Képviselőházi napló, 1884. XIII. kötet • 1886. szeptember 18–deczember 18.

Ülésnapok - 1884-291

360 291. országos ülés deezcmber 14. 1886. adatik a földmívelés-, ipar- és kereskedelmi ministernek hatáskörében leendő intézkedés végett. Tibád Antal jegyző (olvassa): Heves, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Szatmár sz. kir. város, Székesfehérvár sz. kir. város, Kecskemét törvényhatósággal felruházott város közönsége, Zemplén, Báes-Bodrogh, Esztergom, Fejér, Győr, Komárom, Nyitra, Somogy, Sopron, Ugocsa, Veszprém, Zólyom megye közönsége, Pécs sz. kir. város közönsége, törvényhatósági intézkedést kérnek a kataszteri tiszta jövedelemnek és az 1883. évi XLVI. törvényezikkben megállapított földadómennyiségnek leszállítása iránt. Vámos Béla előadó: T. ház! Ezen feliratok azon felfogásból indulnak ki, hogy a földbirtoknak a katasteri munkálatokban fölvett tiszta jövedelme az egész országot tekintve, nem felel meg a valóságnak, nem felel meg a föld valóságos tiszta jövedelmének. Ezen felfogásból kiindulva, a feliratot beterjesztő törvényhatóságok az 1883. évi XLVI-ik törvényezikkben megállapított földadó mennyiségnek aránylagosan oly mérvű leszállítását kérik, a mely leszállítás folytán a föld valóságos jövedelmével arányos lesz a földadó. A feliratot benyújtó törvényhatóságok másfelől elismerik azt, hogy ez által államháztartásunkban a bevételek rovatában igen lényeges hiány állana be; ezen hiányt fedezni azonban más utón óhajtják, részint oly keresetágaknak megadóztatása által, melyek felfogásuk szerint eddig még megadóztatva nincsenek, (Helyeslés! balfelől) részint pedig általában a kereseti adónak emelése által, mert azon felfogásból indulnak ki, hogy a kereseti adó a földadó mérvéhez képest aránytalan s hogy azon jövedelmi források, melyek kereseti adó alá esnek, voltaképen nagyobb mérvű megadóztatás alá lennének igazságosan vonhatók. T. képviselőház ! A kérvényi bizottság a maga részéről nem érezte magát hivatva arra, hogy ezen felfogásnak tüzetes bírálatába bocsátkozzék azon oknál fogva, mert az érintett felfogás mélyen belevág egész adórendszerünkbe és lényeges változtatásokat vonna maga után; épen ezért ez a kérdés olyan, hogy elbírálásánál az ország pénzügyi helyzete is minden oldalról figyelembe veendő. Ezen felfogás által vezéreltetve, a kérvényi bizottság a szóban forgó feliratokra nézve megfelelő elintézésnek a maga részéről azt tartja, hogy a következő határozati javaslatot ajánlja a t. háznak elfogadás végett: Efeliratok kiadatnak apénzügyministernek. (Helyeslés jőbbfélöl.) Pap Elek: T. képviselőház! A kérvényi bizottság részéről a t. előadó ur által előterjesztett határozati javaslat szerény felfogásomhoz képesa legeynicusabb kigúnyolása azon aggodalmaknak, melyek a napról-napra növekedő terhek elviselhetlensége folytán az egész nemzetet áthatják. Ennélfogva úgy én, mint azon t. elvtársaim, kiknek nevében is szerencsés lehetek felszólalni, mindenekelőtt kijelentjük, hogy ezen határozati javaslathoz nem járulhatunk. En megengedem azt, hogy azon nagyfontosságú pénzügyi kérdések elől, a melyek talán ezen kérvényeknek tüzetes tárgyalása folytán szőnyegre kerülnének, a legkényelmesebben ki lehet térni, ha egy pár tollvonással a törvényhatóságok által benyújtott indokolt felterjesztéseket, petitiókat a minister urnak papiroskosarába löketik; azonban én azt hiszem, hogy sem az egyes képviselőknek, sem pedig a mélyen t. képviselőháznak nem az a feladata, hogy akkor, a midőn húsz vármegye úgyszólván a félország nevében egyetértelmüleg sürgeti, hogy a túlságosan megterhelt földön könynyítsünk; a mikor indokolva előterjesztetik, hogy a földbirtokosok a megváltozott gazdasági viszonyok folytán a rájuk kivetett adók alatt úgyszólván összeroskadnak, azok napról-napra elviselhetlenebbekké válnak, mondom, nem az a feladata és nem az a hivatása a képviselőháznak, hogy ezen kérdés elől kitérjen, (Helyeslés a szélső baloldalon) hanem ellenkezőleg, ezen kérvényeket érdemleges tárgyalás alá kell venni és komolyan meg kell fontolni azon indokokat, a mely indokok 20 törvényhatóságot serkentettek arra, hogy a birtokos-osztály nevében és érdekében a túlságos terheknek könnyítése sürgettetik és miután én ebből a felfogásból indulok ki, engedtessék meg nekem, hogy habár igen rövid szavakkal is, indokoljam a magam álláspontját és felsoroljam azon adatokat, a melyekből kifolyólag szükségesnek találom, hogy ezen kérvények tárgyalás alá vétessenek. (Halljuk!) T. képviselőház! Ezen kérvényekben az mondatik, hogy a kataszteri munkálatokban kitüntetett tisztajövedelmek, a melyek 10 évi hosszas munkálkodás Titán 30 millió frtba kerültek az országnak, nem felelnek meg a valóságnak és nem fejezik ki a földbirtokok által valósággal behozott jövedelmet ; továbbá az mondatik, hogy még a föld jövedelmének arányosságát sem fejezi ki azon nagy apparátussal elkészített munkálat. Én, t. képviselőház, a kataszteri munkálatoknak részletes bírálatába bocsátkozni nem kívánok, de azt magam is concedálom, elismerem és tapasztalatból állíthatom, hogy ezen kataszteri munkálatok korántsem elégítették ki a nemzetnek azon reményét, a melyet ezen munkálatokhoz fűzött, t. i. hogy az igazságos és helyes adóztatási rendszernek alapját fogja képezni. Én elhiszem azt, hogy ma már a kataszteri munkálatokban felmerült hibák és tévedések igennehezen corrigalhatók ki; de tudom azt, hogy megadatott a mód és alkalom a t. minister urnak azáltal, hogy az 1881 :XLVI.t.-cz. 8. §-ánakazon intézkedése alapján,a melyszerint t. i. az országos bizottságnak megadatott a jogés alkalom arra, hogy a megváltozott viszonyok szerint a már