Képviselőházi napló, 1884. XIII. kötet • 1886. szeptember 18–deczember 18.
Ülésnapok - 1884-276
180 276> oMzägos ülés október 9. 1886. egyetértésnek megzavarására. (Igaz! Ugy van! johbfelől.) Én azt tartom, ha hiba történt, a hibát meg lehet róni mindenkiben ; de valamint egyes magyar ember tényeért nem szabad a magyar nemzetet vádolni — teszik némelyek, tudom — ugy egyes katona tényeért nem szabad a hadsereget vádolni. (Ugy van! jobbfélől.) S ha beszélünk a hadseregről, ne feledjük azt sem, hogy nem volt Magyarországon nagyobb ärviz, nagyobb tüz és bármely csapás, a midőn ezen hadseregnek tagjai, túl a kötelesség parancsán, sokkal túl ezen, az összes népesség elismerésére, ne teljesítették volna kötelességüket. (Élénk helyeslés. Ugy van! johbfelől.) Nem szabad elfelejteni ezt sem és akkor meg fognak önök arról győződni, hogy ha vannak is egyes visszaélések, de ezért az egészet bántani nincs ok és nincs jogos alap. (Igaz! Ugy van! iobbfélől) Bocsássanak meg nekem — ezen helyről is megmondom — oly viszonyok után, melyekből a kibontakozás megtörtént, bár elhatározott szándék irányadó részről mindenütt a ma is emlegetett fátyolnak borítása, de bizonyos kölcsönös elnézés arra, hogy ezen szándék czélhoz vezessen, okvetlenül szükséges. Mi magunk fellebbentjük e fátyolt sokszor a kegyelet érzeténél fogva jogosultan; máskor talán politikaiczélzatokbóljogosulatlanul; de akkor ne ítéljünk el intézményeket, ne kárhoztassunk egész testületeket azért, hogy ilyesmi megtörténhetett. (Helyeslés a jobboldalon.) Én, t. ház, távol vagyok attól, hogy mindig előre felidézett veszélyekkel akarjam, mint a képviselő ur monda, a kormányt fentartani. Nem tartanám ezt helyesnek s tartózkodom is ez alkalommal minden ilynemű kérdésekbe való bocsátkozástól. De higyjék el a képviselő urak, hogy, a mint hiba lenne ez, épen ugy hiba egy ország népét az őt más irányban fenyegetni állított, de nem létező veszélyek felidézésével örökös nyugtalanságban, sorsával való megelégedetlenségben tartani. Ha az egyik nem vezet czélhoz, a másik sem szolgálhat, ha csak alkalmilag pártczélokra nem, a haza javára. (Helyeslés a jobboldalon.) Mindezek után kijelentem, mint gondolom, előre is méltóztatik tudni a t. ház, hogy a kisebbség véleményét nem fogadom el, hanem járulok a kérvényi bizottság javaslatához és teszem azt azon nyugodt meggyőződésben, hogy a határozati javaslat helyesen, alaposan fejezi ki, hogy a kérvényben érintett tények iránt az ország népében minden jogosult nyugtalanság megszűnt és többé nem létezőnek tekintendő; miért tehát felzaklatni akarni rémek festésével, azt nem értem. De teszem azon meggyőződésben is, hogy bármint igyekeznének is talán némelyek, a mint megpróbálták, azon nyugalmat, melyet a királyi kézirat adott, semmiféle ágitatióval megzavarni ném fogják, (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Ajánlom a kérvényi bizottság határozati javaslatát elfogadásra. (Hosszan tartó élénk helyeslés jóbbfelől.) Elnök: T. ház! A mai napra még egy interpellatiója van Helfy Ignácz képviselő urnak bejelentve. Azt hiszem, méltóztatik a t. ház a tanácskozás folytatását a hétfőn délelőtt 10 órakor tartandó ülésre áttenni, melynek első tárgya a mai napon részleteiben is elfogadott törvényjavaslat harmadszori felolvasása, második a jelenleg félbenszakadt tárgyalás folytatása lesz. Ezenkívül azt hiszem, czélszerű lesz, ha méltóztatik a t. ház beleegyezni abba, hogy a szőnyegen levő tárgyalások befejeztével felveendő első tárgy az igazságügyi bizottság jelentése az 1870: XVI., továbbá az 1871 : XII., az 1880: LXIV. és az 1882: XLIV: törvényczikk módosításáról szóló törvényjavaslat legyen. Most pedig méltóztassanak meghallgatni az interpellatiót. Helfy Ignácz: Múlt szeptember hó 30-án a ministerelnök ur válaszolván a bolgár kérdésre vonatkozó interpellatiókra, egy igen fontos nyilatkozatott tett, a melyben többek közt az a nevezetes kijelentés van, hogy külügyi kormányzatunknak a bolgár kérdésben politikai iránya az, hogy a Balkán-félszigeten élő népek egyéniségüknek megfelelően függetlenül fejlődjenek és ott független államok alakuljanak. Kijelentette továbbá, hogy ez a politika olyan, melynél fogva szerződés szerint nem létező protectoratust vagy állandó befolyást egyoldalúlag egyetlen egy hatalmasságnak sem szabad ott gyakorolni, ha csak nem egyetértőleg a berlini szerződést aláirt hatalmakkal. E ki jelentés bejárta egész Európát és szívesen, sőt örömmel ismerem be, hogy a magyar ministerelnök e kijelentése Európaszerte tetszéssel fogadtatott; nem azért, mert ez szép phrasis, hanem azért, mert ez mindenütt mint az osztrák-magyar külpolitikának kifejezésekép tekintetett és mert feltették, hogy e szavak, ha rákerül a sor, ténynyé is fognak válni. Tényleg azonban az ellenkező történik. Csaknem egyidejűleg, midőn a ministerelnök urnak e fontos nyilatkozata Európát bejárta, Oroszország egyik tábornoka bejárja Bulgáriát. Ha egy idegen hatalomnak tábornoka bemegy egy Európa által alkotmányosan constituält államba, ott izgatásokat visz végbe, meetingeken jelenik meg, tisztikart idéz maga elé, hatóságokkal ugy beszél, mint egy erre jogosított megbízott: és ez nem képez befolyást, protectoratust, egyoldalú beavatkozást, akkor nem tudom, hogy mi érdemli meg ezt az elnevezést. Meglehet, hogy a külügyi kormány és vele együtt a ministerelnök ur ugy gondolkozik, hogy a mig csak üres szavakból áll 1 az izgatás, ez nem áll ellentétben a szeptember
