Képviselőházi napló, 1884. XIV. kötet • 1886. deczernber 23–1887. február 4.

Ülésnapok - 1884-308

282 308. országos ülés január 27. 1887. és a közgazdasági kiegyezést egyáltalán nem akarnak, azt értettem volna; de megvallom azt, hogy azon padokról valaki örömét fejezte ki a fölött, hogy a kiegyezési tárgyalások megfenek­lettek, megérteni nem tudom és különösen csodál­koznom kell a felett ma, midőn mindenki azt sür­geti, hogy a monarchia erélyes actiót fejthessen ki kifelé, a mely czélra mindenek előtt szükséges, hogy saját belügyeink rendezve legyenek s hogy a monarchia két állama között ily kérdések meg­oldatlanul ne maradjanak, melyek erejét meg­béníthatnák. (Élénk helyeslés jobb felől.) Ily körül­mények közt azt hangsúlyozni, a mit a képviselő ur hangsúlyozott, nem tartom szerencsésnek, sőt ellenkezőleg, ugy ezen országnak, mint a monar­chiának érdekében van az, hogy a kiegyezési tár­gyalások meg ne fenekeljenek, hanem még ezen országgyűlésen befejeztessenek. (Helyeslés a jobb­oldalon.) Végül, t. ház, ezen költségvetési vitának álta­lános jellege recriminatio volt a múltra nézve. (Sálijuk! Halljuk!) Már, t. ház, hogy ebből, valamint azon viták­ból, melyeket a ház túlsó padjain folytatnak napokon át, magára a pénzügyi kibontakozásra mi haszon háramolnék, azt megérteni nem tudom; de az az egy mégis kitűnt a lefolyt vitákból, hogy a pénzügyi kérdés még ma is dominálja a hely­zetet és hogy ezen kérdéssel még sok időn át és igen gyakran leszünk kénytelenek foglalkozni. Ezen pénzügyi kérdés mellett azonban ránk nézve igen fontos a külügyi helyzet, mely bizony­talanságánál, fogva nyugtalanságot okoz. (Igaz! ügy van! a jobboldalon.) Ily körülmények között, midőn a pénzügyi ép ugy, mint a külügyi helyzet súlyos, a kibonta­kozásnak első kelléke az, hogy politikai viszo­nyaink consolidálva legyenek és erre kell töre­kedni felfogásom szerint mindenek előtt. Meg vagyok győződve, hogy ha külveszély fenyegetne, ezen háznak minden tagja, párt és véleménykülönbse'g nélkül meg fogná hozni azon áldozatokat, melyek az ország védelmére szüksé­gesek. (Általános élénk helyeslés.) De, t. ház, általános egyetértést csakis rend­kívüli viszonyok közt és csak egyes kérdésekre nézve lehet elérni; rendes parlamenti viszonyok közt ez lehetetlen; nem is kívánatos, mert meg­szűnnék az eszmék harcza, megszűnnék a parla­menti küzdelem. Parlamentaris viszonyok között szükség van arra, hogy legyen e házban egy parla­menti többség, mely biztosítékot nyújt arra nézve, hogy a megoldandó kérdések csakugyan biztosan keresztül vihetők is legyenek. És én meg vagyok győződve, hogy a ház jelenlegi többségének padjain az összetartás ér­zéke oly erős, mint volt bármikor, mert éppen erre van legnagyobb szükség a jelen viszonyok között. És ha, t. képviselőház, egyes kérdésekben van is véleményeltérés — a mint 200 ember között igen természetes, ha a vélemények eltérnek — ez tisztán egyes kérdésekre szorítkozik, de magára a főczélra, a feladat elérésére nézve az összetartás érzéke a többségben csak oly erős, mint volt bármikor. (ügy van! jobb felől.) Részemről legalább hiszem, hogy e ház többsége nemcsak mint a túloldalról méltóztatik mondani, szavazatával, hanem meg­győződésének teljes erejével is támogatni fogja a kebeléből alakult kormányt és megteszi azon intéz­kedéseket, melyek a jelen helyzetből való kibonta­kozásra szükségesek. Ajánlom a költségvetést elfogadásra. (Hosszan­tartó, élénk éljenzés jobbfélöl.) Br. Andreánszky Gábor: T. ház! (Nagy zaj. Felkiáltások : Eláll' Szavazzunk!) Lehető rövi­den fogok szólani. (Halljuk!) T. ház! Az általams elvtársaim nevében is benyújtott határozati javas­latra, antisemita elvtársaimat kivéve, alig reflec­tált ugyan valaki, (Helyeslés jobbfelől) de azért mégis kénytelen vagyok ma lehető rövidséggel a zárszó jogával élni. Mi antisemiták, t. ház, programmunk egyik sarkpontjául az államháztartás egyensúlyának helyreállítását tekintjük és egyedül csak az állam­papírok adómentességének megszüntetésével, a legszigorúbb takarékossággal és hazánk gazdasági önállóságának és függetlenségének együttes ki­vívásával képzeljük ennek lehetőségét. (Helyeslés a bal- és szélsőbal egyes padjain.) A mathematicusok három dimensiót ismernek ; a spiritisták azt állítják, hogy léteznék még egy negyedik dimensio. Mindazokat a nyiít és titkos terveket, a melyek más módon akarnak segíteni, a negyedik dimensio cathegoriájába való csoda­szereknek kell tekintenem. Mi antisemiták csak az által képzelhetjük az említett főczél elérését, ha emancipáljuk majd országunkat az emanci­páltak káros befolyása alól, mert csak igy vihetjük keresztül elveinket, a melyek egyedül vannak hi­vatva hazánkat az anyagi és erkölcsi végromlástól megmenteni. György Endre t. képviselő ur azt állítja, hogy azon társadalmi osztály, mely 1848-ban va­gyoni rázkódást szenvedett, tudniillik a közép nemesi osztály, hogy az dolgozni nem szeret és nagy igényű, hogyazacorruptiónak valódi meleg­ágya. Megkísértették ugyan ez oldalról vele pole­misálni, de mivel mindenki tartózkodott attól, hogy a corruptiónak valódi okaira rámutasson, én ezt a mulasztást pótolni kívánom. (Halljuk! a bal- és szélsőbal egyes padjain.) Természetes, t. ház, hogy azok, a kik minden­ben kerülik a zsidókérdés felvetését, kik inkább hallgatnak, minthogy merészelnék elítélni a zsidót, feszélyezve vannak e kérdésben. Mert van itt egy népfaj, a mely valóban nagy igényű, mert az összes

Next

/
Thumbnails
Contents