Képviselőházi napló, 1884. XIII. kötet • 1886. szeptember 18–deczember 18.

Ülésnapok - 1884-291

291. országos ülés deezember i4. 1886. 357 s a börzezsidókat nem kellett annyira simogatnunk, j mint kellett tizenkét év múlva vagy pláne ma. Azért 1881-ben már senki sem talált valami felötlő, különös dolgot abban, hogy az ország rendes bíróságai mellett, külön zsidó szanhedrinekisbirói széket üljenek magyar emberek fölött, a mely szanhedrinek az ország szentesített törvényeit respectálni nem tartoznak, hanem fölebbezhetlen ítéleteiket tagjaiknak lelkiismerete szerint hozzák. Az általam beadott törvényj avaslat, egy kissé későn ugyan, de mégis elégtételt akar szolgáltatni az 1869-iki törvényhozásnak, a melynek traditiói, az azóta az ország nyakára ült zsidó uralom lidércznyomása alatt, ugy látszik, feledékenységbe mentek. Az általam benyújtott törvényjavaslat elégtételt akar szerezni hazai rendes bíróságainknak, a melyek irányában egy élő bizalmatlansági szavazat a külön, a kivételes tőzsdebiróság intézménye a börzezsidók részéről, kik nem biznak a magyar bíróságok judicaturájában, mert tudják, hogy ezek a börze turpis eausáit is az ország fenálló törvényei szempontjából bírálnák el s az érvényben levő magyar jog értelmében hoznák a tőzsdeperekben is ítéleteiket. Az általam betérj esztett törvényj avaslat azon anomália megszüntetését czélozza,hogy jeruzsálemi szanhedríneknek lelkiismeretük szerint hozott ítéletei ellen keresztény-magyar embereknek sehova se lehessen appellálniok s az ilyen fölebbezhetlen ítéleteket hazai rendes bíróságaink végrehajtani legyenek kötelesek. Van Budapesten külön kereskedelmi- és váltótörvényszék, a melyet köztudomásúlag úgyis csakis a zsidók kedvéért kell fentartanunk s a melynél a kellő szakavatottság feltalálható a tőzsdei ügyek elintézésére is. A vidéken pedig a tőzsdei peres ügyek ellátása szintoly biztosan helyeztethetik a kir. törvényszékek kezeibe. Az se próbaálló kifogás, hogy az érdemben való fólebbezésnek a kir. Táblához és a kir. Curiához való megengedésével, a tőzsdei perek kellő gyors lefolyásának az érdeke csorbát szenvedne; mert hisz a perrendtartási novella 96. §-a a tőzsde külön kivételes bírósága előtt lefolyt perekben eddig is helyt adott alaki sérelmek miatt felfolyamodásnak a kir. Táblához és innen a kir. Curiához; s ekkép a tőzsdei peres ügyek eddig is végig vitethetvén valamennyi fölebbviteli fórumon, azok kellő gyors elintézésének az érdeke egyáltalán nem szenvedne csorbát az által, hogy ha a fölebbvitelnek a felső bíróságokhoz nemcsak alaki sérelmek miatt, hanem az ügyek érdemében is helye lesz. Ugy hiszem, hogy az általam beterjesztett írásbeli indokolás és jelen szóbeli előterjesztésem a külön kivételes tőzsdebiráskodás megszüntetését teljesen indokoltnak, szükségesnek és időszerűnek ' tüntette ki; s azért kérem a t. képviselőházat, hogy az általam és társaim által benyújtott törvényjavaslatnak tárgyalás alá vételét elhatározni méltóztassék. (Élénk helyeslés a hal- és szélső baloldal egyes padjain.) Fabiny Theophil igazságügyminister: T. képviselőház ! A házszabályok 100-ik és következő szakaszai meghatározzák az eljárást, mely követendő, a midőn indítvány terjesztetik be. Első sorban csak az iránt hozatik határozat, vájjon tárgyalásra bocsátandó-e a bejelentett indítvány. Én tehát a házszabályok által szabott kereten belül kívánván a tárgyban nyilatkozni, megjegyzem az előttem szólott igen t. képviselő ur beszédére azt, hogy midőn a polgári törvénykezési rendtartást szabályozó 1868:LIV. törvényezikk folytán a budapesti tőzsdebiróság törvényes alapja megszűnt, a törvényhozás szükségesnek látta az 1870: II. törvényezikk által a tőzsdebiróság visszaállítását. Igaz, hogy ezen törvény csak ideiglenesség jellegével birt, mert hiszen az eljárás épen semmiképen sem lett szabályozva és így ennek az lett a kövezetkezése, hogy az 1881 :LIX. törvényezikk által alkotott perrendtartás 94-ik és következő szakaszaiba már felvétettek azon szabályok, a melyek az ideiglenes törvényben helyet nem találtak és a melyeknek felvételét a törvényhozás, ezen eljárás és igazságszolgáltatás érdekének biztosítása tekintetében szükségesnek találta. Ezen utóbbi törvényezikk tüzetesen körülírja hatáskörét az árú- és tőzsdebiróságnak, valamint szintén a vidéken levő gabona- és terménycsarnokok kivételes bíróságainak. Azonkívül az eljárásra bizonyos, a jogszolgáltatás biztosságát tartalmazó intézkedéseket foglal magában és intézkedik az iránt is, miszerint az ilyen kivételes bíróságok által hozott ítéletek megsemmisítését a polgári eljárás rendes útján keresettel követelni lehessen. T. ház! Jogi intézményeink állandóságát minduntalan megtámadni és ingadozóvá tenni az alapot, melyen ezek állanak, nézetem szerint nagyon káros következményekkel járna kereskedelmi és közgazdasági viszonyainkra nézve. Kétségtelen, már annak elhatározása is, hogy tárgyalásra tűzessék ki egy ilyen indítvány, mely a létező törvények megszüntetését czélozza, kártékony hatással volna. Én tehát kérem a t. házat, ne méltóztassanak az indítványnak tárgyalás alá bocsátását elhatározni; ennélfogva ellene szólok annak, hogy a t. képviselő ur által beadott és indokolás végett a mai ülés napiredjére kitűzött törvényjavaslat tárgyalás alá vétessék. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Az indítványozó képviselő urnak joga van még szólani, ha akar. Istóczy Győző: T. ház! En csak néhány