Képviselőházi napló, 1884. XIII. kötet • 1886. szeptember 18–deczember 18.

Ülésnapok - 1884-271

78 271. országos ülés szeptember 30. 1886. iránya felett nyilatkozzam; de igenis szükségesnek tartottam jelezni a különbséget, mely van aközött, hogy mit kérdhet, mit fejtegethet egy bármily tekintélyes képviselő és mit válaszolhat egy kormány, ha, mint itt bizonynyal történik, mind a kettőnek kizárólagos czélja: használni és nem ártani a közérdeknek, (ügy van! Hall juh.) Az előre bocsátottakból önként következik, hogy minden egyes kérdésre külön felelni nem fogok s általános nyilatkozatomra utalom a kérdezőket; de előzetesen mégis nyilatkozom pár kérdésről. (Halljuk!) Első sorban visszautasítom azon feltevést, mintha külügyi ministerinmunk a Bulgária fejedelmének letételét kilátásba vette volna/vagy épen a Sándor fejedelem ellen intézett merényletről előzetes tudomással birt volna és azt bármely feltétel mellett is helyeselte volna, (Élénk helyeslés.) Ezt és az azután következett eseményeket épen oly kevéssé tudhatta, mint azt, hogy Sándor fejedelem — mimVez táviratából kitűnik — koronáját ugy tekinti, mint a melyet egyenesen az orosz ezártól kapott s maradását az orosz czár beleegyezésétől teszi függővé. Semmiféle egyezség az orosz kormány és a mi kormányunk között a Balkán-félsziget nyugati vagy keleti részén gyakorlandó döntő befolyást illetőleg nem létezik (Élénk helyeslés jobbfelöl) sigy az semmi feltételekhez köthető nem volt. Az állás, melyet az osztrák-magyar monarchiának a berlini szerződés adott s a melyet határozottan fentartunk, azon szerződés határozmányainak épségben tartása mellett, kielégíti érdekeinket. Külügyi hivatalunk a Sándor fej edelem elleni összeesküvők ügyében Bolgárország érdekében figyelmeztetéssel élt az elhamarkodott lépések és azok következményeit illetőleg; de az összeesküvés okozóinak védelmére, vagy azok érdekében semmi lépést nem tett. (Élénk helyeslés jobbfelöl. Mozgás a baloldalon.) Áttérve most a kilátásba helyezett nyilatkozatra : Egyéni nézetem gyanánt kimondottam, midőn először volt alkalmam 1868-ban a keleti kérdésben nyilatkozni, hogy tekintettel a következendő eseményekre, ha ott változásoknak kell történniök, érdekünk az, hogy az ott élő népek egyéniségüknek megfelelő független államokká fejlődjenek (Hosszantartó általános helyeslés) s a közös külügyi hivatallal együtt azt tartom, hogy ez felel meg legjobban a monarchia érdekeinek ma is (Ugy van! jobbfelö'l) és hogy, mellőzve minden növekedési vagy hódítási törekvést, a monarchia egész befolyása ezen államok önálló kifejlésének előmozdítására (Általános élénk helyeslés) és arra kell, hogy irányoztassék, hogy ott egyetlen idegen hatalom sé állapíthasson meg a szerződések szerint nem létező protectorátust és ne gyakorolhasson állandó befolyást. (Általános helyeslés.) A külállamokhoz való szövetségi viszonyainkban semmi változás be nem következett és igy ugy állanak fenn azok változatlanul, a mint azokat a közös külügyminister a delegatiókban jellemezte. Németországgal ma is a régi alapon állunk, és épen ezért nem szabad kételkednünk abban, hogy figyelembe véve egymás létérdekeit, együtt meg fogjuk óvni tudni azokat a nélkül, hogy az általános béke veszélyeztetnék. Magunk részéről a berlini békeokmányt, daczára annak, hogy egyes esetekben —- melyek között legkövetkezményterhesebb az volt, a mi egy évvel ezelőtt Kelet-Ruméliában történt — megsértetett, érvényben levőnek és fentartandónak tekintjük és nem is közölt velünk egyetlen más hatalom sem ezzel ellentétes álláspontot. Külügyi hivatalunk határozottan fentartja azon ismételten kifejezett nézetét is.hogy a fennálló szerződések szerint, az esetben, ha Törökország a számára fentartott joggal élni nem akar, a Balkán-félszigeten senki másnak nincs joga egyoldalú fegyveres beavatkozáshoz vagy protectorátus létrehozásához (Elénk, általános helyeslés) és hogy egyáltalában a Balkán-félszigeten minden változás az államjogi vagy a hatalmi viszonyokban csak a berlini szerződést aláirt hatalmak beleegyezésével történhetik. (Helyeslés jobbfelöl.) Ezek általános körvonalai törekvésünknek, melynek sikerét mi, egyetértve a többi hatalmakkal, a béke megzavarása nélkül elérni óhajtjuk és reméljük. Ezen czél elérését időelőtti nyilatkozatokkal és nagyhangú szavakkal veszélyeztetni nem fogjuk, ezen czél felé a criticus időkben kétszeresen szükséges nyugalommal és mérséklettel, egyúttal azonban egész komolysággal és határozottsággal törekedni fogunk. (Élénk helyeslés jobbfelöl) Kérem, méltóztassanak ezen válaszomat tudomásul venni. (Hosszantartó helyeslés jobb felöl.) Horvát Boldizsár: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Annak, a mit a t. ministerelnök ur az én interpellatiómra válaszolt, csak egy pár pontját tartom kielégítőnek. Megnyugtatónak tartom a többi közt azt, a melyben határozottan és hivatalosan kijelenti, hogy I. Sándor bolgár fejedelem eltávolítása nem foglalt helyet sem a kissingeni, sem a gasteini megállapodások közt. Interpellatiómban magam is kiemeltem, hogy nem vagyok hajlandó az európai sajtónak ide vonatkozó véleményét magamévá tenni, hogy nem tudok, nem akarok conservativ hatalmakról ily forradalmi jellegű megállapodást feltenni. De e hir mindamellett is hivatalos alakban megczáfolva eddig nem volt sehol és én kötelességemnek tartottam a háborgó közvélemény megnyugtatása végett alkalmat szolgáltatni a czáfolatra, alkalmat szolgáltatni