Képviselőházi napló, 1884. XIV. kötet • 1886. deczernber 23–1887. február 4.

Ülésnapok - 1884-303

150 $03. országos ülés Január 21. 18S7. mékkel, elvekkel birjon, nem lehet, hogy gondolattörmelékekből, ötletekből éljen. (Ugy van! a szélsőbalon.) Államot alkot a népesség, a mely azt lakja s ha Magyarországnak népesedési mozgalmát tekintjük, azt tapasztaljuk, hogy a mig az abso­lut kormányzás ideje alatt Magyarország népes­sége szaporodott 1.500,000-rel és az alkotmányos aera első felében is a népesség 1872-ig szaporo­dott 500,000 lélekkel, azt tapasztaljuk, hogy 1872-től 1882-ig 11,000 lélekkel szaporodott Magyarország népessége. Mit bizonyít ez ? Hogy a nemzeti munkásságnak legelső eleme, a lakos­ságnak száma oly megdöbbentően hátra maradt, hogy mig nálunk 10 ezerre tehető a 10 évi sza­porodás, addig a szomszéd Lajthántúl 2.300,000-re rúgott az, vagyis 210-szer akkora volt, mint Magyarországon. Nem egyenes elhanyagolására mutat ez ugy a munkás, mint a fegyverviselő kezeknek és nem hivja-e fel a kormánynak intéz­kedését a népesedés ezen mozgalma? Magyaror­szág helyzete az, hogy egyik része, a hol a föld kevésbé jó és termékeny, túrnépes, nem bírja eltartani a maga népét, a másik része, a mely sokkal termékenyebb, esekély népességgel bir. Vájjon az államférfinak nem első feladata lett volna-e keresni a túlnépesedés és rossz talaj, a gyér népesség és jó talaj között egy kiegyenlítést és vezetni a népesedési mozgalmat akként, hogy a mig terhétől megszabadítja a kevésbbé termé­keny vidéket és nem engedi, hogy azok Ameri­kába vándoroljanak, addig, ott hol a föld termé­keny, a munkás kezeket szaporítsa és ez által a termelést olcsóbbá és versenyképesebbé tegye. (Helyeslés halfelöl.) Hol találhatjuk fel a népesség mozgalmának vezetésében s egyetlen gondolatát, egyetlen parányi törekvését ennek a kormánynak? •Sehol. Erre nézve sem nézetekkel, sem törek­vésekkel nem találkozunk. (Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) Fontos még a népességi kiegyen­lítés azért, mert azáltal nemcsak közgazdasági kérdéseinket lehet megoldani, hogy ha a népes­ségi áramlat czélszerüen és okszerűen vezettetik; de meg lehet előzni azon társadalmi kérdésnek feltűnését is, mely ma egész Európa fájó sebét képezi. (Ugy van! balfelöl.) Itt van közgazdálkodásunk másik eleme, maga a nyerstermelés, a földművelés, mert Ma­gyarország agricol állam. Hát azt kérdem, hogy azon politikai helyzetben, mely Magyarországnak osztályrészül jutott, hogy t. i. nyersterményeivel nyugaton kereskedjék, iparczikkeivel pedig keletre törekedjék, vájjon a kormány azokat a piaczokat megtartotta-e, a melyekkel a mi föld­mivélésünk a külföldön akkor bírt, mikor a kor­mányzást átvette, avagy nem? Szerzett-e a mi j földmivelésünknek és nyersterményeinknek ujabb j piaczokat, avagy pedig a régieket is elvesztette ? S Mert bármit mondjanak is önök, nem lehet sem a társadalmat, sem az egyszerit földmivest, sem a nagy földbirtokost hibáztatni azért, hogy rosszul kötött állami szerződések következtében, előle a külföldi piaezok elzáratnak és ami nyerstermelé­sünk teljesen haszon és eredmény nélkülivé vált. (Ugyvan! balfelöl) Magyarország hivatása nyugot és kelet között nemcsak arra kell, hogy kiterjedjen, hogy mi nyugotnak ideáival és keletnek érzelmeivel szi­vünkben az eszméket közvetítsük kelet és nyugot között, hanem arra kell, hogy irányulva legyen és mintegy arra látszunk rendeltetve lenni, hogy kelet és nyugot közt a forgalmat közvetítsük. Látjuk, hogy Austria velünk szemben ily köz­vetítő kereskedést nagy mértékben űz; de hol vaunak azok az államok, a melyekkel szemben mi űzzük a közvetítő kereskedést? Es ha Orosz­r maga megbénult viszonyai között Ázsiá­nak egy részéről Európa nyugatán képes köz­vetítő kereskedést űzni: nem feladata lett volna-e álkmíérfiainknak e helyzetet felhasználni és a közvetítő kereskedésre Magyarország kereskedő és ipar világát előkészíteni ? (Helyeslés bal- és szélső balfelöl.) Tettek önök erre lépéseket? Hisz a keleti vasuti csatlakozások maholnap ki lesznek építve! Tettek önök erre nézve intézkedést? sze­reztek be adatokat és gondoskodtak-e azon elő­ismeretekről, melyek szükségesek arra, hogy ami kereskedőink és iparosaink foglalhassák el azon piaczokat, melyek Európa számára meg fognak nyílni és ne mások, de mi rajtunk keresztül fog­lalják el? Nem tettek önök semmit. Mindazon anyagi erőt, melyet az erre irányzott nagy szellemi tevékenységre kellett volna fordítaniok, önök egyszerűen az állami méntelepek fejlesztésére fordították. (Ugy van! Derültség a szélső bal­oldalon.) Mert sokkal fontosabbnak tartják önök aprólékosságban elveszni és szemmel látható és kézzel fogható kicsinységek után törni, mint nagy eredményeket hozó ideákat követni. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Egy kormánynak az volna feladata, hogy kormányzása ideje alatt igyekezzék Magyar­országnak magyar jellegét nemcsak fentartani, hanem ezen jellegnek erős kinyomatot is adni az állam szervezetében és a magyar nemzet erős, jó jellemvonását az állam állandó elemeivé tenni. Miről nevezetes a magyar? Nevezetes vitézségé­ről. És vájjon a magyar katonai erények a magyar állam szervezetében érvényesülhetnek-e, fejlesz­tethetnek-e, hogy azok az államnak alkotó ele­meivé tétessenek és eképen a magyar vitézség, mint főjellemvonás az állam homlokára legyen felírva? Megtette-e kötelességét e tekintetben a kormány? hozott-e erre nézve institutiókat? Nem, hiszen a hadi szolgálattól a magyar ma is ép ugy el van szorítva és idegenítve, mint volt ezelőtt.

Next

/
Thumbnails
Contents