Képviselőházi napló, 1884. XIII. kötet • 1886. szeptember 18–deczember 18.

Ülésnapok - 1884-276

276. ország»s ülés október I. 1SS6. jgj 30-iki nyilatkozattal s hogy ha e szavakat tények követik, ha ezen szóbeli agitátió tényleges beavat­kozássá válik, akkor áll elő azon eset, a melyre a nyilatkozat czéloz. Ha ez igy volna, t. ház, véghe­tetlenül sajnálnám, mert ezen késedelmezésben én kettős veszélyt látok hazánkra nézve. Tudjuk, t. ház, hogy a diplomatia befejezett tényekkel vajmi nehezen tud megbirkózni és hogy maga az, hogy a muszka czár nevében egy tábornok ily merész provaeatiót mer tenni, hogy oly flagrans módon meri megsérteni a nemzetközi jogot, maga az már veszedelmet rejt magában ránk nézve, azon veszedelmet tudniillik, hogy a Balkán-fél­szigeten élő népekben felkelti, részben megerősíti a muszka czár mindenhatóságáról való hiedelmet. És nem csekély fontossággal bir előttem az a körülmény is, hogy a késedelmezésnek más követ­kezése is lehet, tudniillik az, hogy Törökország, a mely pedig még mai megcsonkított állapotában is conflictus esetében igen jelentékeny szövetséges lehetne, lassan-lassan oda szorittatik, hogy nincs más választása, mint utóvégre is Oroszországgal karöltve járni. Mert látva, hogy egész Európa által elhagyatik, gondolja magában, legalább a muszka czártól fog egy kis elhalasztási, prolongálási kegyelmet nyerni. Jól tudom, hogy e dolog sokkal fontosabb, mintsem hogy egy hatalom, legyen ez bár Aus­tria-Magyarország, képes lenne benne egyoldalúlag eljárni, hiszem tehát, hogy igyekszik a többi álla­mokkal egyetértőleg járni el. De itt bátor vagyok figyelmeztetni olyasmire, a mi nem titok, mert nyilvánosan, parlamentekben történtek ez irányban nyilatkozatok, hogy tudni­| illik magok a nagy hatalmak épen e monarchiától várják az intiativát; lord Churchill határozottan kijelentette az angol parlamentben, hogy Anglia kész együtt járni azon hatalommal, mely e tekin tétben az intiativát megragadja, de meggyőződése szerint ez azon hatalmat illeti meg, mely leg­inkább van érdekelve a Balkán-félszigeten. Ez Austria-Magyarország. Miután tehát én az eddigi adatokkal, melyek rendelkezésemre állanak, e két dolgot összeegyez­tetni nem birom, tudniillik a ministerelnök in­altál felállított igen szép elméletet és a muszka által gyakorolt nagyon csúnya practicumot, bátor vagyok a következő interpellatiót intézni a t ministerelnök úrhoz: Interpellatió a ministerelnök úrhoz. Vonatkozással a t. ministerelnök urnak a kép­viselőház folyó évi szeptember 30-iki ülésében tett azon nyilatkozatára, miszerint a Balkán-félszigetet illetőleg külügyi kormányunknak politikai iránya az: „hogy az ott élő népek egyéniségüknek meg­felelő független államokká fejlődjenek" — „hogy ott egyetlen idegen hatalom se állapítson meg a szerződések szerint nem létező protectorátust és ne gyakorolhasson állandó befolyást, kérdem: Minő állást foglalt el külügyi kormányunk Kaulbars orosz tábornoknak bolgár küldetésével és működésével szemben? (Helyeslés a szélső hal­oldalon.) Elnök: Az interpellatió közöltetni fog a ministerelnök úrral. A legközelebbi ülés ideje és napirendje meg lévén állapítva, az ülést bezárom. (Az ülés végződik délután 1 óra 50 pereskor.) i

Next

/
Thumbnails
Contents