Képviselőházi napló, 1884. XIII. kötet • 1886. szeptember 18–deczember 18.
Ülésnapok - 1884-292
374 2Ö2 " országos ülés deezember 17. 1886. legyen, még ha elfogadnám is azt, hogy az épület felállítási költsége 820,000 frtot meg nem fog haladni, még akkor is 20,000 írttal volt meghaladva a helybenhagyott költségelőirányzat, melyben az épület felállítását a minister jelezte. Ezen felül nem számított a minister ur semmit az intercalarekra, mely pedig nettó számítva 95,000 frtot tett. Ha most ezen három tételt összeadjuk, kiderül, hogy midőn a képviselőház az e palota építésére vonatkozó törvényjavaslatot elfogadta, kerekszámban véve 220,000 frtot tett az összeg, melylyel a palota építésére előirányzott és a törvényhozástól kért í. 100,000 frt meghaladva volt. (XJgy van! balfelöl) Hogy fekszik-e ebben a törvényhozás félrevezetése vagy sem : méltóztassanak bölcs belátásuk szerint megítélni, de én azt hiszem, hogy számadataim ellen kifogásokat emelni nem lehetvén, nincs kétség benne, hogy a kormány a törvényhozást oly építkezésbe vitte bele, a melyről előre látta, hogy az államra sokkal nagyobb terheket fog róni, mint a minők akkor kilátásba helyeztettek. (XJgy von ! balfelöl.) A t. előadó urnak beszédére reflectálva, fel kell említenem azt is, hogy vájjon helyes-e egy oly területen tervezni épület felállítását, melynek szabályozási vonalai végképen megállapítva nem voltak. Ha a kormány a törvényhozásnak fontos törvényjavaslatot akar előtérjeszteni, ne járjon el ugy, a mint eljárt, hogy tudniillik csak az épület kezdessék meg, azután lehetnek annak akármily terhei, ez rá nézve közömbös, azt hiszem tehát, hogy kötelessége lett volna a kormánynak a telek végleges szabályozása érdekében előzetesen mindent megtenni és csak akkor jönni a törvényhozás elé, a midőn e tekintetben már nehézség nem forog fenn. A telekszabályozásban tehát a kormány nem kereshet és nem is találhat okot arra, hogy a tetemes túllépést igazolja. (Ugyvan! balfelöl.) A dolog a tekintetben sem tiszta, t. ház, hogy midőn a törvényhozás e palota felépítését megszavazta és a telek szabályozására vonatkozólag arról értesült, hogy még egy kis telekrectificatióra van szükség, rögtön elrendelte a minister, hogy új tervek és költségvetések készíttessenek a helyett, hogy a szabályozás eredményét bevárta volna. A minister ur egyszerűen félredobta a törvényt, a költségvetést és terveket és készíttetett új előirányzatot, melynek tetemes pénzügyi terheit és következményeit ime viseljük. Az íVj tervek és költségvetések, melyek még oly időben készültek el, midőn a törvényhozás még együtt volt, azt tüntették ki, hogy az újonan tervezett palota felállítására nem 800,000 frt, hanem 1.232,000 frt szükséges. Igaz, hogy a minister ezen összegből is leütött valamit és azt 1.100,000 írttal hagyta helyben, de az azután megint tény, hogy a minis| ter ur a helyett, hogy a törvényhozást megkérdezte volna, vájjon az előbbi palotával szemben akar-e egy másikat építeni, mely azt 300,000 frttal haladja meg, egyszerűen önhatalmilag intézkedett és rendelkezett. (Ugyvan! balfelől.) Midőn ekként az új tervek elkészültek és a t. minister ur által 1885-ik évi augusztus 20-án helybenhagyattak, akkor a minister t. ur árlejtést hirdetett ezen pályázatra ismét a nélkül, hogy a törvényhozást megkérdezte volna s ezen árlejtés következménye volt azután azon szerződés, a melylyel ezen most már megváltozott és költség tekintetében tetemesen" terhesebb palota a vállalkozónak kiépítés végett átadatott. Itt fekszik, t. ház, az önkény szerű eljárás koronája ; mert bocsánatot kérek, a helyett, hogy a t. minister ur, ha augusztusban együtt nem volt is a törvényhozás, megvárta volna annak összejövetelét és a törvényhozáshoz kérdést intézett volna az iránt, hogy vájjon e többkiadást elvállalni hajlandó-e vagy nem, midőn ezen új tervet, új költségvetést bocsátotta a vállalkozás alá, ez által egyenesen megszegte a törvényt és a törvényhozás megállapodásaival szemben,egyenesen önkényszerű eljárást követett. (Ugy van ! bal felöl.) De, t. ház, egy másik körülmény is forog fenn és ez a körülmény az, hogy midőn a vállalat árlejtés utján a vállalkozónak átadatott, az általános feltételekben foglaltatott az is, hogy a vállalkozó ezen épületet 1886-ik évi október hó elsejéig köteles elkészíteni, tehát egy oly rövid idő alatt, a mely rövid idő forcirozott munkát tett szükségessé és melynek természetszerű következménye azután az volt, hogy a vállalati árak magasabbak lettek és azok ezen forcirozott munkával állottak arányban és nem a normális munkaárakkal. Ennek következménye volt az is, hogy azon több munkák, a melyek állítólag szabályozás folytán váltak szükségessé, oly magas árakkal adattak át a vállalkozónak, mint az eredetiek, melyek tehát együttvéve oly előnyöket biztosítottak a vállalkozónak, melyek sem általában, sem pedig pénzügyeink mellett nem indokolhatók. (Ugy van! balfelöl.) Az mondatott t. ház, hogy a szabályozási vonal megváltozása 219 üöl több telek beépítését tette szükségessé. Meglehet ugyan, t. ház, hogy 219 •öllel több telek építetett be, de azt határozottan tagadom és kétségbevonom, hogy ezen szabályozási vonalnak változása tette szükségessé ezen egész 219 Döl több beépítését, (Ralijuk! Halljuk!) mert a dolog úgy áll, hogy a régebben megállapított szabályozási vonal időközben tárgyalások folytán csak annyiban módosult, hogy a telekhez mintegy 100 öl csatoltatott. Ha már most ezen nem egészen 100 Qölfctevó telek teljesen beépíttetett is, a több építés szüksége
