Képviselőházi napló, 1884. XII. kötet • 1886. május 8–junius 26.

Ülésnapok - 1884-238

4g 238.' országos 1 meríti a maga legerősebb érveit: akkor talán mégis csak szabad nekünk azon törvényekre hivatkozni, amelyek az insurrectióravonatkoznak. (Helyeslés és tetszés halfelöl.) Vagy az egyik, vagy a másik, (Helyeslés balfélöl) én felveszem a keztyüt mindkét téren: akár az insurrectióra vonatkozó törvényeket, akár az ujonezállítási törvényeket kell szem előtt tartanunk, mert eleink jól tudták és mi ia tudjuk, hogy akár az egyik vagy a másik czímen a nemzet erejét a haderő kiegészítésére vagy szaporítására igénybe venni, az egy. (ügy van! ügy van! a bal- és szélső baloldalon.) Mindakettő abból áll, hogy a nemzet ereje fölött lehet-e a nemzetgyűlés beleegyezése és hozzájárulása nélkülrendelkezni, igen vagy nem? (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) S akkor azután ott vagyunk, hogy a törvényeket fogjuk nézni, miként szólnak azok a népfölkelésről. T. képviselőtársam maga fölemlítette az 1808: II. törvényczikket, nevezetesen annak bevezetését. De tartalmát oly hiányosan és hézagosan emelte ki, hogy az, a ki e törvénynek szövegét el nem olvasta, a kérdés állására nézve kellő tájékozást valóban nem nyerhet. A dolog pedig ugy áll, hogy ez az utolsó törvény a mi törvénykönyvünkben, a mely a régi insurreetióról hozatott. Pedig t. képviselőtársam bizonyára meg fogja nekem engedni, hogyhermeneuticánál a részben, hogy mi a jog ma, mégis legelső szabály az, hogy e részben mindig az utolsó törvény a mérvadó s igy ez lévén az utolsó törvény, legczélszerfíbb, ha sem Czirákyt, sem bárki véleményét nem nézzük, hanem nézzük a törvény világos szavait. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Szól pedig e törvény a következő módon. (Olvassa): A karok és rendek tekintve a jelen körülményeket, csak ezen egy alkalomra és minden ebből a jövőre vonható következtetés nélkül ő Felségének ezen három évre pro hoc trienni és nem továbbra, jogot nyújtanak (deferunt), hogy, ha ezen három év alatt (intra hoc triennium) háborúval megtámadtatnék és ha az országot az ellenség oly erővel támadná meg, melyet a rendes hadsereg feltartóztatni képes nem volna és az országot az invasio nyilván fenyegetné: a nádort, a prímást és a bánt értesítvén, a nemeseknek és az azokkal egynevezet alá esőknek felkelését, az alább meghatározandó módozat mellett, az ország védelmére előzetes országgyűlés nélkül, amelyen máskülönben a felkelés ügye mindig tárgyalandó, egybehívhassa, úgy azonban, hogy a most megállapított gondoskodáson túl a szükséghez képest kívánandó további segédeszközök mérlegelésére, vagy ha újabb és nagyobb áldozatokra szükség volna, ő Felsége az országgyűlést, mihelyt lehet, a legrövidebb határidőre és a legalkalmasabbnak látszandó helyre egybehívandja. * Május 10. 1886. T. képviselőház, azt hiszem, hogy a nemes insurrectióra vonatkozó ezen utolsó törvény törvénykönyvünkben, minden állítással szemben világosan kimutatja, hogy hacsak erre nézve kivételt nem tett a törvényhozás, mint itt, különben a nemes inturrectiót a király ő Felsége másként nem hívhatta egybe, mint az országgyűlés előzetes hozzájárulásával, a melyen megállapították a módokat és feltételeket. Ezzel szemben sem Cziráky, de azt hiszem, még t. képviselőtársam sem... (Ugy van! a bal- és szélső balodalon.) Igaz, hogy t. képviselőtársunk ezzel szemben arra hivatkozott, hogy az 1808, országgyűlés egy rettenetes léha népségből álló országgyűlés volt. Pulszky Ágost: Azt nem mondtam. Hódossy Imre: Bocsánat, a kifejezést csakugyan nem használta, hanem lényegben ugyanazt, hogy e törvény a hanyatló nemzeti szellem kifolyása volt és ugyanannak eredménye volt az, ami bekövetkezett. {Halljuk!) Én nem hiszem, hogy a törvény hermenenticájához tartoznék az, hogy ha azt nézzük, hogy micsoda emberek hozták. Nekünk ez alkotmányos törvényünk, a melynek értelmét tartozunk kivenni. És én épen nem látok abban hanyatló nemzeti szellemet, ha egy országgyűlés a nemzeti jogokat oly erélyesen tudja megóvni. Ellenkezőleg ez nemcsak nem hanyatló nemzeti szellem, hanem az erős alkotmányos érzületnek, az erős nemzeti szellemnek nyilatkozata. Nem kívánok egyebet, csak azt, hogy mindig ilyen nemzeti szellem nyilvánuljon hazánkban, a mely úgy tud ragaszkodni alkotmányához és nemzete jogaihoz! (Helyeslés balfélöl.) És ebben a törvényben különben is mit látunk? A rendek látván, hogy Francziaország felől mily veszély fenyegeti Európa ezen részét és Magyarországot különösen, jogaikat fentartva, a nemzet alkotmányát épségben tartva és a kellő garantiát itt a törvényben kikötve, a legközelebb fenyegető veszély idejére, három évre — és nem továbbra — kivételes jogot adnak a király ő Felségének. Ez nem hanyatló szellem, hanem a legalkotmányosabb és egyszersmind a leggondosabb eljárás, amelyet kívánni lehet. Arra — azt hiszem — az országgyűlés mindig kész leend, hogy kivételes időkben és kivételes körülmények között kivételes joggal ruházza fel a koronát és annak tanácsosait; de nem úgy mint önök teszik, hogy egyszermindenkorra kiadják a jogot a nemzet kezéből, (Ugy van! balfélöl) a nélkül, hogy most valamely imminens veszély fenyegetne, mint 1808-ban. Önök feltétlenül kiragadják e jogot a nemzet kezéből. (Ugy van! balfélöl.) T. barátom többi fejtegetéseire azt hiszem, nem is szükséges, hogy bővebben válaszoljak, mert ő azt, hogy a haderő kiegészítés ügyében az 1827: V. törvényczikk az utolsó, melyet az 1867 : XII. törvényczikk 12. §-a is fentartott,