Képviselőházi napló, 1884. XIII. kötet • 1886. szeptember 18–deczember 18.
Ülésnapok - 1884-291
356 291. or;szág.>s ülés deczember 14. 1! az elnökökkel együtt összesen harmincz tagja van, a kik között csupán két-három keresztény-magyar ember van, a többi mind egy szálig szemita. S ha ez igy van Budapesten, a hol a kereskedői karnak igen számos és tekintélyes keresztény tagjai is vannak, elképzelhetjük, minő állapotok uralkodhatnak a vidéki városokbeli termény- és gabonacsarnokok tanácsai körében, köztudomású dolog levén, hogy városaink nagy részében, sajnos, többnyire csak zsidó kereskedők vannak. 1870-ben a börze még elhitetni tudta a törvényhozással, hogy az ő külön bírósága voltaképen választott bíróság. Az 1881-ki perrendtartási novella azonban már nyíltan beismerte, hogy a börze külön bírósága egy kivételes bíróság s ez a perrendtartási novella szerkesztőjétől egy őszinte beismerés volt; mert ugyan micsoda választott bíróság az, a hol a peres felek — értve itt természetesen a keresztény-magyar peres feleket — mondom, micsoda választott bíróság hol a peres felek "csak a Pinkelesz, a Kohn, a Levy urat, vagy a Eubinstein, Galitzenstein, Karfunkelstein urat, avagy pedig a változatosság kedveért a Goldberger, Silberberger, Horebberger s más Erger-Berger urakat választhatják peres ügyeikben itélő birákul? (Derültség,) Valóságos jeruzsálemi szanhedrinek tehát ezek a kivételes börzebiróságok, (Igaz! ügy van! a bal- és szélső baloldal egyes padjain) a melyek, ha csak egyedül bőrziánerek, zsidók fölött ülnének törvényt, még hagyján volna; de hatáskörük alá van vetve a magyar gazdaközönség is, a mennyiben az okos bőrziánerek, zsidó gabonakereskedők a nagyobb üzleteket a földbirtokosokkal az árútőzsdén, illetve a gabonacsarnokokban iparkodnak megkötni, vagy pedig a gabona s egyéb terményvásárlási üzleteket csak azon feltétel alatt kötik meg a földbirtokosokkal, ha ezek magukat a tőzsdebiróság illetékességének alávetik, hogy ekként a tőzsdebiróság hatásköre alá vonhassák őket, mert azt hiszik, hogy ott aztán elveretik a port a magyar gazdán. Mikor az 1870 : II. törvényczikk javaslata a képviselőházban az 1869. év végén tárgyaltatott, ugy az akkori kormány, mint a képviselőház e törvényt csak ideiglenesnek tekintette s ez a felfogás a törvényben is világos kifejezést nyert azzal, hogy annak 1. §-a kijelentette, hogy a pesti árú- és értéktőzsde külön bírósága mint választott bíróság a törvényhozás végleges intézkedéséig visszaállittatik, a 2. §. pedig ezen intézkedést kiterjesztette a vidéki termény- és gabonacsarnokok külön bíróságaira is. — Itt közbevetőleg megjegyzem, hogy a provisorium alatt, 1865-ben működni kezdett pesti tőzsdebiróságot az 1868: LIV. törvényczikkben foglalt polgári törvénykezési rendtartás teljesen ignorálta s ennélfogva a semmítőszék se ismervén el a tőzsdebiróságot, ennek ítéleteit sorra megsemmisítette. S ezért fordultak a megrémült tőzsdei körök a törvényhozáshoz, az 1870: II. törvényczikk megalkotásáért. Az akkori kormány, az ezen törvény javaslatának irott indokolásában határozottan kijelentette, hogy a külön tőzsdebiróság csak addig fog fenállani, a míg a kereskedelmi törvényhozás anyagi és alaki része megállapítva nem lesz. A képviselőházban a törvény javaslatának 1869. deczember 9 kén történt tárgyalása alatt felszólalt képviselők nagyobb része szinte elítélte a külön tőzsdebiróság intézményét s azt károsnak tartotta s a törvényjavaslat ellen felszólalt képviselők csakis azzal lettek részben megnyugtatva, hogy hiszen e törvény csak is ideiglenes lesz s hatálya azonnal megszűnik, mihelyt a kereskedelmi törvénykönyv behozatik és a kereskedelmi peres eljárás szabályozva lesz. Maga az akkori igazságügyminister, Horvát Boldizsár, az 1869. deczember 9-iki képviselőházi ülésben a többi között eként nyilatkozott: „Magamsemvagyokbarátja a kivételes bíróságnak ; hanem ezen átmeneti korszakban, mig codexünk el nem készül és mig rendszeres birói szervezettel nem bírunk, mindig hiányok fognak támadni, melyeket csak kivételes intézkedések által leszünk képesek kitölteni." Továbbá „reménylem, hogy e törvény csak rövid ideig lesz hatályban, miután nemsokára egy külön pesti váltótörvényszék szervezésére vonatkozó törvényjavaslatomat teszem le a t. ház asztalára. Ha ez elfogadtatik, akkor a kivételes bíróságok szüksége ugy is meg fog szűnni." így nyilatkozott Horvát Boldizsár| akkori igazságügyminister. Gorove István akkori kereskedelmi minister pedig felszólalásában kijelentette, hogy „ugy a ministerium, mint a központi bizottságnak előadása szerint, egy ideiglenes intézkedés kéretik az országgyűléstől." A felszólalt képviselők közül pedig még maga Wahrmann Mór is oda nyilatkozott, (Ilalljuh! Halljuk!) hogy a törvénynyel csak ideiglenes intézkedés czéloztatik. (Derültség a szélső balon.) Ez volt e kérdésben a kormány és képviselőház álláspontja az 1869. év végén. 1871-ben aztán rendeztettek az első felfolyamodású kir. bíróságok ; 1875-ben pedig behozatott a kereskedelmi törvénykönyv és szabályoztatott a kereskedelmi peres ügyekben követendő eljárás. De bizony a külön kivételes tőzsdebiróság zavartahi nul csak tovább élt és uralkodott, mintha semmi sem történt volna ; sőt az 1881-ki perrendtartási novella 94—99. §-aiban végleges szervezetet is nyert. Persze 1869-től 1881-ig nagyon változtak a dolgok Magyarországon. 1869-ben még nem csináltunk ezer-ezerötszáz millió forintnyi új államadóságot s igy a börzére nem volt oly nagy szükségünk
