Képviselőházi napló, 1884. XIV. kötet • 1886. deczernber 23–1887. február 4.
Ülésnapok - 1884-298
ÍR 298. országos ülés január 15. 1887. fog nyomatni, a ház tagjai közt szétosztatni és előzetes tárgyalás végett a közlekedésügyi bizottsághoz utasittatik. Csávossy Béla, a gazdasági bizottság előadója: Van szerencsém a gazdasági bizottságnak a ház január havi költségvetésére vonatkozó jelentését tiszteletteljesen bemutatni. Hozzá van mellékelve a deczember havi pénztári állásról szóló kimutatás, valamint a bizottság múlt ülésének jegyzőkönyve. Ez utóbbit kérem betekintés végett a ház irodájában elhelyezni, a jelentést pedig méltóztassék kinyomatni, szétosztatni és tárgyalásra kitűzni. Elnök: A jelentés ki fog nyomatni és szét fog osztatni, a jegyzőkönyv pedig a ház irodájában helyeztetik el. A jelentést tán a legközelebbi hétfői ülésen lehetne tárgyalni (Helyeslés) s igy azt ezen ülés napirendjére kitűzöm. Több jelentés nem lévén, következik az indítvány és interpellatiós könyv felolvasása. Szathmáry György jegyző: Van szerencsém jelenteni a t. háznak, hogy sem az indítvány-, sem az interpellatiós könyben újabb bejegyzés nem foglaltatik. Elnök: Tudomásul vétetik. Következik a tegnapi ülésben megejtett választások eredményének kihirdetése. Szathmáry György jegyző (olvassa): Megválasztattak a naplóbiráló bizottságba Vucsetich István 144, a VII. biráló bizottságba Mohay Sándor 143 s a pénzügyi bizottságba Vizsolyi Gusztáv 143 szavazattal. Elnök: A jegyzői kar jelentésének alapján megválasztattak a naplóbiráló bizottság tagjául Vucsetich István, a VII. biráló bizottság tagjául Mohay Sándor s a pénzügyi bizottság tagjául Vizsolyi Gusztáv. A nevezettek kötelességeik teljesítésére utasíttatnak. Következik a pénzügyi bizottságnak 421. számú jelentése az 1887. évi állami költségvetésről. Azt hiszem, a t. ház a bizottság jelentését felolvasottnak méltóztatik venni s igy az általános vitát megnyitom. Az első szó illeti a bizottság előadóját. Hegedüs Sándor előadó: T. ház! (Halljuk ! Halljuk!) Az 1887. évi államköltségvetést igénytelen nézetem szerint három szempontból kell bírálat alá venni. (Halljuk!) Először a kiadások és bevételek előirányzatát kell vizsgálni; másodszor a rendes és rendkívüli kiadások mérlegét kell bírálat alá venni és harmadszor a fedezet kérdését, illetőleg az egész pénzügyi helyzetet kell megvizsgálni. E szempontokból leszek bátor röviden azon álláspontot előadni, melyet a pénzügyi bizottság e költségvetéssel szemben elfoglalt. Előre kijelentem, hogy bármelyik szempontot vizsgáljuk: ezen előirányzatot kedvezőnek találni nem fogjuk. (Felkiáltások a bal- és szélső baloldalon: ügy van!) A kiadások a megelőző év előirányzatával szemben 8V2 millióval növekedtek. E növekedésben természetesen része van némely, nem közvetlenül befolyásunk alatt álló körülményeknek, mint pl. az agio-növekedésnek és a fedezet némely hiányainak. Ugyancsak a kiadások nagy részének emelkedését befolyásolta a közös ügyekben való részesülésünk. (Egy hang a szélső baloldalról: Le vele! Le a közös ügyekkel! Zaj.) A képviselő ur e szót majd alkalmazhatja a saját beszédében. (Mozgás a szélső baloldalon.) E czímen 3.200,000 írttal növekedtek kiadásaink, főleg azért, mert a közösügyi kiadások fedezésére szolgáló vámbevételek visszamaradtak és igy azokat kisebb összegben lehetett előirányozni. Az államadósságok kamatja részben az államadósság összegének növekedése, részben az agio emelkedése folytán 3 millióval növekedett. Ha eltekintünk a pénzügyministerium tárczájától, melyben 1 milliót meghaladó apadás van, de ez a fémbányászatnál és a pénzverdénél előforduló csökkenéssel áll összefüggésben, a többi tárczák előirányzata 3 millió 7 százezer forinttal növekedett, a miben nagy része van természetesen annak is, hogy a zárszámadási eredmények alapján csak azon kiadások tekintetében, melyek már a múlt évben is megvoltak, de kellő fedezetet nem nyervén, tálkiadások mutatkoztak, magán az előirányzaton körülbelül 2 milliónyi változtatást kellett eszközölni, hogy a költségvetés megfeleljen mindazon szükségleteknek, melyek a megelőző években meg voltak állapítva. Az agioemelkedés, mely az államadóssági kamatban mutatkozik, már akkora terhet ró államháztartásunkra, hogy e czímen körülbelül8.700,000 forintra mennek kiadásaink. De tagadhatlan, hogy az államadósság kamatjának növekedése összefügg, nemcsak a rendes és rendkívüli költségvetésben előforduló hiányra szükséges fedezetekkel, hanem egyszersmind azon póthitelekkel is, melyeket az 1885. és 1886-ik évben a t. képviselőház részint a túlkiadások fedezése, részint a vasút forgalmi tőkéjének növelése czéljából megszavazott. Ugyanis 1885. májusban 18.170,000 és 1886. májusban 22 millió forintnyi póthitelt méltóztatott megszavazni. Ha már most vizsgáljuk, hogy melyek az okai a kiadások e növekedésének, az említetteken kivül bizonyára sokkal mélyebben ható, részben általánosabb, részben a mi viszonyainkból folyó okokra fogunk találni. Vannak általános okok, a melyek nem tisztán és kizárólag Magyarországon éreztetik hatásukat, hanem széles e világon és különösen Európában mindenütt. (Ugy van! jobb felöl.) Vannak