Képviselőházi napló, 1884. XIII. kötet • 1886. szeptember 18–deczember 18.
Ülésnapok - 1884-292
292. országos filcs deczember 17. 1886. 375 nem tett többet, mint ezen 100 üölet és ha a több építés mégis 219 Clölre rúg, ez azt mutatja, hogy vagy eredetileg volt a tervezet hibás, vagy pedig az később és önkényileg változtattatott dimensióiban és ezen önkény tette szükségessé azt, hogy több telek építtessék be, mint a mennyi az első tervezés alapján beépíttetni szándékoltatott. A t. minister ur szíves lesz megmondani, való-e az, hogy a telekszaporulat csak 100 Dőlt tett és bizonyára fel fogja világosítani azon körülményt, hogy honnan van mégis az, hogy nem ezen megszaporított telektöbblettel, hanem 219 föllel több telek beépítése vált szükségessé. T. ház! Ezen építkezés folyamata alatt még más sajátságos körülménynyel is állunk szemben. Az mondatik tudniillik az indokolásban, hogy egyfelől a telekszabályozás, másfelől az országház területének szabályozása következtében beállott niveau-változás, majd végül a kedvezőtlen iél tette szükségessé azt, hogy az épület felállítására szolgáló határidő ki terjesztetett és ennek következtében illetőleg e factorok összesen idézték elő azt a 670,000 frtnyi többkiadást, melylyel szemben állunk. Az utolsóra nézve kénytelen vagyok megjegyezni, hogy az egyáltalában nem áll, hogy a téli időszak tette szükségessé az építkezési határidő kiterjesztését, mert az albizottság, mely ki volt küldve, constatálta, hogy már 1885. novemberében, tehát a telet megelőzőleg kéretett a határidő kiterjesztése. Hogy novemberben mikép tudhatta a kormány, hogy milyen tél lesz és hogy ennek folytán a munkák mily arányban fognak szünetelni: az lehet egy sajátságos időjóslási tehetség, de azt hiszem, hogy ebben logicát keresni és találni nem lehet. (Tetszés a hal- és szélső baloldalon.) T. ház! Ilyen körülmények között kénytelen vagyok constatálni először az<", hogy az igen t. minister ur eljárása ez építkezésnél kezdettől fogva nem volt reális. Eltitkolta a már kezdetben mutatkozó többkiadást, mely az államra most téjryleg ránehezedett. (Halljuk! Halljuk!) Constatálom másodszor, hogy itt a t. minister ur semmiféle vis major-ral nem állott szemben. Constatálom továbbá, hogy a telek szabályozása sokkal megelőzi az árlejtést és igy a minister ur önkényesen adta az új tervet és költségvetést vállalatba, a nélkül, hogy a törvényhozást ez iránt megkérdezte volna. Ez indokhoz, mint mentséghez tehát a minister ur egyáltalában nem folyamodhatik. Constatálom, hogy a t. minister ur a határidő kiterjesztése által oly poenaléktól mentette fel a vállalkozást, melyektől való felmentésre akkor még ok nem forgott fenn s mely felmentés az államra azon másik terhet is rójja, hogy a kiterjesztetett határidőre a jelenlegi helyiségekért tetemes bért kell fizetni. Constatálom végül, t. ház, azt, a mit mondtam, hogy tudniillik az igen tisztelt kormány a törvényhozás budget-jogát egyáltalában nem tiszteli és hogy azt, a mit a törvényhozás a költségek megszavazását illetőleg időnként részint törvények, részint határozatok alakjában alkot, a minister semmibe sem veszi és oly eljárást követ, mely alkotmányos államban meg nem engedhető, ("ügy van! Ugy van! a bal- és szélsőbalon.) T. ház! Még egy körülményt vagyok kénytelen fölemlíteni: tudniillik azt, hogy ez építkezésért a mű-épitésznek 50—52,000 frt honorárium fizettetik. (Mozgás a hal- és szélsőbalon.) Nem akarok kifogást tenni a műszaki vezetés ellen, ama szolgálatok értékét sem akarom vizsgálni, melyeket egyesek ezúttal vagy más alkalommal az államnak teljesítenek. De midőn az államnak megvannak a maga szak-közegei, (Zaj. Halljuk I) hogy akkor oly építkezésnél, melyhez nagyon kiváló művészi képesség nem szükségeltetik és melyre nézve nagyon szomorúnak tartanám, ha az államnak oly szakközegei nem volnának, kik az eféle munkákat végre hajthatnák — hogy ekkor, mondom, mért kell az álamnak ily czímen 50,000 frtot osztogatni, az előttem érthetetlen. (Felkiáltások a bal és szélső balon: A kegyenczeknek! Zaj. Mozgás.) Sajátságos ez a mi administrationk t. ház! Ha valahol valami egészségügyi baj van, oda rögtön közegészségi kormánybiztos kell; ha valahol valami vizbaj van, hiábavaló az államnak kiterjedt közigazgatási apparátusa, melyen 10 év óta reparálgat a ministerelnök ur és melyről azt mondja, hogy állandóan javul, oda rögtön vizikormánybiztos kell; (Igaz! Ugy van balfélől) ha valami telepítésről van szó, például a csángókéról, az administratio nem tudja elvégezni azon teendőket, melyek a legegyszerűbbek, hanem rögtön telepítési kormánybiztos kell; ha házépítésre van szükség: az állam szakközegei vagy nem érnek rá, vagy nem értenek hozzá (Közbeszólások a szélső balról: Az utóbbi!) — én egyiket sem tartom, — rögtön szükség van ismét egy oly külön szakközegre, melyet az államnak busásan kell megfizetni. Ez, t. ház, nemcsak szomorú jelenség, de a lehető legkönnyelmtíbb eljárás is, melyről szólam csakis indignátióval lehet. (Zajos helyeslés a balés szélső baloldalról.) És midőn a t. minister ur ezen eljárásának az az eredménye, hogy az oly igen súlyos pénzügyi viszonyok közt, mint a milyenek közt jelenleg élünk, két ministernek tisztán csak lakbér czímén állandóan és örök időkre 100,000 forintot kell fizetnie: az ily kormány beszélhet mindenről, de takarékosságról, gondosságról, az ország közvagyona iránti érzékről semmi esetre és semmi körülmények közt sem beszélhet. (Zajos helyeslés a bal- és szélső baloldalon. Nyugtalanság a jobboldalon.) Ily viszonyok között én valóban csodálkozom a fölött, hogy a t. túloldal hogyan adhatja oda magát, hogy ugy fejezzem ki magamat, az ily I eljárás Deckmanteljául! (Zajos helyeslés a szélső
