Képviselőházi napló, 1884. XIII. kötet • 1886. szeptember 18–deczember 18.
Ülésnapok - 1884-269
38 269. országos ülés szeptember 25. 1886. kötve, melynek subventionálását folytatni nem kell, nem szs»bad, mert semmiféle hazai érdek nem kívánja. Egészen máskép fogunk szemben állani a kérdéssel, ha a budget 400,000 frtnyi tehertől megszabadul, mint most, midőn e teher megvan. Nem akarom a kérdés megoldását meghamisittatni és évekre megrontatni, midőn oly pillanatban érleljük határozatainkat, midőn e teher még rajtunk van. Végleges megoldását ak korra akarom fentartani, midőn a teher vállainkat nem fogja nyomni és minden irányban szabad kézzel intézkedhetünk. (Helyeslés balfelől.) T. ház! Nem tehetek róla, tán bennem van a hiba, tán csak én látom világosnak azt, a mi nem világos, de én ezt tiszta világos, félre nem magyarázható álláspontnak tartom és csodálom, hogy ép ez álláspont nem képezte az ellenem felszólaló kritika tárgyát, hanem mindenféle oly tárgy, melylyel én beszédemben egyáltalában nem foglalkoztam. A t. kereskedelmi minister ur és vele együtt a t. előadó ur is azt mondják, hogy nem áll, amit én mondok, hogy t. i. a Lloydnak adott subventióval 2 frtot adunk azon czélok meghiúsítására, melyeknek támogatására az Adriának 1 frtot adunk. Szóval azt mondják, hogy a Lloyd az Adriának coneurrentiát nem csinál, nem hiusítja meg annak czéljait. T. ház! Én azt nem mondtam, hogy a Lloyd az Adria járatainak csinál coneurrentiát, hogy a Lloyd az Adria működését bénítja; de én Triesztet Fiume érdekeivel állítottam szembe s azon áldozatokkal, melyeket a fiumei kikötő emelésére hoztunk. Feltüntettem azt az anomáliát, hogy siíbventionálunk oly társulatot, mely a Trieszt és Fiume közt fennálló versenyben — a mint természetes — Trieszt érdekét mozdítja elő Fiume ellenében. (Igaz! JJgy van! a szélső baloldalon.) És ezen állítást, a hallottak után is fentartom s azt gondolom, a ki elfogulatlanul gondolkozik, azt nem fogja tagadni. (Helyeslés a baloldalon.) Röviden összegezve a dolgot t. ház, nézetem az, hogy oly situatióban, mely az ideiglenesség természetével bir s a mely nem engedi meg, hogy a magyar tengerészet fejlesztésére mindazt megadjuk, a mit különben megadhatnánk, a végleges rendezkedésbe be nem mehetünk, (Élénk helyeslés a baloldalon) de mi ily helyzetben az ideiglenes intézkedéseket megtenni hajlandók vagyunk, ne hogy bukások álljanak elő,, melyek az ország érdekeivel ellenkeznek. A végleges rendelkezést azonban — ismétlem — a jelen időpontban ránk nézve veszélyt hozónak tartanám. Ezen álláspontot és az azt tartalmazó határozati javaslatunkat újból ajánlom a t. háznak elfogadásra. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Gróf Széchényi Pál, földmivelós-, ipar-és kereskedelmi minister: Csak igen rövid időre vagyok bátor a t. ház türelmét igénybe venni. (Halljuk .')Én azon állítást, melyet gróf Apponyi felhozott, mintha azt mondottam volna, hogy azon útirányokban, melyek felé a Lloyd közieke dik, a mi kereskedelmünknek nincs mit keresnie, egyáltalában nem tettem. (Igaz, ugy van! a jobboldalon.) Én, a mint t. barátom a gyorsírói jegyzetekből meg fog győződhetni, soha olyat nem mondottam. Én, midőn Apponyi t. képviselő ur azon állítására refleetáltam, hogy 2 forinttal subventionálunk oly társulatot, mely meghiusítja azon társulat czéljait, melyet 1 frttal subventionálunk, csakis azon concurrentiáról szóltam, melyet kereskedelmi hajóin a Lloyd az Adriának is tehet; és azt mondottam, hogy a mi kereskedelmünk legnagyobb részt a nyugati kikötők felé irányul, melyekben tehát a Lloyd egyáltalában nem eoncurrál az Adriával. Ezen állítást fentartom. Méltóztassék t. barátom a kimutatást kézbe venni s azt fogja látni, hogy a mi árúink legnagyobb része ma nyugat felé megy s ezen vonalakon a Lloyd az Adriával nem eoncurrál. Ebben azonban nem foglaltatik azon állítás, hogy kelet felé nincs mit keresnünk. Méltóztatott ezt félreérteni. Ezt az én állításomból csakis rosszakarattal lehetne kimagyarázni, mit azonban t. barátomról feltételezni nem akai ok és föl nem tételezek. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. A kérdés az lesz: elfogadja-e a t. ház a Fiume s nyugoti kikötők közt fentartandó rendes gőzhajózási összeköttetésről szóló törvényjavaslatot a közgazdasági s pénzügyi bizottság szövegezése szerint általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, igen vagy nem? Ha az nem fogadtatik el, következik a gróf Apponyi Albert által benyújtott határozati javaslat. Mielőtt ekként feltenném a kérdést, még egyszer fel fog olvastatni a határozati javaslat. Zay Adolf jegyző (olvassa a határozati javaslatot). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a Fiume és nyugoti kikötők közt fentartandó rendes gőzhajózási összeköttetésről szóló törvényjavaslatot a közgazdasági bizottság szövegezése szerint általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni ? A kik azt elfogadják, kérem, hogy méltóztassanak feláilani. (Megtörténik.) A ház többsége elfogadta általánosságban a törvényjavaslatot, következik a részletes tárgyalás és pedig először a czím. Szathmáry György jegyző (olvassa a törvényjavaslat czímét, 1. és 2. §-át, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak; továbbá olvassa a szerződés bevezetését és 1—20. § ait, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak). Elnök: E szerint a törvényjavaslat és a
