Képviselőházi napló, 1884. XIII. kötet • 1886. szeptember 18–deczember 18.

Ülésnapok - 1884-286

286. országos ülés deczember 4.1886. 3^9 ntentiója, sem concrét alakja nem foglaltatik, én | a magam részéről az ő módosítását elfogadom, i (Élénk helyeslés lalfelől.) Madarász József: Az előttem szólt t. Horánszky Nándor képviselő urnak indokolása folytán vagyok kénytelen csatlakozni a Polónyi Géza t. képviselőtársam által előadott indokokhoz és elfogadni az Istóczy képviselő ur által beadott határozati javaslatot. Megmondotta t, barátom és magam is azt állítom, hogy gróf Apponyi Albert módosítványa nem tartalmaz lényegében semmi egyebet, mint az előadó által beterjesztett javaslatot; de mivel én nem akarom elodázni úgy, a mint azon javaslat által önmaga — gondolom Apponyi Albert képviselőtársam felfogása szerint is — eiodáztatott volna ej avaslat és mivel Apponyi Albert képviselőtársam módosítványában nem találok egyebet, mint az előadó javaslatát, kötelességemnek tartom, ha nem azon indokokból is, melyekből t. Istóczy Győző képviselőtársain ajánlja, az ő határozati javaslatához, ezen mindenesetre Magyarország önálló nemzetgazdasági és pénzügyi tekinteteiből beterjesztett javaslathoz, melynek következtében remélhetjük azt, hogy mindenesetre előbb válik a czél valósággá, mint akár az előadó ur által beterjesztett jelentés, akart. Apponyi Albert képviselő. társam által beterjesztet módosítványa szerint. Kötelességemnek tartom, mondom, ahhoz csatlakozni, a mely szerint előbb érvényesíthetőnek vélem azt, hogy Magyarország e tekintetben is nemzetgazdaságilag önállóságát fentartva, pénzügyileg némi előnyhez jusson. (He'yeslés a szélső balon.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve, hogyha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Gróf Szapáry Gyula pénzügyminister: Mindenekelőtt kijelentem, hogy e kérdést sem a zsidók privilégiumának fentartása, sem az antisemmitizmus kérdése, sem a zsidóvilág iránt táplált rokonszenv vagy ellenszenv szempontjából ítélem meg; mert, felfogásom szerint, e törvényjavaslatot mindezekkel csak erőszakosan lehet összeköttetésbe hozni. Részemről mondhatom, hogy azokat, a kik a törvényjavaslat mellett felszólaltak vagy mellette fognak szavazni, tisztán pénzügyi és közgazdasági tekintetek vezérlik és annak megfontolása, hogy indokolt-e vagy sem ezen adónak behozatala. Az előttem szólott képviselő ur hibáztatta a többséget, hogy nincs bátorsága e kérdésben véleményét kimondani. Én nem tudom átlátni, micsoda bátorság kell ahhoz, hogy e kérdésben akár ellene, akár mellette szólaljon fel valaki. Ha volt, t. ház, ok arra, hogy ez oldalról nem szólaltak fel, ez csakis az lehetett, hogy nem akarták követni a túloldalt azon térre, hogy e KÉPVH. NAPLÓ. 1884—87. XIII. KÖTET. kérdést kiválólag felekezeti k'rdéssé tegyék. (Ellenmondások balfelől.) És helyesen cselekszik, hogy midőn e térre vitetnek át a kérdések, telj'es nyugalommal hallgatják a szónoklatokat, de a keztytít föl nem veszik; ez nem szükséges, mert az ilyen felszólalások ma már túlhaladott álláspontot kép.znek. A túloldalon meg fognak önök győződni, hogy hasonló esetekben ezen oldalról ép oly nyugalommal fogják a felszólalásokat meghallgatni, mint a hogy ma történt és bizonyára nagyobb nyugalommai, mint a hogy a túloldalon szokták az ezen oldalon tartott beszédeket meghallgatni. (Helyeslés jobbfélől.) T. ház! Istóczy Győző képviselő ur hibáztatta a pénzügyi bizottságot és azzal vádolta, hogy nem felelt meg a feladatának, a mennyiben hatáskörén túlmenvén, a kérdésnek nemcsak pénzügyi, hanem közgazdasági részére is kiterjeszkedett. E szempontból szemrehányást tenni a pénzügyi bizottságnak nem lehet; mert ha a pénzügyi bizottságnak és annak tagj'ai a közgazdasági viszonyokat ignorálnák s csak tisztán pénzügyi vagy fiscális szempontból járnának el: akkor érdemelnének megrovást, nem pedig akkor, midőn az ország közgazdasági helyzetére is figyelemmel vannak. (Zaj a szélső baloldalon.) És igy, t. ház, a mint a történt felszólalásokból is kiderül, ez intézkedéstől pénzügyi eredmény nem várható, de igenis megfontolandók annak közgazdasági kárai, melyek egyrészt abban nyilvánulnának, hogy a forgalom innen eltereltetnék. És ha más országok, melyek fekvésüknél fogva, valamint forgalmuknál fogva tehetnek ez irányban kísérletet, minálunk kísérletet tenni, hol a forgalom a fővárosban nagyon gyönge, mindenesetre kétszercsen veszélyes volna; kivált mivel a forgalom, mely Budapesten még csak fejlődésben van, tisztán magyar értékekre szorítkozik, ép igy a magyar értékek forgalmát csökkenteni nem volna érdekünkben. Felhozatott különben azon helyes indok is, hogy a törvényjavaslat kiterjed nemcsak a börze-üzletekre, de a gabonakereskedésre is. Már pedig, hogy a gabonakereskedést sújtani a gazdaközönségnek érdekében volna-e, azt ám ítéljék meg azok, a kik e javaslat mellett vannak. Azt mondotta gróf Apponyi t. képviselő ur, hogy bármily csekély legyen a várható pénzügyi eredmény, a javaslatot fontos okok nélkül mellőzni nem lehet. Fontos okot pedig ő csak egyet és szerinte a bizottság is csak egyet említett; azon esetet tudniillik, hogy ha ezen adó Austriában be nem hozatnék. Engedelmet kérek, ugy a bizottság jelentésében ez csak az egyik, de nem az egyetlen fontos ok. Hogy vannak e tekintetben más komoly aggályok is, az ép ugy kitűnik a jelentésből, mint az általam mondottakból. I Áttérek most az Apponyi t. képviselő ur 42