Képviselőházi napló, 1884. XIII. kötet • 1886. szeptember 18–deczember 18.

Ülésnapok - 1884-269

269. országos ülés síeptember 25. 1886. 37 szerint, csupa oly dolgokat ezáfoltak, a melyeket én nem állítottam és csupán oly veszélyekre figyelmeztettek, amelyekkel az általam képviselt álláspont összeköttetésben nincs. A nélkül, hogy minden egyes képviselő úrral polemizálni kívánnék, röviden a következő főbb pontokra vezethetők vissza azon kifogások, a melyek álláspontom ellen emeltettek. Egyrészt az mondatott, hogy az én álláspontom az Adria részvénytársaság bukására, ezzel a magyar tengeri hajózás gyöngítésére és a trieszti Lloyd erősítésére vezet; másrészt pedig kifogásoltatott az, hogy e kérdést a Lloyd kérdésével összeköttetésbe hoztam, mondván, hogy e két dolog egyáltalában semmi összefüggésben sincs, mert az Adria nyugati, a Lloyd pedig keleti járatokat szolgál. Röviden fogok mind a kettőre válaszolni. Először is merőben tagadom, hogy az általam képviselt álláspont elfogadása az Adria tengeri hajózási társulat bukására vezetne. Az igaz, a mit a t. minister ur mond, hogy rögtön három új hajót ideiglenes intézkedések alapján nem lehetne beszerezni. Az is igaz lehet, hogy ezen subventio felemelésének megszavazása nélkül az 1882-iki szerződésben kikötött és az ezen évben megszerzendő új hajót sem lehetne megkapni. Azonban épen ezért fontolandó meg, hogy minők legyenek ezen ideiglenes intézkedések. Ezek állhatnak abban, hogy a társulat azon kötelezettségek alól, a melyeket rendkívüli segély nélkül ideiglenes segély mellett nem teljesíthet, ideiglenesen felmentessék és azon utóvégre is tűrhető állapotot, a melyben eddig teljesítette kötelezettségeit, még másfél vagy egy és *A évig — ebben elfogadom a rectificatiót — folytassa; mert ha baj van, mindenesetre kisebb baj ezen ideiglenes visszásság kikerülése, mint a magyar tengeri hajózás kérdése állandó megoldásának elrontása. Annak hangoztatása, t. ház, hogy nem szabad a létező társulatot elbukni engedni, az én álláspontommal szemben a czáfolatnak erejével egyáltalában nem bir. Megengedem, hogy azon kikötéseket és szerződési pontozatokat, a melyeket a kormány újabban megállapított az Adriával, az ideiglenes subventio-emelés, vagy más ideiglenes rendszabályok alapján nem lehetne létesíteni ; de nem látom azokat egyedül üdvözítőknek. Én, t. ház, csakis oly intézkedéseket értettem, a melyek valamely módon e társulat elbukását egy és a

U év alatt megakadályozzák. Hogy ilyenek lehetetlenek, senki sem bizonyította és nem is bizonyíthatta be, mert ez a dolgok ter mészetével ellenkezik. Másodsorban kifogásoltatott, hogy az Adria subventionálásának ügyét összeköttetésbe hoztam a Lloyd subventionálásának kérdésével. Ámde, t. ház, ha bebizonyíttatott volna is, a minthogy nem bizonyittatott be, hogy ez a két kérdés egymással logikai összeköttetésben nem áll: még sem volna okom megbánni, hogy a vita keretében e két kérdést összeköttetésbe hoztam, mert ennek megvan az az eredménye, hogy a Lloyddal fennálló viszony a mai vitában súlyos sebeket szenvedett. És én, t. ház minden alkalmat felhasználan dónak vélek arra, hogy a nemzeti közvélemény ezen viszonynak Magyarországra nézve káros és lealázó voltáról felvilágosittassék. És ha semmi összeköttetés sem volna is e két kérdés közt, azt mégis eredménynek tekinteném, hogy Csernatony t. képviselő ur, a többség egy kiváló tagja, kijelenti beszéde közben, hogy Magyarországra nézve áldásnak tartaná, ha a Lloyd-szerződéstől megmenekülnénk. Eredménynek tekintem, hogyat. kereskedelemügyi minister ur egyenesen kimondotta, hogy a Lloyd útirányai olyanok, a melyeken a mai kereskedelmünknek, sajnos, de tényleg nincs keresni valója. Gr. Széchényi Pál, földmívelós-, iparos kereskedelmi minister: Ezt nem mondtam! (Zajos felkiáltások a halon és szélső halon: így mondta!) Gr. Apponyi Albert: Nem állok jót a szavakért, de azt mondotta a t. kereskedelmi minister ur, hogy a Lloyd olyan útirányokat folytat, melyek a mi kereskedelmünk érdekeit nem szolgálják. És eredménynek tekinteném azt, hogy a Lloyd-társasággal fennálló viszony egyetlen szerény védelmi kísérlete, mely e házban tétetett gróf Bethlen Ödön t. képviselőtársam részéről, tovább nem ment, mint odáig, hogy azt mondja: talán még sem egészen haszontalan reánk nézve a Lloyd, mert a dalmátiai tengerparti járatokat és az Anconával való összeköttetést tartja fenn. Eredménynek tartom, ha azzal a 400,000 frtnyi subventióval csak ezen járatokat bir ja szembeállítani az, a ki egyedül tett kísérletet a Lloyddal fennálló viszonyunk igazolására. Tehát semmi okom sincsen megbánni, hogy a Lloydot szóba hoztam. Tagadom, hogy a két kérdés egymással összeköttetésben nincsen. Nem a járatok geographiai jó fekvése hozza összeköttetésbe őket, hanem pénzügyeink állapota. Mert pénzügyeink állapota arra csakugyan nem képesít bennünket, hogy mikor a Lloyd snbventiójára 400,000 frtot fizetünk, akkor egy, a mi érdekeinknek megfelelő társulatot is kellő módon subventionáljunk. Erre a lehetőség csak akkor fog teljesen beállani, ha a 400,000 frtos subventiótól szabadulunk. Ez csak nagyon világos összeköttetés és nagyon világos álláspont, ha azt mondom: várjunk a kérdés végleges megoldásával addig, mig pénzügyi erőnk azon részével is rendelkezhetünk, melyek most olyjtengeri hajózási vállalat tart le-