Képviselőházi napló, 1884. XII. kötet • 1886. május 8–junius 26.

Ülésnapok - 1884-239

54 258. országos ülés május 11. 1886. jelölendő csoportok keretében átalában a legifjabb évfolyamoknál kezdendő meg." Tóth Ernő: T. ház! Nagyon jól tudom, hogy oly módosítvány tétele, a mely a törvényjavaslat inten ti ójával ellenkezik, merő hiábavalóság lenne. Azt hiszem azonban, hogy én módosítványaim megtételénél azon az alapon állok, melyen a t. kormány és a túloldal áll és igy reménylem, hogy módosítványom el fog fogadatatni. Ugyanis az 1867: XII. törvényczikk 11. és 12. §-aiban említés tétetik a magyar hadseregről, mint a közös hadsereg kiegészítő részéről. Továbbá ugy emlékezem, az 1882: XXXIX. törvényczikk határozottan azt rendeli, hogy a magyar állampolgárok az egészségügyi csapatok kivételével, kizárólag a közös hadsereg magyar csapataiba osztandók be. Minthogy ez ugy közjogi szempontból, mint az állampolgárok érdekében is fontos dolog, én a következő módosítványt bátorkodom a t. ház elé terjeszteni (olvassa): Az ezen bekezdés negyedik sorának kezdetén levő „nek" rag hagyassék el s a harmadik sor végén levő „hadsereg" és a negyedik sor elején levő „valamint" szavak közé ezen szavak: „magyar részének" tétessenek. E szerint a mondat következőleg fog hangzani: „Az elkerülhetetlen szükség mérvéhez képest és idejére a hadsereg magyar részének, valamint a honvédségnek esetleg szükségessé vált kiegészítésére is igénybe vehető." Én azt hiszem, hogy ezen módosítványom védelmének a terhét nekem e ház gyenge tagjának vállairól az igen t. ministerelnök ur és Ivánka t. képviselőtársam le fogják venni, miután 1868-ban épen ők voltak ezen eszméknek hü bajnokai. Másik módosítványomat szintén igen röviden fogom indokolni. Én ugyanis hiszem, hogy a szolgálat érdekében kívánatos az, hogy mindazok, a kik 12 évi hadkötelezettségüket kizárólag a honvédségnél töltötték el és mint honvédek csakis magyar nyelven képeztettek ki, csupán a honvédség kiegészítésére legyenek igénybe vehetők; ennélfogva ezen szakasz 3-ik és 4-ik bekezdése közé egy új bekezdést kívánnék beiktattatni, a mely igy hangzanék : „Mindazok, kik 12 évi szolgálati kötelezettségüket kizárólag a honvédségnél töltötték, csakis a honvédség kiegészítésére vehetők igénybe.'

1 Én azt hiszem, hogy ezek megfelelők a törvényes állapotnak; ennélfogva kérem a t. házat, hogy ezen módosítványaimat elfogadni méltóztassék. {Helyeslés a szélső balon.) Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. Törs Kálmán jegyző (olvassa). Ernuszt Kelemen: T. képviselőház! (Hátijuk!) Én is módosítványt akarok ezen szakaszhoz benyújtani, a mely némileg összefüggésben van igen t. barátom Ivánka Imre módosítványávaí. Minekelőtte azonban módosítványomat indo| kolnám, néháfny megjegyzést kívánok tenni azon két módosítványra, a melyeket t. barátom Ivánka Imre adott be. Az egyikben, ha fól értettem,'tekintettel arra, hogy az országgyűlés nem mindenkor van együtt és az az eset is fordulhat elő, hogy a választások befejezve nincsenek, ezen esetről akar gondoskodni. Megelőzőleg azt is említette, hogy igen t. Hódossy barátommal nem akar vitatkozni, mert subtilitásokba ő nem bocsátkozik. Engedje meg t. képviselő ur, hogy figyelmeztessem őt arra, hogy épen a mi nemzeti történelmünk szolgáltatja nekünk azt a tanulságot, hogy nekünk törvény magyarázatánál és a törvények alkotásánál a legnagyobb lelkiismeretességgel és óvatossággal kell \ eljárnunk; (Ügy van! blfelől)és csak Örülnünk kell annak, hogy ha vannak a háznak jogász tagjai,ha mi nem is vagyunk azok, kik bennünket figyelmeztetnek arra, hogy egy-egy elhagyott szó minő következményeket vonhat maga után. (Ugy van! balfelől.) Én, Ivánka t. barátom első módosítványät egészen feleslegesnek tartom s meggyőződésem szerint elég volna, ha a második alinea egészen kimaradna s megmaradna az első, melynek végén az mondatik: „ de erre mindannyiszor a törvényhozásnak külön intézkedése szükséges"; mert a mint ő is mondta, most majdnem permanens az országgyűlés és a mint Irányi t. képviselőtársam is czélzott rá, a távírda korszakában szükség esetében minden pillanatban össze lehet hivni, ha el is volna napolva, a mennyiben komoly nagy háborúba bocsátkozunk, melyben a nemzet végerőmegfeszítését akarja igénybe venni, midőn a trónnak legnagyobb támasza az, hogy a nemzettel egyetértésben jár el s ezen szempontból is kívánatos, hogy az országgyűlés behivassék. Ha pedig az országgyűlés össze nem hívható, mert a választások nincsenek befejezve, a miről óvatosságból szintén gondoskodni kell, ott a ministerium, a kormány, mely, nem lévén más lehetőség, ebben a kivételes esetben a saját felelősségére fog intézkedni. (Helyeslés a baloldalon.) T. képviselőtársam azt mondta továbbá, hogy ne menjen senki háborúba, a ki a fegyverforgatáshoz nem érts ez irányban benyújtott módosítványa némileg összevág az enyémmel. Én magát az eszmét elfogadom, de ezen czél elérését más utón keresem. T. barátom szerint, miután a póttartalékosok csak részben vannak kiképezve és ott vannak azok, kik családi és egyéb tekintetekből fel vannak mentve a tényleges szolgálat alól, ennélfogva a 32, 33, 34, 35, 36 és 37 éveseket hívnák be és azon póttartalékosokat, a kik ki vannak képezve. Ezek azok, a kikre mi leginkább utalunk, mert ők a béke ideje alatt élvezték a családi existentia előnyeit és ő rájuk különben soha se kerülne a sor, mert csak nem hiszszük, hogy annyi korosztály, a mi számításaink szerint mind elhulljon. Én I igenis azt óhajtom, hogy azok, a kik esaládi és