Képviselőházi napló, 1884. XIII. kötet • 1886. szeptember 18–deczember 18.

Ülésnapok - 1884-291

291. or&zAgos ülés éve.?, mber 1-i. 188 '>. 361 csaknem a befejezés stádiumába elvezetett kataszteri munkálatokat rektificáltassa; de akkor elmulasztotta a minister ur megragadni a kedvező alkalmat Ma már a kataszteri munkálatokat reparálni nagyon nehéz, azonban én a kérvényben foglaltakat, a mint azt az előadó ur is tette, két részre osztom; mert daczára annak, hogy az adók alapját maga a kataszter képezi, mindamellett is a kataszter rectificálását azon kérdéstől, hogy vájjon a kataszter alapján kivetett adó lejebb szállítása indokolt e vagy indokolatlan, el kell és el lehet választani. És én azon véleményben vagyok, hogy a kataszteri munkálatoknak érintése nélkül, a jelenleg kivetett adók, a melyek a földbirtokokat terhelik, lejebb szállítandók és azt számadatokkal igyekszem igen röviden bebizonyítani. (Halljuk !) T. képviselőház! Nagyon jól tudjuk azt, hogy a fölülvizsgálatok folytán a haszonvehető földek tiszta jövedelme az egész országban mintegy 151 millió forintban állapíttatott meg. Ez összeg ugyan folyton változik ; lehet kevesebb vagy több, a szerint, a mint a kataszteri felmérések után a kiigazítások eszközöltetnek, azonban én a 151 millió forintot veszem fel alapul. Minthogy a horvát részekre a 1 i millió tehermentesítési járulék nem vettetik ki, 8'4% tisztán csak a szűkebb értelemben vett Magyarország területére esik. Tehát összesen kivettetik 25-5%. Ha már most hozzávesszük a 30% általános jövedelmi pótadót és reducáljuk a 151 millió forint tiszta jövedelemre, általános j'övedelmi pótadó fejében fizetünk 7-65%, ez 33*15%>-nak felel meg. Már most a 33'15%-hoz hozzászámítva a II. fokú kereseti adót 1'6%-ot, főösszeg 35%, mely 51 millió forint adónak felel meg. Midőn í 883-ban beterjesztetett az a törvényjavaslat, mely szerint a 29 millió forintnyi földadó leszállíttatott 26 millió forintra, akkor talán a törvényhozó testület tagjai nagy része előtt ugy tűnt fel, mintha 3 millió forinttal lejebb szállíttatott volna a földbirtokot terhelő adó; azonban ugyanezen törvényben a 14% általános jövedelmi pótadó helyett 30% fogadtatott el és ez azt eredményezte, hogy ha a 151 milliónyi tiszta jövedelem után, ha kiszámítjuk, hogy a 29 milliónyi földadó s a 11 millió földtehermentesítés és a 14% jövedelmi adó mily összeget képvisel, azt tapasztaljuk, hogy daczára annak, hogy 29 millióról 26 millióra szállítottuk le a földadót, a föld mégis 3 milliónál többel van megterhelve most, mint meg volt terhelve akkor, mikor még 29 millió forintnyi földadót fizettünk. Én azt hiszem, t. ház, hogy a törvényhozó testület egyetlen tagja sem volt azon szándékkal, hogy azért szállítja lejebb a földadót, hogy a földre, nagyobb terhet rójjon, hanem az volt a törvényhozás czélja, hogy a föld terhe apasztassék. Már most még csak azt kérdezem, hogy vájjon 1883KÉPVH. NAPLÓ 1884—87. XIII. KÖTET. tói máig és 1883-tól visszamenve 188l-re, tudniillik a mikor 29 millió forint földadót fizettünk, kedvezőbbé vált-e a gazdaközönség helyzete máig ? Én azt hiszem, hogy ha tekintetbe vesszük mindazon közgazdászati viszonyokat, melyektől a gazda existentiája függ, határozottan állíthatjuk, hogy a gazdaközönség állapota nem javult, de naprólnapra rosszabbá, aggasztóbbá vált. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Ennek tehát nem az a consequentiája, hogy megmaradjunk ama megcsökönyösödött állapot mellett a körömig, hogy a migbirja a földbirtokos a terhet, rakjuk vállaira; ha nem birja, roskadjon össze í Majd eljönnek az új földesurak, kik az adómentes szűz vállaikkal a terhet meg bírják emelni. A mi feladatunk és hazafias és lelkiismeretes feladatunk, hogy addig segítsünk a birtokos osztályon, mig az a végkimerülés stádiumáig el nem jut. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Hogy a helyzet valóban komoly és ez nem máról datálódik, ezt bizonyítja az országos kataszteri bizottságnak — mely üléseit épen a pénzügyminister ur elnöklete alatt tartotta — azon határozata, mely 1885. február 20-án tartott bizottsági ülésében keletkezett, mely szerint tisztán látván a gazdaközönséget fenyegető veszélyt, aggodalmát a jövő iránt már akkor kifejezte és kijelentette, hogy a változott viszonyok nyomán a földek jövedelmei a megállapított kataszteri munkálatokban nincsenek helyesen kifejezve, mindazáltal nem foglalkozik a kérdéssel, hanem kimondá, hogy a birtokos osztályon segíteni kell és azért felhívja ugy a pénzügyminister ur, mint a törvényhozó testület figyelmét arra, hogy törvényhozási utón intézkedjék a tekintetben, hogy a földbirtokra nehezedett terhek megkönuyíttessenek és az 1883-iki törvényben megállapított adóösszegek lejebb szállíttassanak. Igen, ez foglaltatik az 1885. február 20-án a minister ur elnöklete alatt tartott országos bizottság előterjesztésében. Tehát nemcsak otthon, miként a túloldal állambölcsei által gúnyosan mondatik, a malom alatti politikusok, hanem az ország legjelesebb capacitásaí s nemzetgazdászai, a kikből a minister az országos bizottságot alkotta, tekintenek aggodalommal a birtokos-osztály helyzetére. És íme, ma 20 törvényhatóság jő segítségére az országos bizottságnak és mégis egyszerűen át akar siklani a kérvényi bizottság ezen kérdésen. Alázatos véleményem szerint, nem lehet, nem szabad ezt tennünk. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Mert minden államnak egyedüli és biztos talpköve csak az lehet, ha az adófizető polgárok egyenlő arányban terheltetnek meg az állam által. Már pedig azon nagy magas, tiszta jövedelmek alapján a többi adózó polgárokkal szemben a földbirtokos osztály van legerősebben megadóztatva. Ezeknél fogva van szerencsém a következő j indítványt előterjeszteni (olvassa) : 46