Képviselőházi napló, 1884. XII. kötet • 1886. május 8–junius 26.
Ülésnapok - 1884-238
23S. országos fi. kétségbe nem is vonja, hogy tudniillik rendkívüli esetekben sem lehetett ujonczokat máskép mint az országgyűlés engedélyével állítni, hanem azt mondja, hogy én abban tévedtem, midőn azt állítom, hogy e törvényjavaslatnak 5. §-a módot és alkalmat nyújt arra, hogy e jog teljesen illusoriussá váljék, mert, úgymond, itt csak az van mondva, hogy a kormánynak „rendkívüli szükség esetében és nevezetesen ha a hadsereg törvényes hadi állományának fentartására a háború folyama alatt a póttartalék nem elégséges: az elkerülhetlen szükség mérvéhez képest és idejére" legyen joga a kiegészítésre felhasználni a népfölkelés első osztályát. Bizonyos, hogy az 5. §. igy szól; de kinek appreciatiójától fog az függni, hogy ily szükség beállott-e ? Eddig függött az országgyűléstől, ezentúl kizárólag a ministeriumtól fog függni. (Ugy van ! balfélől.) Ennek az appreciatiónak jogát kiadja az országgyűlés kezéből és teszi a ministeriumnak kezébe, e jogról mondanak önök le. (Zajos tetszés balfelöl.) T. barátom aztmondja, hogy e jog csak akkor lesz gyakorolható, ha a hadsereg általános hadi állományának fentartására a háború folyama alatt a póttartalék nem elégséges. Én ezt a hermeneutieának semmiféle szabályai szerint ebből kivenni nem tudom, mert ez itt csak az egyik speciális eset az ugyanott felállított generális szabály mellett, mely azt egyáltalában nem szorítja szűkebb korlátok közé. Egyébiránt a hol ily subtilis hermeneuticus distinctiókra van szükség, ott a nemzet jogát nem láthatom biztosítva. (Tetszés balfelöl.) Sokkal jobb az, a mi megvan törvénykönyvünkben, még pedig akár az 1827. V. törvényczikk, mely azt mondja, hogy rendkívüli esetekben sem lehet semmiféle czím alatt haderőt kiegészíteni és szaporítani, akár az 1867: XII. törvényczikk 12. szakasza, mely azt mondja, hogy a magyar hadsereg időnkénti kiegészítését az országgyűlés magának az eddigi törvények alapján tartja fenn. Ezen jogot, t. ház, akármilyen czím alatt nem szabad kezünkből kiadni. (Zajos tetszés balfélől.) Én egyáltalában azt gondolom, ha a nemzet bármikor látná, hogy valamely jogáról lemondania kell időlegesen vagy örökre, ám lássa, tegye meg akár a nemzet a maga egészében, akár népképviselete, de tisztán kell látnia, (Élénk tetszés balfélől.) az iránt tisztában kell lenni, hogy igenis ez a törvényjavaslat ugy, mint önök indítványozzák, az ország eddigi alkotmányán gyökeres változtatást tesz; tisztán kell látnunk azt, hogy mit intendál a javaslat. Én azt hiszem, hogy azok után, a miket az eddigi törvények világos szövegéből láttunk, nem lehet kétség az iránt, hogy ez a törvényjavaslat mást akar, mint a mit az eddigi törvények rendelnek. A hadsereg kiegészítését, szaporítását bármely alakban, a mely eddig a törvényhozás két factorát illette és az ez iránti szükség appreKÉPVH. NAPLÓ 1884—87. XII. KÖTET. május 10. 1886. 49 ciatióját ki akarja venni e javaslat az országgyűlés kezéből és egyenesen a kormánynak akarja a kezébe adni. Ez mihez én hozzá nem járulhatok, ez az, a mit meg akar akadályozni Irányi Dániel t. képviselő ur indítványa és azért én ezt elfogadom. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Szemnecz Emil: T. ház ! Pulszky Ágoston t. képviselő ur a honvédelmi minister urnak újonnan aquirált jogtanácsosa fejtegetéseit Hódossy Imre t. képviselő ur teljesen tönkre silányítván, nem akarok további közjogi vitába bocsátkozni. Van azonban ezen szakasznak egy igen drasticus kifejezése, a melyre nézve a t. minister úrtól felvilágosítást kívánok, annyival is inkább, mivel épen ez az, a mi a közvéleményben a legnagyobb nyugtalanságot idézte elő. Az mondatik ugyanis a javaslatban, hogy a népfölkelés felhívása akkor és azon mérvben történik, a mikor és a mennyiben a honvédelem érdekei azt megkövetelik. Ez oly tág kifejezés, a melybe egyáltalában mindent be lehet vonni. Én első sorban tehát csak azt kívánom a t. honvédelmi minister úrtól megtudni, vájjon nem czéloztatik-e ezen kifejezés által az, hogy a lakosság a népfölkelésre feíszólíttatván, mindenekelőtt ki fognak választatni azon népfölkelési századok, a melyekről a t. minister ur szólott és be fognak újra osztatni a hadsereg kötelékébe, azok pedig, a kik fegyveres szolgálatra egyáltalában alkalmatlanok, mellőztetnek. Erre nézve kérem, legyen szíves a t. minister ur megnyugtatni, mert ez iránt a közönség teljesen tájékozatlan. Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Hogyha tehát szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. B. Fejérváry Géza honvédelmi minister ', T. ház! A törvényjavaslat 4. §-ához két módosítvány adatott be. Az egyiket Chorin Ferencz t. képviselő ur nyújtotta be és én azt elfogadom, a másikat Irányi Dániel t. képviselő ur és erre nézve kérem a t. házat, hogy azt ne méltóztassék elfogadni. Ezt a kérésemet a következőkkel bátorkodom indokolni. (Halljuk!) Irányi Dániel t. képviselő ur módosítványa 4 főpontot tartalmaz. Az egyik körülbelül identicus azzal, a mi a Chorin Ferencz t. képviselő ur módosítványában van, tudniillik hogy a népfölkelés akkor idéztessék be, a midőu a háború vagy kitört, vagy háború fenyeget. Más szavakkal mondja, de körülbelül egyértelmű azzal. A második pont azt kívánja, hogy az országgyűlés határozata fentartassék a népfölkelés felhívása alkalmából. Ezen pontot ugy közjogi mint czélszertíségi szempontból Pulszky Ágost képviselő ur (Élénk derültség a szélső baloldalon) sokkaljobban indokolta, mint én arra képes volnék. (Élénk felkiáltások a szélső baloldalon: Hódossy megmutatta!) 7
