Képviselőházi napló, 1884. XII. kötet • 1886. május 8–junius 26.
Ülésnapok - 1884-239
72 239. országos ülés május 11. 1886. el, a mint kell, fogna tudni imponálni azon a helyen, | hogy ily makacskodás miatt ne szenvedjen késedelmet egy nemzet óhajának teljesülése. (Helyeslés a szélső baloldalon.) « A t. előttem szólott képviselő ur beadott egy módosítványt, a mely szerint a honvédséghez sorozandó népfölkelés szolgálati és vezénynyelve a magyar legyen. A nrnister ur e módosítást el is fogadta, kijelentvén, hogy az máskép nem is contempláltathatott. Itt eszembe jut, hogy az 1868 : XLI. t.-ez. szerint a horvát-szlavón honvédség a magyar közös államczímer, de horvát színű lobogók alatt küzd és vezénynyelve is horvát. Es e jogot, mely nekik a honvédségre nézve megadatott, a népfölkelésre nézve nem akarom megtagadni. Méltányos akarok lenni oly joggal szemben, melyeket a közös törvényhozás HorvátSzlavon országnak már megadott, Természetes, hogy a vezénynyelv magyar népföll élésnél magyar, a horvátnál horvát lesz, amott a magyar nemzeti lobogó, itt a horvát színű lobogó fog hordatni, de ugyanazon czímerrel. Azt hiszem, horvát képviselőtársaim nem fognak e felfogásommal ellenkezni; én módosítványomat az ő méltányos igényeikhez képest szerkesztettem. Jóformán csak ebben különbözik módosítványom az imént beadottól; továbbá abban, hogy én a zászlókérdést is beleveszem. Azt mondhatná a minister ur, hogy ez is csak részlet, mint az igazolványokról mondta; de a nemzeti symbolum oly szent részlet, mely érdemes arra, hogy törvényesen biztosittassék. Van szerencsém tehát a következő módosítványt benyújtani: A 7. §. a maga egészében meghagyatván, a következő új bekezdéssel toldatik meg : A sorhadhoz, illetőleg a horvát-szlavón honvédséghez be nem osztott népfölkelés szolgálati és vezénynyelve a magyar, zászlója nemzeti. (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) Hegedüs Sándor: T. ház ! Én is egy módosítványt vpgyok bátor indítványozni ezen szakaszhoz: (Halljuk!) Az általános tárgyalás alkalmával a nemzetközi védelem szempontjából, mit ezen szakasz kimond, egy határozati javaslatot méltóztatott a t. ház elfogadni, melyben a kormány felhivatik, hogy erre vonatkozólag a különböző hatalmaknál megtegye a szükséges lépéseket. Én azonban azt hiszem, hogy nekünk gondoskodnunk kell arról, hogy addig is, mig nemzetközi megállapodások alapján akár szerződésben, akár pedig törvényben positiv jog intézkedik arról, hogy a népfölkelés nemzetközi védelem alá helyeztessék, a népfölkelés, ha berendeltetik és igénybe vétetik, a hadsereg kiegészítő részének tekintessék és ennek következtében legalább is azon védelemben részesüljön, melyben a nemzetközi szokásjognál fogva maga a hadsereg részesül. (Általános helyeslés.) j Ez okból, azt hiszem, szükséges lesz a 7. §. azon intézkedései után, melyek a nyelvre és jelvényekre vonatkoznak, oda tenni azt, hogy kitüntetendő, hogy a népfölkelés a fegyveres erőnek kiegészítő része; mert az által, ha oly intézkedések történnek, hogy már távolról észrevehető, hogy a népfölkelési csapatok a fegyveres erőnek kiegészítő részét képezik, akkor biztosíttatik számára a nemzetközi szokásjog értelmében azon védelem, melyet a hadakozó seregnek általában a nemzetközi jog biztosít. Ennélfogva bátor vagyok indítványozni, hogy a 7. §. ezen szavai után: „nemzeti színű jelvénynyel ellátandók" tétessenek ezen szavak: „és kitüntetendő, hogy a fegyveres erőnek kiegészítő részét képezik." Ajánlom módosítványomat a t. háznak elfogadásra. (Általános helyeslés.) Suvich József: T. képviselőház! Midőn Tischler Vincze képviselő ur módosítványát elfogadom és a t. képviselő urnak a horvát érdekek iránti figyelmét köszönettel fogadnám, a horvátországi képviselők megbízásából a t. képviselő ur módosításának néhány szóval való pótlását hozom javaslatba. (Halljuk! Halljuk!) Ezen pótlás Horvátország érzelmeit a legélénkebben érinti, a mennyiben tudjuk, hogy daczára az 1868-iki törvények világos szavainak a nyelv kérdése az, a mely legtöbb súrlódásra adott alkalmat. Vájjon az ezen súrlódások alapját képező panaszok alaposak voltak-e vagy sem, azt most nem akarom fejtegetni. Nehogy azonban otthon új félreértések támadjanak, és nehogy küldőink bennünket mulasztással vagy léha eljárással vádolhassanak, kötelességünknek ismerjük kérni a t. házat, hogy az általunk előterjesztendő javaslatot, elfogadni méltóztassék. (Halljuk!) Horvátországban a nemzeti párt, mely bennünket választva, olyan támadásoknak van kitéve, melyeket eltűrni igen nehéz és a melyeknek elhárítására szükséges, hogy a t. képviselőház bennünket támogasson. (Helyeslés.) Thaly Kálmán képviselő ur implicite jelezte ugyanazon szavakat, amelyek elfogadását indítványozni kívánom, de az általam hangsúlyozott tekinteteknél fogva bátor vagyok azon módosítványt ajánlani, hogy Tischler képviselő ur módosítványának végéhez tétessék: „tehátHorvát-Szlavonországokban a horvát nyelv." Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. Zsilinszky Mihály jegyző (olmssa a módosítást. Tischler Vincze: T. ház! Én részemről hozzájárulok módosítványom azon pótlásához, melyet a képviselő ur benyújtott, hanem arra kérem a t. házat, hogy — ha azt elfogadni méltóztatik, módosítványom akként módosittassék, hogy Magyarországon a magyar, Horvát Szlavonországban a horvát nyelv legyen a szolgálati és vezénynyelv. (Helyeslés.)