Képviselőházi napló, 1884. XII. kötet • 1886. május 8–junius 26.

Ülésnapok - 1884-239

239. országos ülés május II. 1886. 71 let, ezért voltam bátor keddi felszólalásomban indokolni álláspontomat, hogy részleteket nem vettem fel e törvénybe, mert azok változnak, de oly dolgokat, melyek maguktól értetődnek, törvénybe is felvenni indokoltnak nem tartom; kérem tehát a két benyújtott módosítványt el nem fogadni. (Elérik helyeslés jobb felől.) Elnök: T. ház! A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom, következik a szavazás. A szakaszra két módosítvány adatott be. Az egyik az előadó ur módosítványa, ki a „szabadságolás" szó helyett, az „elbocsáttatás" szót kívánja tétetni. A második Thaly Kálmán képviselő ur módosítványa, ki a 6. §. helyett egészen új szakaszt hoz indítványba. Beadatott azon kivül még Beöthy Ákos képviselő ur által ezen szakaszhoz egy határozati javaslat, melyre külön kell a háznak szavazni. Az első kérdés az lesz, elfogadja-e a t. ház a 6. §-t, szemben Thaly Kálmán képviselő ur módosításával, a bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem? Ha elfogadtatik a szakasz, akkor következik az előadó ur stylaris módosítványa. Ha nem fogadtatik el a bizottság általjavasolt szakasz felfogom tenni a Thaly Kálmán t. képviselő ur által javaslatba hozott szöveget. Azonkívül mindenesetre^ külön fogom még megkérdeni a t. házat, elfogadja-e a Beöthy t. képviselő ur határozati javaslatát. Mielőtt e kérdéseket feltenném, méltóztassanak meghallgatni a beadott módosítványokat. TÖrs Kálmán jegyző (olvassa a módosítványokat és a határozati jvvaslatot). Elnöki Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 6. §-t a bizottság szövegezése szerint, szemben Thaly Kálmán képviselő ur módosítványával, fentartani, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Méltóztasanak azok, a kik elfogadják, felállani. (Megtörténik.) A többség a bizottság szövegét elfogadja és igy Thaly képviselő ur módosítványa elesett. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a bizottság előadója által javasolt stylaris módosítványt elfogadni? (Elfogadjuk!) Ennélfogva a szakasz az előadó ur módosítványával fogadtatott el. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e Beöthy Ákos képviselő ur határozati javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Méltóztassanak azok felállani, a kik elfogadják. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el. Következik a 7. §. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa a 7. §-t). Tischler Vincze l Már múltkori felszólalásomban jeleztem, hogy a szolgálati és vezénynyelv kérdését oly fontos kérdésnek tekintem, mely ezen törvényjavaslatban feltétlenül megoldandó, valamint jeleztem azt is, hogy ez irányban annak idején módosítványt fogok benyújtani. (Halljuk! Halljuk!) Miután módosítványom olyan, mely azt hiszem, a ház minden tagja által el fog fogadtatni, annak hosszabb indokolását mellőzve, egyszerűen felolvasására szorítkozom. (Halljuk! Halljuk! Olvassa): „A 7-ik §. 1-ső bekezdésébe felveendő: A népfelkelési csapatok szolgálati és vezénynyelve ugyanaz, a mi a honvédségé. (Helyeslés jobbfelől.) Méltóztatnak tudni, hogy az 1868: XLI. törvényczikk értelmében a honvédségnél nálunk a magyar, Horvát-Szlavonországokban pedig a horvát nyelv a vezényleti és szolgálati nyelv s igy e módosítvány által elégtétetik egyszersmind azon jogos és törvényes igényeknek, melyeket a horvátok e tekintetben támaszthatnak. (Helyeslés jobbfelől.) Ezek után kérem a t. házat, hogy módosítványomat elfogadni méltóztassék. (Helyeslés jobbfelöl.) Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa a módosítványt). B. Fejérváry Géza honvédelmi ministerl Minthogy ezen intézkedés soha sem volt máskép contemplálva, mint ahogy most javasoltatott, én a módosítványhoz nagyon szívesen hozzájárulok. (Helyeslés jobbfelől.) Thaly Kálmánl Nekem is hasonló szellemű módosítványt lesz szerencsém e szakaszhoz benyújtani. Mielőtt azonban ezt tenném, legyen szabad a t. ház engedelmével a ministerelnök urnak az előző szakasznál tett nagyfontosságú kijelentésére most reflectáínom és pedig azért, mert azon szakasznál már szólván, arra észrevételemet utólag nem tehettem meg. A t. ministerelnök ur az elismert nagyfontosságú katonai büntető törvénykönyv és büntető eljárás reformjának mibenlétéről nyilatkozva, azt méltóztatott mondani — ha jól értettem — hogy csak 3—4 pont vitás a magyar kormány és a közös hadügyéi- között és ez a 3—4 pont gátolja, hogy az előterjesztések 'az illető parlamenteknek megtétessenek. T. ház! Ez csak egy eset ugyan, de egymagában is illustrálja a közösügyes állapotok véghetetlen nyomorúságát. A had ügyér megköti magát 3—4 ponthoz és az egész magyar kormánynyal, sőt ha az osztrák kormány is egy állásponton van a magyar kormánynyal, akkor ezzel szemben is érvényesíti a maga akaratát. Tehát egyetlen ember csökönyössége a monachia mindkét államának kormányával szemben döntő körülmény. Tulajdonképen ez az, a mit tegnap is hangsúlyoztam : hogy összes kormányunk nem egyéb, mint álczázott militarizmus. {Ügy van! a szäsö balon.) Gyakran lesz még, fájdalom, alkalmunk erre visszatérni, épen a t. ministerek kijelentése alapján ép ugy, mint most én teszem a ministerelnök ur kijelentése alapján. Ha a magyar kormány befolyással birna, ha a t. ministerelnök ur ugy járna