Képviselőházi napló, 1884. XIII. kötet • 1886. szeptember 18–deczember 18.

Ülésnapok - 1884-287

287. országos Ués deezember 6. 1886. E37 egy képviselő, nem tudom, mivel vádoltatik, én mindjárt az összeférhetlenségi bizottság elé nem vihetem az ügyet, mert ez valóban vexatorius eljárás volna. (Helyeslés.) Miután azonban a kép­viselő ur felszólalt, én utána nézek a dolognak és ha találok rá támpontot, meg fogom tenni a kellő lépéseket. Méltóztassék egyelőre megmaradni e mellett. (Helyeslés.) És most térjünk át a napi­rendre. (Helyeslés.) Napirend szerint következik az irodalmi és művészeti müvek szerzői jogának kölcsönös oltalma, illetőleg a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormányával kötendő egyezmény iránt beadott törvényjavaslat harmad­szori felolvasása. Tibád Antal jegyző (olvassa). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a most harmadszor felolvasott törvényjavaslatot végszövegezésében is elfogadni ? (Elfogadjtik!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy elfogadtatott és így alkotmányos tárgyalás és szives hozzájárulás végett szokott módon a főrendiházhoz fog át­küldetni. Következik a pénzügyi bizottságnak 396. számú jelentése az H^8JLiiv első,jPLegyfid.ében.vise­lendő közterhekről és fedezendő állami kiadäiok­ré-HsZÖTÓ törvényjavaslat tárgyában. Ha a t. ház a jelentést felolvasottnak veszi, (Felkiáltások: Fel­olvasottnak vesszük !) az általános vitát megnyitom, melyben az első szó az előadó urat illeti. Hegedüs Sándor előadó: T. képviselő­ház! (Halljuk!) Az 1887. évi államköltségvetésnek megállapítására a törvényhozásnak már ideje nincs. Hogy tehát az államháztartásban a rendes vezetés és kezelés fennakadást ne szenvedjen, szüksége van a kormánynak ideiglenes felhatal­mazásra az 1886. évi államköltségvetés keretén belül az állami bevételeknek és kiadásoknak keze­lésére. Ez a törvényjavaslat ezt czélozza, a mennyi­ben ebben a t. pénzügyminister ur a kormány nevében egy negyedévre felhatalmazást kér, aszal a kikötéssel természetesen, hogyha az 1887. évi állami költségvetés időközileg előbb inegállapit­tatnék és törvényerőre emelkednék, akkor a jelen törvény hatályon kivül helyeztetik. A pénzügyi bizottság nem tartotta elérkezett­nek az időt arra, hogy ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatosan az államháztartásról és a pénzügyi helyzetről jelentést tegyen és ez által ez alkalom­mai erre vonatkozólag vitát provocáljon. Én is, mint e bizottság előadója, bátor vagyok csak röviden jelezni, miszerint azt hiszem, hogy a t. háznak erre a legczélszerübb alkalma és helyes ideje akkor érkezik el, midőn a pénzügyi bizottság jelentésével kapcsolatosan az 1887. évi állami költségvetésre vonatkozó összes adatok a t. háznak rendelkezésére fognak állani. KÉPYH.NAPLÓ. 1884—87. XHI. KÖTET. | Addig is ajánlom a pénzügyi bizottság nevé­ben a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául. (Helyeslés jóbbfelől.) Horánszky Nándor: T. képviselőház! (Halljuk!) Elismerem azt, hogy a jövő év három — vagy ha nem is ennyi, de legalább két — első havában, bármely kormány vezesse is az ország ügyeit, pénzügyi felhatalmazásra lesz szüksége; mert ámbár azt tartom, hogyha egyfelől a t. kor­mány kellő időben benyújtotta volna a költségelő­irányzatot, a mi nem történt; másfelől pedig kellőképen kihasználta volna a képviselőház a munkaidejét, a minthogy ez szintén nem történt s azonfelül egf jobb pénzügyi politikát követve, a mely aggodalmainkat napról-napra nem fokozná és a kritikát évről-évre jobban ki nem hivná, (ügy van! balfelöl) akkor minden évben azon helyzetben lehetnénk, hogy nem felhatalmazással, hanem rendes költségvetési törvénynyel kezdhet­nők meg a pénzügyi esztendőt. így azonban, t. képviselőház, ma a helyzet kétségtelenül ugy áll, hogy miután ebben az évben már egy költség­vetési törvény megalkotása a lehetőségek közé nem tartozik, nincs más segítség, mint egy pénz­ügyi felhatalmazásra vonatkozó törvénynek meg­hozatala. És ha én, t. képviselőház, a törvény­javaslatot pusztán e szempontból fognám fel, ez idén is követhetném azt az eljárást, melyet eddig én és politikai barátaim is követtünk, hogy azon felhatalmazást, melyben egyszersmind az apro­priatio kérdése is benfoglaltatik, egyszerű szava­zással tagadnák meg; ma azonban, nézetem szerint, a helyzet változott (Halljuk!) és pedig nem a pénzügyi helyzet, mert felfogásom szerint a pénz­ügyi helyzet ma is olyan rossz, mint azelőtt volt és csak annyiban rosszabb, a mennyiben az idő­közileg még súlyosabbá tétetett az adininistratio kiadásának fokozásával és azon kölcsönműveletek által, melyek időközileg történtek ; de a helyzet változott abban, hogy annak felismerése tekinteté­ben egy lépéssel előbb állunk. Ez tehát az a szempont, mely engem nem egy pénzügyi vita provocálására, hanem inkább egy rövid deciaratio megtételére késztet, (Halljuk!) Én is, t. ház, ép ugy mint a pénzügyi bizott­ság előadója, nem akarok a költségvetési vitának elébe vágni. Kétszeres kötelességünk lesz a be­következő költségvetési vita alkalmával megvilá­gítani azon mély örvényt, a melynek szélére pénzügyeink jutottak és arra az időre szándékozom magam is fentartani mindazon kérdéseknek meg­vizsgálását, a mely kérdések megvizsgálása által lehetővé tétetik a már nyilvánvalóvá lett rossz pénzügyi helyzetnek minden oldalról való tisztá­zása. De, t. ház, részint az előttünk álló helyzet, részint az utolsó hónap okban előfordult póthitelek, részint végül az egész pénzügyi gazdálkodás jogot ad nekem arra, hogy már ma is constatáljam a *3

Next

/
Thumbnails
Contents