Képviselőházi napló, 1884. XIII. kötet • 1886. szeptember 18–deczember 18.

Ülésnapok - 1884-273

273. országos ülés október 2. 1886. \<% 9 végmegszavazása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. T. ház ! Most következik a 24-ik sorjegyzékben foglalt kérvények tárgyalása, azután nz interpel latio megtétele, melyet Becker képviselő ur jelentett be. Azonban azt hiszem, czélszerű lesz, ha előbb a t. ház az ülések és tanácskozások további menetére nézve méltóztatik megállapodásra jutni. (Halljuk!) Méltóztatott a t. ház már elhatározni, hogy a közgazdasági bizottságnak 21 tagja választassák meg. Ugyanez alkalommal azt hiszem, a hiányzó bizottsági tagokat is méltóztatik a t. ház megválasztani, nevezetesen a könyvtári bizottságba 1 tagot és a harmadik bíráló bizottságban Gref József helyett szintén egy tagot. A t. ház már méltóztatott elfogadni, hogy a hétfői ülésben fog megtörténni ezen részleteiben már elfogadott törvényjavaslat harmadszori megszavazása és tárgyaltatni azon törvényjavaslat, melyet H közlekedésügyi minister ur adott be a külföldi lefoglalt vasúti kocsik tárgyában. Azt hiszem, t. ház, legczélszerübb volna, ha a hétfői ülésnek ezeken kivül e bizottsági tagok megválasztása lenne a tárgya, kedden és szerdán nem tartatnék ülés, hanem a csütörtökön tartandó ülésben a bank-kérdés lenne a napirenden. (Helyeslés.) Ha ezt méltóztatnak elfogadni, miután már bejelentettem a t. háznak, hogy ő Felsége nevenapján, hétfőn délelőtt 10 órakor isteni tisztelet fog tartatni; legczélszerűbb volna, hogy ha az ülést, a mely előreláthatólag különben sem lesz nagyon hosszú, 7»12-kor méltóztatnának megkezdeni. A hétfői ülés első tárgya volna a szavazás a bizottsági tagokra, azután következnék a harmadszori megszavazás és végre azon törvényjavaslat, melyet a közlekedési minister ur a vasúti kocsik tárgyában beterjesztett. (Helyeslés.) Ezt határozatként kimondva, következik a kérvények 24-ik sorjegyzékének tárgyalása. Tibád Antal jegyző (olvassa): Szováta község elöljárósága felmentését kéri azon felelősség alól, melyből folyólag Fülöp János mozgósított katona, gyámoltalan édesanyja részére az 1882. évi XI. t.-ez. alapján tévesen kiutalványozott 27 frt 80 kr. lakásilleték visszatérítése kötelességévé tétetett. Vámos Béla előadó: T. ház! Fülöp János mozgósított katona özvegy édesanyja részére, ki Szováta községben lakik, lakási illeték fejében az 1882-ik évre 27 forint 80 krajezár lett kiutalványozva. Ezen kiutalványozás, mint erről a kérvényi bizottság a honvédelmi minister átiratából meggyőződött, illetéktelenül történt; az illetéktelen kiutalványozás oka pedig tuíajdonkép a községi elöljáróság volt, mivel a mozgósítottak gyámoltalan családjainak összeírása alkalmával azon rovatba, mely fölteszi a kérdést: vájjon van-e a KÉPVH. NAPLÓ. 1884—87. XIII. KÖTET. családnak saját háza, vagy bérelt házban lakik-e? e szavakat jegyezte fel : „bérelt házban lakik", már pedig, mint utólagosan kitűnt, az illető rokonainál ingyen lakásban részesült. Az 1882: XI törvényczikk lakási illetéket azok részére nem biztosít, kik saját házukban laknak, vagy egyébként ingyenes lakással birnak. Mondom, a községi elöljáróság oka az illeték utalványozásának s a törvény értelmében annak felelőssége helyesen megállapítható. Ennek leendő érvényesíthetése szempontjából, de meg azért is, mert a visszatérítendő összeg helyesbítendő, azt indítványozza a bizottság, hogy a kérvény adassék ki a honvédelmi ministernek, saját hatáskörében leendő intézkedés végett. (Helyeslés.) Elnök I A kérvény kiadatik a honvédelmi ministernek, saját hatáskörében leendő intézkedés végett. Tibád Antal jegyző (olvassa): Az 1885-ben Budapesten tartott országos ügyvédi értekezlet a jelenlegi ügyvédi rendtartás helyett megfelelő ügyvédi rendtartás alkotása iránt kérvényez. Vámos Béla előadó: T. ház! Ez a kérvény, ámbár benyújtására az ügyvédi kar nyomasztó helyzete szolgáltatott alkalmat, ámbár a kérvényt Magyarország ügyvédi kara 1875-ben Budapesten tartott országos értekezletéből adja be és abban az ügyvédi kar bajainak orvoslását kéri, nem kasztszeríí érdekben van szerkesztve, hanem egyenesen a közérdek hangján és nevében szól. A kérvényben általánosságban utalás történik azon okokra, melyek a magyarországi ügyvédi kar nyomasztó helyzetét előidézték. Messze vezetne ez okoknak tüzetes felsorolása, legyen szabad csak arra hivatkoznom, hogy a kérvény az ügyvédi kar érdekében is hangsúlyoz igazságügyi reformot s különösen kiemel egyet, t. i. az ügyvédi rendtartás reformját. Az ügyvédi rendtartás iránt 1881-ben már készíttetett egy törvényjavaslat, a melynek elkészítését egy szaktanácskozmány tartása előzte meg. De erről a javaslatról az országos ügyvédgyülés azt mondja, hogy az azon bizalmatlanság hangján szól az ügyvédi kar irányában, a melyet a fennálló ügyvédi rendtartás tartalmaz. Ebben a törvényjavaslatban csak a régi bajokkal találkozunk; ép ezért a kérelem^ oda irányul, hogy ugy az igazságszolgáltatás, mint az ügyvédi kar érdekének megfelelő ügyvédi rendtartás készíttessék. Megjegyzem, hogy ennek elkészítése tárgyában részletes útmutatásokat is tartalmaz a szóban forgó kérvény. Azt hiszem, a t. ház nem kívánja tőlem, hogy ezeketa részletes indítványokat felsoroljam; legyen szabad csak hangsúlyoznom, hogy azok ama tapasztalatokból vannak merítve, melyeket az ügyvédi kar a praxisból merített s az igazságszolgáltatás terén tett. Ezek a részletek hasznos 17