Képviselőházi napló, 1884. XIII. kötet • 1886. szeptember 18–deczember 18.

Ülésnapok - 1884-286

330 286. országos ftlés deezember 4. 1886. által előterjesztett módosításra. Én részemről ki­jelentem, hogy kétszeresen veszélyesnek tartanám a szóban forgó adó behozatalát, ha azt Bécsben nem hoznák be, mert akkor csakugyan a forgalom legnagyobb részében oda tereltetnék át. Minden­esetre elég komolynak tartom a kérdést és ha a kormány hozzájárult a bizottság határozati javas­latának elfogadásához, tette ezt azért, mert külön­ben is tanulmányozni kivánja a kérdést minden irányban ; tanulmányozni akarja, hogy mily tapasz­talatokat tettek azon országokban, a hol ez adó behozatott; tanulmányozni általános hatását és tanulmányozni a hozzánk legközelebb eső szom­széd-államokban levő viszonyokat is, valamint meg akarja tudni azt is, hogy ott a kormányok mily nézetben vannak ez adó behozatala iránt. Ismétlem, miután e kérdésekkel foglalkozni akarunk, tanulmányozni fogjuk aLajthántúli viszo­nyokat is. De más az, igy eljárni és más, ugy uta­sítani a kormányt, a mint indítványoztatott. Én nem tartanám helyesnek, ha oly kérdésben, mely tisztán belügyi természetű, kötelező utasítás adat­nék a kormánynak, hogy csak akkor intézkedhe­tik, ha Austria intézkedik. (Helyeslés a jobb- és szélső baloldalon.) Kérem, méltóztassék Apponyi t. képviselő ur módosítását el nem fogadni, hanem hozzájárulni a bizottság határozati javaslatához. (Élénk helyeslés jobb/elöl.) György Endre, a közgazdasági bizottság előadója: T. ház! Csak röviden pár észrevételt akarok tenni a felhozott fontosabb érvekre és nem lépek azon térre,melyre több előttem szólott lépett. Nem követem Polónyi t. képviselő urat, hogy bizonyítgassam, őseink miképen vélekedtek az agiotage-ról, (Derültség) vagy utolsónak tarthatni-e az 1873-iki pesti krachot; constatálni kívánom, hogy Budapesten kétségkívül az első volt az, mert őseinknek sem agiotageok, sem differential-üzle­tük, sem krachjok nem volt. Arra sem akarok reflectálni, a mit Margitay képviselő nr mondott, hogy tudniillik egyszerű a dolog,elég a schemákat és blanquettákatNémetországból hozni,nem kellsemmi ujat kifundálni és akkor készen vagyunk a tőzsde­adóval. Ezeket a magam részéről komoly argu­mentumoknak nem tartom. A bizottság felfogása ellen intézett támadások egyike •— és Istóczy t. képviselő ur is hangsú­lyozta ezt — oda irányult, hogy hiszen, haabör­ziánerek elmennek innen, azt fogják mutatni, hogy nem sok hazafiság van bennük. De mi azt sohasem mondtuk, hogy a börziánerek fognak elmenni; hanem azt, hogy elmegy az üzlet, mely itt meg van adóztatva, oda át pedig nincs. Nem azon egyének magok fognak átköltözni, hanem az üzlet súlypontja helyezkedik át. Ez ép oly természetes, mintha két vásár van egymás mellett, egy nagy és egy kicsiny; már most, ha a kicsire vásárvámot és pedig nagyot hoznak be, mig a nagy vásár vám nélkül marad, semmi sem természetesebb, mint az, hogy minden hazafiság mellett is minden venni és eladni szándékozó a nagyobb vásárra fog menni, hol nem fizet és az a nélkül is kisebb vásár üresen marad. De a tárgyalás folyamában oly dolgok is hangsúlyoztattak, melyeket én veszedelmeseknek tartok. (Halljuk! Halljuk!) Szemnecz képviselő ur már azt mondotta, hogy ő minden áron agitálni akar, akár megbukik a törvényjavaslat, akár nem. Ha megbukik, agitálni fog azzal, hogy ime meg buktatta a többség; ha pedig elfogadja a törvény­javaslatot, akkor agitálni fog azzal, hogy ime az antisemiták milyen nagy diadalt arattak. (Zaj « bű- és szélső baloldal némely padjain.) Az ily dol­gok mindenesetre hozzájárulnának ahhoz — ha sokan követnék — hogy a parlament tárgyalásai a szükséges komolyságot nagy mértékben nélkü­löznék. (Élénk helyeslés a jobboldalon, zajos ellen­mondás a bal- és szélsőbaloldal némely padjain.) Mert itt sem ők, sem mi nem azért vagyunk, hogy agi­tationális eszközöket keressünk, hanem a haza javát komolyan munkáljuk. (Fölkiáltások a bal- és szélsőbaloldal némely padjain: „A dologra!") Ez a dologra tartozik. (Helyeslés, a jobbolda'on.) Egy másik képviselő ur felszólalt a zsarnok tőke ellen és nem vette észre, hogy a földbirtok is tőke és az ő választói ennek a tőkének tulajdo­nosai. (Közbeszólások a bal- és szélső baloldal némely padjairól: Betciblázva!) Akár betáblázva, akár nem ; de mig földbirtokos valaki és választó valaki, tőketulajdonos is. (Közbeszólások a bal- és szélső­baloldal némely padjairól: Mozgó tőkéről volt szó!) Az ily Schlwagortok behozatala kétségkívül bizonyos veszedelemmel jár és legtöbbször nem is igazak. így figyelmeztetnem kell Szemnecz t. képviselő urat, a ki azt mondotta, hogy a manchesterismus szabadságai közül csak ez garázdálkodik, már tudniillik a börzének szabadsága, hogy bár elfo­gultsággal ez irányban alig volnék vádolható, miután azon időben, mikor még a manchesterismus nagyon elfogadott világnézlet volt, annak egyes túlzásai ellen igénytelen körömben én is fölemel­tem volt szavamat: hanem az is bizonyos, hogy ha azon manchesterifímus nem volt volna, ha ez álta­lános világnézletül, mint ő mondja, nem garázdál­kodott volna, a képviselő ur nem ülne itt; mert a szabadságok nagy részét épen azon liberális iskola, épen az a manchesterismus szerezte meg az emberiség számára. (Helyeslés a jobboldalon.) Egy tudományos elvi kérdés vettetett fel Apponyi|Albert gróf képviselő által és itt reflectált is rá PoSónyi képviselő ur, elmondván, hogy őseink hogyan gondolkoztak azon tárgyról, tudni­illik a differentiális üzletekről. Én a differentiális üzletek absolut veszélytelen voltát nem vitattam, csak azt állítottam, hogy elvileg kárhoztatni nem

Next

/
Thumbnails
Contents