Képviselőházi napló, 1884. XIII. kötet • 1886. szeptember 18–deczember 18.

Ülésnapok - 1884-285

286. országos ülés deczemlber % 1886- 3Q9 Porubszky Jenő, a mentelmi bizott­ság előadója: A „Függetlenség" czímü politi­kai napilap 1885. évi október hó 30-án kiadott 298. számának „Zsidó világ" rovatában egy vidéki levelezőtől megjelent közleményben állítólag becsületsértő és rágalmazó állitások foglaltatnak, a melyek által bizonyos Guttmann Hermán radvánczi lakos sértve érezvén magát, emiatt a „Függetlenség" kiadóját, Verhovay Gyu­lát sajtóperbe fogta, A kassai kerületi sajtóbiró­ság vizsgálóbirája e panaszt a képviselőházhoz terjesztette azon kérelemmel, hogy Verhovay Gyula mentelmi joga felfüggesztessék oly czélból, hogy a sajtóvizsgálat megindítható legyen. A menteimi bizottság fontolóra véve ez ügyet, indít­ványozza, hogy e kérelmet mellőzve, Verhovay Gyula képviselő ur mentelmi jogát fentartani mél­tóztassék, mert az 1848: XVIII. törvényezíkk 13. §-a határozottan körülírja a felelősség foko­zatait, a mennyiben kimondja, hogy első sorban felelős a szerző, másodsorban pedig a kiadó, ha a szerzőt a kiadó megnevezni vonakodnék, vagy ha a szerző irányában a felelősségre vonás alkal­mazható nem volna. Minthogy pedig Verhovay Gyula képviselő ur kiadói minőségben vonatik felelősségre, a nélkül, hogy a vizsgálóbíró meg­kísérelte volna a czikk szerzőjét, illetőleg az ezért felelősséggel tartozó személyt kipuhatolni; minthogy a jelen esetben a eausalis nexus a kép­viselő ur és a terhére rótt büntetendő cselekmény között helyreállítva nincs: kérem a í. házat, hogy a mentelmi bizottság véleményét elfogadni méltóz­tassék. Elnök: Ha nincs, a ki szólni kívánna, kijelen­tem, hogy a ház ez esetben Verhovay Gyula kép­viselő ur mentelmi jogát fentartja. Következik a mentelmi bizottság 381. számú jelentése párviadal vétségével vádolt Győrffy Gyula országgyűlési képviselő ur menteimi jogának fel­függesztése iárgyában. Szathmáry György jegyző (olvassa a bizottság jelentését). Porubszky Jenő, a mentelmi bizottság előadója: A csíkszeredai királyi törvényszék a közvádló indítványára Győrffy Gyula ország­gyűlési képviselő ellen párviadal vétsége miatt vizsgálatot indított. A felterjesztett iratokból nyilvánvaló, hogy Győrffy Gyula a csíkszeredai királyi törvényszék területén Mikó Árpáddal kard párbajt vívott, Minthogy a képviselőház hasonló esetekben a mentelmi jogot mindig fel­függesztette, ennek alapján a bizottság azt véle­ményezi, méltóztatnék Győrffy Gyula képviselő ur mentelmi jogát felfüggeszteni. Elnök: Ha szólani senki sem kíván, kérdem at. házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság véle­ményét elfogadva, Győrffy Gyula képviselő urnak mentelmi jogát ez esetben felfüggeszteni, igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik a bizottság véleményét elfogadják, hogy Győrffy Gyula képviselő ur mentelmi joga fel­függesztessék,méltóztas8aimkfelálJani.fJfegfóVtó»ik. FelkiálltásoJi lalfelől: Kisebbség!) Kérem tehát azon képviselő urakat, a kik nem akarják Győrffy Gyula képviselőm" mentelmi jogát felfüggeszteni, méltóz­tassanak felállani. (Megtörténik ) A. ház többsége a bizottság véleményét el­fogadva, Győrffy Gyula képviselő ur mentelmi jogát felfüggesztette. Következik a képviselőház mentelmi bizott­ságának 382. számú jelentése »közcsend elleni kihágás« miatt panaszolt Szenmecz Emil ország­gyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában. Szathmáry (xyörgj jegyző (olvassa a jelentést). Porubszky Jenő, a mentelmi bizottság előadója: T. ház! Tisztelettel jelentem, hogy ezen mentelmi ügyről szóló jelentés első sorába tollhiba csúszott be, a mennyiben nem 1885. évi április hó 1-én, hanem 1884. évi április hó 1-én játszódott le azon kínos jelenet, mely a t. háznak még élénk emlékezetében van, midőn Hermán Ottó képviselő ur a képviselőházból me­net az utczán nyilvánosan megtámadtatott Glair Vilmos és Szemnecz Emil által. Hermán Ottó kép­viselő ur ezen rajta elkövetett sérelem miatt neve­zetteket a rendőrségnél feljelentette ; a rendőrség azonban Mínfenyitő eljárás tárgyát képző cselek­mény ismérveit látván fenforogni, a budapesti ki­rályi törvényszékhez tette át további elj arás végett az ügyet. A befejezett vizsgálat azt eredményezte, hogy nevezettek ellen a budapesti királyi törvény­szék vádhatározatot hozott. Időközben azonban Szemnecz Emil országgyűlési képviselővé válasz­tatván, a másodfolyamodású bíróság, hova vádlot­tak az ügyet fellebbezték, az iratokat az első folya­modása bírósághoz azon utasítással küldte vissza, eszközölné ki az időközben képviselőnek választott Szemnecz Emil mentelmi j ogának felfüggesztését. A bűnpernek ezen stádiumában a mentelmi bizott­ság azt véleményezi, hogy Szemnecz Emil kép­viselő ur kiadassák; mert azon tette, mely ön­beismerésével igazolva van, hogy ez alkalommal Hermán Ottó képviselő úrra revolvert szegzett, oly cselekmény jelenségeit foglalja magában, melyet büntető törvénykönyvünk tilt. A eausalis nexus a képviselő' ur és a terhére rótt cselekmény közt helyrehozva lévén, zaklatás nincs s a bíróság is illetékes, a mely a képviselőházhoz a felterjesztést intézte; a mentelmi bizottság tehát azon vélemény­ben van, méltóztatnék a t. ház Szemnecz Emil képviselő ur mentelmi jogát felfüggeszteni. Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a bizottság jelen­tésének alapján Szemnecz Emil képviselő urnak

Next

/
Thumbnails
Contents