Képviselőházi napló, 1884. XIV. kötet • 1886. deczernber 23–1887. február 4.
Ülésnapok - 1884-304
166 304, «™c;5gos ülés január 22. 1887 igen természetes, azon párttal, mely politikai meggyőződésem cardinalis pontját szintén magáénak vallja. Én e solidaritást az első percztől fogva mostanig megtartottam. Nem láttam tehát okot olyan — nem akarok erős kifejezést használni — de olyan megtámadásra, minőt Fenyvessy Ferencz t. képviselő ur részéről tapasztaltán). Én Bluntsehlivaí polemisálni nem akarok, nem is tehetném, mert szegény már vagy 8—10 év óta meghalt, csak annyit akarok a t. képviselő urnak mondani s ezt semmi körülmények közt nem hallgathatom el, hogy ezen álláspont, melyet magaménak vallok, mindenesetre van oly tisztességes állás, (Halljuk! Halljuk!) hogy drastíeus példát mondjak, milyeneknek a lehetetlenségig való hajtásában épen a képviselő ur nagymester, mint például az olyan képviselőé lenne, a ki személyes protectiónak köszönné (Derültség a jobboldalon) azt, hogy e ház tagja lehet, a ki személyes ambitiókat követne itt, sőt még beszédeiben is kizárólag személyes dolgokkal, mondhatnám személyeskedésekkel foglalkoznék. (Igaz! Ügy van! a jobboldalon.) T. ház! Mielőtt beszédemet bezárnám, hátra van még azon kötelességem teljesítése, hogy mint ellenzéki képviselő egészen röviden rámutassak azon elvekre és útra, melyeket követve ;i jelen nehézségek közül kibontakozni lehet. (Halljuk! Halljuk/) Mindjárt a jelen országgyűlés legelső költségvetési tárgyalásánál volt szerencsém álláspontomat jelezni, a mi abban állott és abban áll, hogy pénzügyi zavarainkból másként kivergődnünk nem lehet, mint ha az 1867 : XII. t.-czikknek rendelkezései és intézkedései szigorúan szószerinti értelemben keresztül vitetnek; kiemeltem, hogy különösen a magyar hadsereg külön választása és a külön vámterület felállítása képezik ezen elvek központját (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ezen szempontokat, t. ház, én akkor részletesen adtam elő, sőt volt rá eset a későbbi időkben is, hogy erre többször visszatértem, ugy én, mint visszatértek mindazon képviselőtársaim, kik e házban velem e tekintetben egy értelemben vannak. Most is csak azt állítom tehát röviden, hogy a magyar hadsereg különválasztása, által a honvédség beosztatván a magyar hadseregbe, fölöslegessé válhatik, ha a népfölkelés kellőképen és ezélszerííen rendeztetik, hol szintén 8—9 millió takarítható meg. De másfelől csakis a magyar nemzet minden segélyforrásainak felhasználásával érhetjük el pénzügyeink rendezését, ha a jövőből kölcsönvett segélyforrásaink felhasználása és a jelen segélyforrásaink közt helyreállittathatik az arány, szóval a nemzet teljes gazdasági erejének kihasználása által, a mi másként nem lehet, mint ha a külön vámterület felállíttatik. (Helyeslés a szélső baloldalon.) így fejthető ki a fogyasztási adó alá eső tárgyak gyártásának lendülete és igy fog a magyar állam részesülni azon nagy árkülönbözetekben, melyeket most fizetünk, a vámot hozzászámítva azon iparezikkek reális árához az osztrákoknak, melyeket tőlük vásárolni kénytelenek vagyunk s a mely árkülönbözeteket a helyett, hogy a magyar állam fordítana hasznára, egyenesen és egyedül az osztrák iparnak válnak javára. Miután a jelen t. kormány nem ezen az utón halad, sőt kilátásba sem helyezi azt, hogy ezen általam egyedül helyeselt elveket elfogadni hajlandó lenne, én a jelen költségvetéshez.hozzá nem járulhatok, hanem mint nézetemhez legközelebb állót a Helfy Ignácz t. képviselőtársam által benyújtott határozati javaslatot fogadom 'el. (Elénk helyeslés és éljenzés a szélső baloldalon.) Fenyvessy Ferencz: T. képviselőház! (Halljuk!) Azon köteles tisztelet és illendőség, melylyel. az előttem szólott igen t. képviselő ur iránt tartozom, késztet, hogy arra kérjem, a t. házat, méltóztassék csak egy percznyi időt engedni félreértett szavaimnak rövid és minden érzékenységtől ment megmagyarázása végett. Én, t. képviselőház, midőn a párton kiviili képviselők állására nézve elmondtam nézetemet, távolról sem volt szándékomban azon t. férfiakat érteni, akik jólehet párton kivül vannak, de— a mint Szentkirályi Albert képviselő ur oly szépen kifejezte — szavazatukkal, törekvésükkel mindig egy pártot támogatnak; azon férfiakat, a kik mint Szentkirályi Albert t. képviselő ur, mindig solidaritásba helyezik magukat egy iránynyal, egy eszmével. Olyan férfiakat, a kik bár egy pártclubnak sem tagjai, a mint például Irányi Dániel igen t. képviselő ur is sokáig nem tartozott egy pártclubnak kötelékébe sem, de mégis egy iránynak volt követője; olyan férfiakat, a kik bár nem párttagok, de mégis egy párt irányának tiszteletreméltó követői, távolról sem lehetett szándékom megtámadni. En csak,olyan férfiakról szólottam, a kik mint Pulszky Ágost t. képviselő ur sem egy párthoz nem tartóznak, sem egy irányt nem követnek, de örökké csak bolyonganak. (Helyeslés és derültség a bal- és szélső balon.) Elnök: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Semmi esetre sem czélszeríí és helyes, hogy a képviselő urak beszédeikben egyenesen személyek ellen intéznek támadásokat, (Ugy van! Ugy van!) mert ez csak a parlamenti tanácskozások elmérgesítésére vezethet. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Dégen Gusztáv: T. ház! A ki a nemzetek fejlődését, az alkotmányok keletkezését és kiépítését tanulmányozta, az tudni fogja, hogy egy parlament életképességgel csak akkor bir, ha olyan ellenzéke van, a mely az ellenzéki állást