunk által igen sajnosán tudva is van, hogy bizony nem. Mert hiszen 19 éves alkotmányos életünk alatt még csak azt sem tudtuk kivívni és elnyerni, hogy az udvar, idejének felét az országban töltse el, sőt hogy a fejedelmi repraesentatiónak a diplomatia szempontjából ne csak Bécsben, hanem Budapesten is juttatni helyet; már pedig ha van egy koronázott magyar király, kihez a nép osztatlan vonzalommal és rokonszenvvel viseltetik, megkívánhatja, hogy e rokonszenv és vonzalom viszonoztassék is s ha nemcsak névleg, de tényleg létezik is az a koronázott király : állásának méltósága is megkívánhatja azt, miszerint :;z udvar bírjon mindazon kellékekkel, melyek megengedik, hogy a koronának fénye és jelene ne álljon annak maltja és régi dicsősége mögött. (Helyeslés a s,sélsö baloldalon.) Hiszen e czélra lett volna szánva ötödfél millió összeg, mely a civillista ezímén az ország kincstárából kifoly. de valójában fordittatik-e az a magyar udvartartás költségeire, leli-e az tisztán csak Magyarországon hoväfordításának helyét, de sőt kérdem: van-e egyáltalában magyar királyi udvartartás? Mert hiszen azt csak nem nevezhetjük magyar királyi udvartartásnak, midőn nagyobb ünnepélyességek alkalmával, melyek Budán a várpalotában tartatnak, annak rendezésére mindenkor az osztrák császári Obersthofmarschall delegáltatik, ki az ugyan meglevő, de valójában csak a statisták szánandó szerepére kárhoztatott magyar királyi főudvarmester helyét tölti be és szorítja azt ki functiójából. Vagy pedig a magyar királyi udvartartás kellékeihez tartozik az is, hogy az évnek legídább 11 hónapján keresztül a királyi várpalotában az udvartól jelen senki sincs és ott a kaiserlich königlichen Schlosshauptmannon kívül, senki a honneurt nem adja és egyedül csak ő képviseli az udvart. Vagy talán valami nagy díszére válik-e dicsőségesen uralkodott Mátyás király várpalotájának, hogy ott a felírások ma mind németek és ott egyetlen hivatalnokot kivéve, az alkalmazottak között magyarul talán senki sem beszél. Mindezen anomáliák, t. ház, annyira visszás dolgok, hogy azokon, nehogy a nemzeti önérzet és a magyar király méltósága tovább is csorbát szenvedjen, minél előbb segíteni és a magyar királyi udvartartásnak régi fényét s különösen nemzeti jellegét megszerezni, visszaadni kell. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Az udvarnak a fővárosban lévő hosszasabb tartózkodása jelentékeny és jótékony befolyással volna nemcsak a főváros, hanem az egész országnak ugy anyagi, mint szellemi fejlődésére is, nagyobb lendületet adna a társadalomnak, a nemzetben még jobban felkeltené a ragaszkodási hajlamot uralkodójához, csalhatlan és örvendetes jele