Képviselőházi napló, 1884. XIII. kötet • 1886. szeptember 18–deczember 18.
Ülésnapok - 1884-285
308 285. országos ülés deczembcr 2. 1886. |nemzeti színház bevételeiről és kiadásairól szóló ^kimutatások tárgyában, a belügyministerhez. Elnök: Ha a t. ház beleegyezni méltóztatik, a képviselő ur az ülés végén fogj a megtenni interpellatióját. Következik a mentelmi bizottság jelentése a magánosok elleni erőszak bűntettével vádolt Szemnecz Emil országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában. Szathmáry György jegyző (olvassa a jelentést) : Porubszky Jenő, a mentelmi bizottság előadója: T. ház! Az 1884-iki márczius 15-én előfordult czeglédi zavargásokkal összefüggésben levő cselekmény büntetőtörvényeinkbe ütközik, miatta Szemnecz Emil vizsgálat alá helyeztetett és miután e vizsgálatból kifolyólag a pestvidéki törvényszék azon kérelemmel járult a ház elé, hogy az időközben országgyűlési képviselővé választott Szemnecz Emil ellen a vizsgálatot tovább folytathassa: ha a t. ház kegyes engedélyével találkozni szerencsés leszek, a czeglédi zavargások folytán megindított btínpert főbb vonásaiban ismertetni fogom oly czélból, hogy az a lehetőleg meg világíttassák. (Helyeslés ) Farkas Sándor czeglédi lakos és társai azon kérelemmel járultak a czeglédi polgármesterhez, engedtetnék meg nekik, hogy 1884. márczius 15-én, Czegléden az úgynevezett Kossuth-téren népünnepélyt rendezhessenek, mely alkalomra Ugron Gábor országgyűlési képviselőt kérték fel ünnepi szónokul. Értesülvén erről a czeglédi u. n. függetlenségi párt százas-bizottsága, szintén azon kérelemmel fordult a polgármesteri hivatalhoz, engedtessék meg neki is, hogy ugyanazon helyen és időben népünnepélyt rendezhessen. A polgármester ezt, természetesen megtagadta, megengedte azon- { ban, hogy az első ünnepély befejeztető! számított negyedórai szünet után a második ünnepély kezdetét veheti ugyanazon a helyen. Ugron Gábor képviselő ur, mint felkért szónok a kitűzött időben a kij elölt hely felé közeledvén, azt tapasztalta, hogy a szónoki emelvény, a mely számára fentartva volt, azok által, kik a második népünnepélyt tartani szándékoltak, elfoglaltatott és itt tettleges bántalmazásban részesülvén Ugron Gábor képviselő ur és társai, kénytelenek voltak visszavonulni s így az ünnepély nem tartathatott meg. A fenyítő vizsgálat, mely e zavargás következtében megindíttatott, azt derítette ki, hogy az időközben országgyűlési képviselővé választott Szemnecz Emil az állványról zászlóval az emberek felé csapdosva mondotta, hogy ne bocsássák fel a képviselőket, felemelt ökleivel fenyegetődzött. valamint tojással dobált. (Derültség.) A mentelmi bizottság e cselekményben a büntetőtörvénykönyvbe ütköző cselekmény mérveit ' látván fenforogni és mert zaklatás esetét nem látja, másfelől pedig mert meggyőződést szerzett arról, hogy a cselekmény és az annak elkövetésével vádolt Szemmecz Emil országgyűlési képviselő között a causalis nexus megvan, azt javasolja a t. háznak, hogy Szemmecz Emil országgyűlési képviselő mentelmi joga függesztessék fel. (Helyeslés.) Elnök: Ha szólani senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság jelentése alapján elhatározni, hogy Szemmecz Emil képviselő ur mentelmi joga felfüggesztessék, igen vagy nem ? (Felkiáltások Igen! Nem!) Kérem, méltóztassanak felállani azok, kik a jelentést elfogadják. (Megtörténik.) A többség elfogadja s ennélfogva Szemnecz Emil képviselő ur mentelmi joga felfüggesztetik. Következik a mentelmi bizottság 310. számú jelentése rágalmazás és közcsend elleni kihágással vádolt Vadnay Andor képviselő ur mentelmi ügyében. Szathmáry György jegyző (olvassa a bizottság jelentését.) Porubsaky Jenő, a mentelmi bizottság előadója: T. ház! Nagy Pál, szepesdi lakos, panaszt emelt a tapolczai járásbíróságnál Vadnay Andor országgyűlési képviselő ellen rágalmazás miatt. A tapolczai járásbíróság ez ügyet a királyi ügyészszel közölvén, ez azt indítványozta, hogy a bíróság az előleges nyomozást ejtse meg és annak befejeztével folyamodjék a képviselőházhoz Vadnay Andor képviselő ur mentelmi j ogának felfüggesztése iránt. A járásbíróság azonban nem követte ezt az utasítást, valamint -az igazságügyminister azon rendeletét, mely 1884. évi deczember 23-án 56,440. szám alatt bocsátott ki s mely szerint a bíróságok arra utasíttattak, hogy azon esetben, ha országgyűlési képviselő ellen adatik be panasz, kötelessége a bíróságnak az előnyomozást legalább azon mértékig teljesíteni, hogy a képviselőház megállapíthassa a kiadás feltételeinek beálltát. Minthogy a tapolczai királyi járásbíróság az előnyomozást nem teljesítette, a mentelmi bizottság nem lehetett azon helyzetben, hogy megállapíthassa, hogy a kiadatás feltételei beálltak-e vagy sem. Ennélfogva azt indítványozza a mentelmi bizottság, hogy méltóztassék az ez iránti kérelem mellőzésével Vadnay Andor képviselő ur mentelmi jogát fentartani. (Helyeslés.) Elnök: Ha nincs, a ki szólni kívánna, azt hiszem, kijelenthetem, hogy Vadnay Andor képviselő ur mentelmi joga ez esetben fentartatik. Következik a mentelmi bizottság 380 számú jelentése, sajtó utján elkövetett becsületsértés és rágalmazás vétsége miatt panaszolt Verhovay Gyula országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Szathmáry György jegyző (olvassa a bizottság jelentéséi.)
