Képviselőházi napló, 1884. XIV. kötet • 1886. deczernber 23–1887. február 4.
Ülésnapok - 1884-298
398. országos ülés január 15. 1887. 17 speciális okok, melyek Magyarország jelenlegi helyzetéből származnak és vannak kormányzati okok, melyek az államháztartás kezelésével függnek össze, (Ugy van! Ügy van! a bal- és szélső baloldalon.) Az általános r okok egyike az államok kiadásainak a hadikészületek, a culturalis, sőt a forgalmi szükségletek kielégítése szempontjából való azon növekedése, melyet mindenütt észlelünk. Hogy többet ne említsek, az utóbbi 12 év alatt a békés franczia köztársaság kiadásai 1,200 milló frankkal növekedtek. (Mozgás a szélső balon.) Ennek ellentéte, a moskovita Oroszországkiadásai 550 millió, Anglia kiadásai 350 millió és Olaszországéi 250 millió frankkal növekedtek. Ezekkel szemben természetesen nem akarhatom az arányokat alkalmazni, de constatálom, hogy ugyanezen idő alatt a mi kiadásaink — frankban beszélve — kerekszámban 200 millióval növekedtek. Kifolyása ez a nemzetközi viszonyok nak, a fegyverkezésnek, a nagy hadseregek azon folytonosan fokozott fejlesztésének, mely ez idő szerint egyik átka Európának. A másik pedig azon sajátságos újabb áramlat eredménye, a mely a társadalmi feladatok, forgalmi kérdések és más eddig az állam keretén kivül álló nagy és nehéz feladatok megoldását feltétlenül az államtól várja és követeli (Mozgás a szélsőbalon) és a melynek hatását nemcsak érezzük és nem csak recipiáljuk, de viszonyainkhoz mérten sokkal nagyobb mértékben fokozzuk és aránytalanul veszszük igénybe. És itt rájöttem a másik okra, a speciális magyar viszonyokból származó okra. Az említett általános európai áramlat hatását mi nemcsak teljes mértékben elfogadtuk, sőt merem állítani, bizonyos arányokon túl fokoztuk; a társadalmi és társulati tevékenységnek, valamint az egyéni erőfeszítés és kezdeményezésnek némi bénulásával a legkisebb hivatalnoktól a legmagasabbig, a legkisebb vasúti kezdeményezéstől a legnagyobb kikötőig, a legkisebb intézettől a legmagasabbig, mindenütt napról-napra nagyobb mérvben fordulnak igényökkel és követelésökkel az államhoz és helyezik azon alternatívába az államot, hogy vagy a cultura lényeges tényezőit hagyja elveszni, vagy pedig az államháztartás terhére vállalja el azok fedezését vagy egészben, vagy részben. Nem annyira a hivatást keressük, mint a hivatalt. (Felkiáltások a szélső balon: Az igaz!) Nem annyira a saját erőnk és a társulati és társulási erőnek kizsákmányolására iparkodunk, mint inkább az állam igénybe vételére. így természetes dolog, hogy bármely kormány, a mely parlamenti kormány akar lenni, ezen általános és speciális áramlatok pressiója alatt oly helyzetbe sodortatik, a mely okvetlenül az állami kiadások fokozását idézi elő, nemcsak KÉPVH. NAPLÓ. 1884—87. XIV. KÖTET. kényszerűségből, de szükségérzetből, nemcsak külső kényszernek engedve, de saját meggyőződését követve. De igen természetes, hogy mindaz, a mi a kormányzat terén az általános áramlat, sőt a magyarországi viszonyokból folyó áramlat és tényezők hatása alatt történt, a kormányt nem menti föl a felelősség terhe alól mindazon tekintetben, a mi az államháztartás körében történt vagy nem történt. Ez szintén befolyással volt államháztartásunkban a kiadások növekedésére és tagadhatlan, ha e tekintetben igazságosak akarunk lenni, ezért nagy mértékben a felelősség a kormányt illeti; de egyszersmind legyünk igazságosak és mindazon eredményekért, melyek részben a túlkiadások által elérettek és azon haladásért, a mely az államháztartás kiadásainak növekedésével összeköttetésben van, az érdemet is, a mi a kormányt e téren illeti, adjuk meg. De épen e költségvetés, melyet a pénzügyi bizottság nevében van szerencsém képviselni, bizonyítja azt, hogy bármily üdvös, bármily szép czélok által nem szabad magunkat odáig tereltetni, a hol az államháztartás mérlege oly romlásnak van kitéve, a mely a legnagyobb mértékben megnehezíti pénzügyeink rendezését. (Igaz! ügy van! a szélső baloldalon.) Épen az, hogy oly eredményekben mutatkozik államháztartásunk, mint a milyenben ezen költségvetés bemutatja, elég ok arra, hogy ugy a kormány, mint ;i törvényhozás és maga a társadalom belássa azt, miszerint e téren nagyon szigorú korlátokat kell szabni kiadásainknak, de nemcsak megszabni kell e korlátokat, hanem szigorúan be is kell tartani. (Ugy van! Régen halljuk már! bálfeWl.) Ezen igazságnak elismerése rejlik és van nyiltan kifejezve a pénzügyi bizottság jelentésében, de ezen igazságnak elismerése van kifejezve a kormány részéről is részben azon intézkedésekben, a melyeket a belügyi kezelésben és az államvasutaknál már a múlt évben életbe léptetett, részben azon nyilatkozatokban, a melyeket a pénzügyi bizottság előtt a kormány elnöke tett és a melyeknek egyik alapeszméje az, hogy az államháztartási kiadásokat a jelenlegi keretben lehető szigorúan megtartani kell és minden új kiadásoknak helyet a régiek apadása arányában kell csinálni. Abban a 320 millióban, a melyre felnövekedett államháztartásunknak összege, van tér a fejlődés szükségei és ezzel kapcsolatban új kiadások vagy kiadási növekedések 1 tekintetbe vételére is; nem szükséges és nem is szabad, hogy a haladás jogosult igényeiről és az állam nélkülözhetetlen feladatairól lemondjunk, de ugy kell beosztani e tekintetben az ezekkel összeköttetésben álló kiadásokat, (Felkiáltások balfelöl: Kellett volna ! Mozgás) hogy az államháztartásnak imént jelelt keretei lehetőleg megmaradjanak és betartassanak. E téren a t. kor3
