Képviselőházi napló, 1884. XII. kötet • 1886. május 8–junius 26.

Ülésnapok - 1884-239

239. országos ftlés május 11. 1886. 57 Tehát sérelmek nem csak akkor voltak, de vannak ma is és valamint ezeknek orvoslását azon időben kétféle alakban követelték, ugy ma is, ha nem tudjuk ezen orvoslást máskép kieszközölni, gyakoroljuk két sarkalatos jogunkat: nem adunk vert és nem adunk pénzt. Deák Ferencz erre vonatkozólag azt mondja: „Mindaddig, mig a szólásszabadságbeli sérelmek orvosolva nem lesznek, addig az ujonczok ajánlásába nem bocsátkozom. Méltán lehet óvakodnunk, mert a kit a kigyó megcsípett, az a gyíktól is fél." No hát uraim, én nem akarom ismételni, hogy hányszor láttuk, hogy megcsipkedték alkotmányos jogainkat, csak azt jegyzem meg, hogy ha mi alkotmányunk szerint nem tartunk valamit helyesnek, igen természetes, hogy jogainkkal élve, ily esetekben felszólalunk. (Helyeslés a baloldalon.) De Ivánka Imre és Zichy Antal képviselő urak beszédéből, ha nem mondták is directe, azt is ki lehet magyarázni, hogy mi a trón és haza iránti kötelességünket nem teljesítjük akkor, ha most itt e törvényjavaslat megszavazása elé nehézségeket gördítünk, a mely javaslatnak sürgősségét azonban senkitől sem hallottuk, maga a t. minister ur is azt mondta, hogy lázas sietségről szó sincs. Erre én csak azt jegyzem meg, hogy a trón és hazának fogalmán kivül mennyire kell a nemzet érdekeivel is foglalkozni, a nemzet szabadságát és anyagi jólétét is tekintetbe venni, az önmagától értetődik, mert hiszen a trónnak és hazának — mint már jeleztem — csak szabad és kielégített nép lehet támasza. (Ugy van! bálfelől.) És hogy ez ugy van, annak ismét kifejezést adott Deák Ferencz, a kinek — mint mondám — érzelmei minden vád és kételyen felül állanak, midőn ezeket mondja: „Csak ott erős a haza és biztos minden megtámadástól, a hol minden osztály szívesen teljesíti polgári kötelességét; a mely nemzet csak urat cserél és sorsát nem javíthatja, az soha boldog nem lehet.

u Igen természetes tehát az a kérésünk, hogy legyünk egymás iránt kellő méltánylással és legyünk arról meggyőződve, hogy kötelességét a trón <és haza iránt mindenki teljesíti, de midőn ezt teszszük, tartozunk mint képviselők a nemzet és a nép iránti kötelességünket is teljesíteni annak szabadsága és jogainak megoltalmazása végett. (Élénk helyeslés a bal- szélső baloldalon.) Ezt volt magyarázata múltkori felszólalásomnak, a melyet hogy nem mondom akarattal, mert ezt nemffeltételezem, hanem tán félreértésből máskép magyarázták. És most visszatérek módosítványomra, mely annyiban tér el Ivánka Imre t. képviselőtársamétól, hogy én azt kívánom, hogy a harmadik bekezdés után, a következő szöveg szúrassák be: KÉPVH. NAPLÓ. 1884—87. XII. KÖTET. „Ha népfölkelés igénybevételének szüksége fenáll, annak a korosztályok sora szerint behivandókon kezdve kell történnie, kivétetik a 19 évesek korosztálya, mely utolsónak hagyatik." Ajánlom a t. háznak módosítványom elfogadását. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Ivánka Imre: Félremagyarázott.szavaim helyreigazítása végett kérek szót. Én a 15-ös bizottságban történtekről beszéltem, mely bizottságban történt megállapodások szolgáltak alapul később az 1868-iki védtörvény megalkotására. Azon tárgyalások tehát, melyek kapcsán Hollán Ernőre is hivatkoztam, nem a képviselőházban, hanem a 15-ös bizottságban folytak. Ezt kívántam felvilágosításul előadni. A mi pedig azon észrevételét illeti a képviselő urnak, mely szerint nem élt első beszédében oly kifejezéssel, mely pártunkat, vagy annak egyes tagjait sérthette volna, erre nézve megjegyzem, hogy ezt nemcsak én fogtam fel ugy, hanem mások is, mert ha azt mondja valaki: „atörvényjavaslatban nincs meg a garantia s azért nem fogadom el, a ki pedig elfogadja garantia nélkül, az lehet képviselő, de nem valódi népképviselő", e mondását nem foghatom fel másképen, mint ugy, hogy ha én elfogadom, akkor nem vagyok népképviselő. Midőn ma a szőrszálhasogatásra czéloztam, senkit nem akartam sérteni, hanem azzal csak azt mondtam, hogy nem birok azon képességgel, hogy ha valami egyik fejezetben igy mondatik, a másikban pedig másképen, de értelme mégis összevetve egy és ugyanaz, azt másképen magyarázom, mint ugy, hogy miután ezen törvényben nincs a garantia, a ki azt mégis elfogadja, nem valódi népképviselő. Ezen véleményem nem változott a nyert magyarázatok után sem. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Lükő Géza: Az egész törvényjavaslatnak legfontosabb szakasza az, a mely jelenleg tárgyalás alatt áll. Tagadhatatlan, hogy a szakasz rendelkezéseire nézve aggályok merültek fel minden oldalról, ennélfogva azt hiszem, czélszerü* volna, ha a szakasz a véderő bizottsághoz visszautasittatnék, hogy az a szakaszt és módosítványokat figyelembe véve, újra tárgyalja és azután a ház elé terjeszsze. Bátor vagyok indítványomat a t. háznak elfogadásra ajánlani. Ábrányi Kornél jegyző (olvassa): Az 5-ik §-hoz beadott módosítványok újabb figyelembevétel és újonnan leendő szövegezés végett a véderőbizottsághoz utasíttatnak. Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve. . . Thaly Kálmán: T. ház! Azt gondoltam, t. ház, hogy még többen kivannak szólani és tán a minister ur is nyilatkozni akar, bátor vagyok tehát most megelőzőleg egy rövid kérdést intézni a minister úrhoz, ha méltóztatnék ez iránt, miután 8